A világot nem a napi hírekből értjük meg

Szombat reggel fogtam magam, és lementem az újságoshoz – mondván, itt az ideje, hogy tájékozódjak a magyar társadalmi és gazdasági kérdésekben. Megvásároltam az összes napilapot, hiszen értelmiségi ember tájékozódjon sokoldalúan, kerülje az előítéleteket. Lefőztem egy kávét és őszinte érdeklődéssel láttam hozzá az olvasáshoz. Idézem a lényeget.

…. az ország túl van a fordulóponton, ma már jobban teljesít, az elrugaszkodás után 2013 az emelkedés éve, írja az egyik lap. A másik arról ír, hogy a GDP csökkent tavaly és az idén még kevesebb lesz. Egy helyütt azt olvasom, erős Magyarországot építettünk fel, amelyben csökken a munkanélküliség – bár az országot közel félmillió vállalkozó szellemű honfitársunk hagyta el az elmúlt 2-3 évben. Hatalmas sikereket értünk el az államadósság leépítésében – miközben a beruházási ráta 20 % alá került, a bankrendszer hitelezési képessége megrendült, felgyorsult a tőkekivonás és a lakossági fogyasztás drasztikusan visszaesett. Tartjuk a költségvetési hiányt, sőt egyesek szerint 400 milliárd forint tartalékunk van, mások viszont úgy tudják, heteken belül újabb százmilliárdos megszorítások következnek.
Képes még bárki objektív módon tájékozódni ebben a kakofóniában? Bennünk van a hiba, mert nem tudjuk a ránk zúduló híreket feldolgozni? Vagy csak az a baj, hogy túl közelről nézzük képet, és nem tudjuk értelmezni az összefüggéseket?
Arra nem érdemes várni, hogy a világban gyorsan terjedő demoszkópikus kormányzás hirtelen felelősségteljessé válik, és arra sem számíthatunk, hogy a sajtó szakszerű elemzésekkel fogja segíteni az olvasót. Nekünk kell a házi feladatot elvégezni, vagyis senki sem ismerheti fel helyettünk a világban, térségünkben és hazánkban kialakuló társadalmi és gazdasági tendenciákat. Ebben a témában sok alapos tanulmányt érhetünk el az interneten, és további segítségként egy összefoglalót szeretnénk Önöknek nyújtani.

1. 2025 után a világ által megtermelt GDP nagyobbik részét felzárkózó országok termelik meg. (Forrás: McKinsey Quarterly 2009) Az egymilliárd új fogyasztó éves szinten 5-10.000 dolláros jövedelme meghatározó lökést ad a gazdasági fejlődésnek.

2. A gyorsuló urbanizáció miatt 600 globális városra esik a GDP-növekedés 65%-a. Ebből 440 a fejlődő országokban található.

3. Az urbanizáció miatt rohamos léptekben nőnek az infrastrukturális beruházások is – főként Ázsiában.

4. Élesebbé válik a küzdelem a véges erőforrásokért, vagyis a mezőgazdasági termékekért, a vízért, az energiáért és az ipari nyersanyagokért.

5. A gazdasági erő Ázsiába tolódásával a kelet politikai és katonai befolyása is megerősödik, miközben az USA és Európa hatása relatíve gyengül.

6. A gazdaság termelékenysége tovább növekszik, kevesebb inputból nagyobb output keletkezik. Az innovációk és a verseny miatt a hatékonyság a régi világban is nő.

7. Az oktatás szerepe felértékelődik, tovább erősödik a harc a tehetségekért. Törvényekkel senki sem képes visszatartani a reménységeket. Egy-egy régió húzótényezője a jövőben nem az olcsó munkaerő lesz, hanem az egyetemi központok, és az azokból kikerülő motivált, piacképes, globálisan nyitott munkaerő.

8. A globális gazdaság komplex és dinamikus hálózatán keresztül áramlanak a termékek, a szolgáltatások és az információk. Nagy globális rendszerek jönnek létre, és ezek hatására felerősödik a gazdasági és pénzügyi volatilitás, instabilitás. A globális pénzügyi rendszer minden országot sakkban tart, hiába folytatnak ellene szabadságharcot. Átmenetileg meg fog erősödni a nacionalizmus, a protekcionizmus, még a globalizáció is akadozni fog.

9. Egyes régiókban, főleg a Közel-Keleten és Afrikában tartósan fennmaradnak a geopolitikai feszültségek, kockázatok. Ezekkel a jövőben is együtt kell élnünk.

10. A periféria befektetői bizalmat elveszítő országai recesszióban
vannak, köztük Magyarország is. Ezek az államok még évekig negatív
spirálban maradnak.

11. A gazdasági kényszerek miatt egyre kevesebb forrás jut a szociális védőháló finanszírozására, a nemzeti kormányzatok nehezen kontrollálható társadalmi nyomás alá kerülnek. A populizmus és demoszkópikus kormányzás hosszú időre leszakíthatja a peremországokat a fejlődési pályájukról, mert nemzeti szinten működő kormányaik nem tudnak a globális kihívásoknak megfelelni. Európa egyben tartása a centrumnak legalább olyan fontos, mint a perifériának, ezért ki fog alakulni a szociális célú transzferek rendszere.

12. A politika próbálkozik a közvélemény megnyugtatásával, a politikai PR szakma felfelé ívelő pályán marad. A politikai oldalak között agresszívabbá válik a retorika.

13. A fejlődő világ eladósodása nem tarthat örökké, a FED, a BOJ és a ECB mennyiségi könnyítési akciója nem pénznyomtatást jelent, hanem hitelezést. A devizák háborúja tartós lesz, a dollár nem tarthatja meg hegemonisztikus szerepét. Ha a világ GDP-jében vezető Európai Unió egyben marad, az euró világviszonylatban is megkerülhetetlenné válik.

14. A munkanélküliség aránya a periféria lemaradó országaiban, így Magyarországon is növekedni fog, mert a szociális foglalkoztatás képtelen ellensúlyozni a gazdasági visszaesés következményeit.

15. A pénzintézeteket és a nemzetközi pénzügyi tranzakciókat egyre magasabb elvonások fogják terhelni, ezzel is megteremtve a részleges forrást a társadalmi válság kiadásainak ellensúlyozására.

16. Számítani kell államcsődökre is – reméljük, nem Magyarország esetében. Kezelésük óriási turbulenciákat, hirtelen árfolyameséseket fog okozni a részvény-, áru- és pénzpiacokon. Ezért a devizák árfolyamában, így a  forintéban is nagyobb volatilitásra kell berendezkednünk.

17. A következő Kondratyev-ciklus, amit második információs forradalomnak is neveznek, a nano-, a bio-, a géntechnológiák, a robotika, a mesterséges intelligencia, a globális konnektivitás és az energiaforrások területén várható. Ezek fognak ismételt lökést adni a gazdasági növekedésnek azokban az országokban, amelyekben a legtöbbet tesznek az emberek egészségéért, tanulásáért és kultúrájáért; mert a következő ciklusban az értelmiségi kultúrember lesz a fejlődés motorja.
(Forrás: The Great Eight: Trillion-Dollar Growth Trends to 2020, Bain&Company)

18. Minden vállalatnak nemzetközi szinten is sikeresnek kell lennie. Ehhez fel kell készülniük a piaci és pénzügyi kockázatok kezelésére. Már nemcsak a bankok és nagyvállalatok, hanem kisebb cégek is szakszerű treasury tevékenységet alakítanak ki. A hosszabb távú túlélés záloga a jövőben még inkább szervezet és a munkatársak magas szintű tanuló-, illetve innovációs képessége lesz.

Az utóbbi időkben mintha elhalkultak volna a Shareholder Value koncepció követői. Mintha a Harvard professzorai is kevesebb megváltó koncepciót publikálnának. Mintha – hosszú száműzetés után – visszatérne a józanság a vállalatok vezetésébe. És mintha a controllereknek is tisztázódott volna a feladata. Elég, ha megbízható információkat adnak a hatékonyságról, piaci pozícióról, likviditásról és az eredményekről. A válság megtette a hatását, mert a vezetők megtanulták megbecsülni az elemzőiket, a controllereket, és ez így is van rendjén.

Radó István, az IFUA Horváth & Partners ügyvezetője