Informatikai támogatás
Kezdeti évek ERP-rendszerek Üzleti intelligencia Összkép

Kezdeti évek

A controlling kezdetben -- mint az Controlling alapok / A controlling története című menürészben is olvasható -- jórészt üzemgazdasági kérdésekre koncentrált. A belső / vezetői számvitel egyik meghatározó feladata a vállalati erőforrások gazdaságos felhasználásának elősegítése, illetve a hatékony feladat-végrehajtás ellenőrzése volt. Ezért amikor a II. világháborút követően megjelentek a vállalatoknál az első számítógépek, elsősorban az ilyen jellegű munkák követésére, automatizálására használták őket.
Már a korai években elkezdték használni a számítógépeket tranzakciók rögzítésére. Ennek egyszerűbb változatát az elektronikus adatbevitelt és -feldolgozást szolgáló EDP - (Electronic Data Processing) rendszerek, fejlettebb formáját az események: tranzakciók vezérelte TPS (Transaction Processing System) képviselik. Az ilyen típusú rendszerek nagy mennyiségű és részletezettségű, de standard, főként vállalaton belüli adatok megbízható gyűjtésére és tárolására, egyszerű műveletek végzésére szolgálnak. A tranzakció logikailag összetartozó és egységként kezelt műveletsor, például egy nyersanyag raktárra vétele vagy egy szállítói számla lekönyvelése. Ezek általában rutinszerűen ismétlődő, strukturálható, rövid, atomi, izolálható feladatok.

A tranzakciókezelés alapvetően négy komponenst érint:

a tranzakciókezelő szoftvert, mely lehetőséget teremt a tranzakció megragadására, rögzítésére, a későbbiekben pedig visszakeresésére, további műveletek végzésére;
az adatbázis-szoftvert, melyre ráépülve az előbbi program tárolni tudja a tranzakciók adatait, az ezekkel kapcsolatos műveleti adatokat, stb.;
az operációs rendszert, mely alapszoftverként működteti a számítógépet, kapcsolatot teremt a különböző hardver és szoftver elemek között;
illetve a hardver egységeket, melyek a fizikai hátterét adják az informatikai rendszernek, be- és kimeneti egységek, feldolgozó és tároló egységek, hálózati elemek, stb.

Az első évtizedekben a korlátozott kapacitások és az alacsonyabb fejlettségi szint miatt jellemzően kötegelt (batch) típusú adatfeldolgozásra volt lehetőség, míg ma már szinte elvárás a valós idejű (real-time) tranzakciókezelés, melyet az OLTP (On-Line Transaction Processing) rendszerek valósítanak meg. Régóta tranzakciós rendszereket használnak a bankautomatáknál, a jegyrendelő-rendszereknél, a raktárnyilvántartásoknál -- az alapgondolat maradt, de természetesen itt is van fejlődés az adatfeldolgozás, a további nyújtott funkciók, vagy akár a megjelenítés terén.
Kezdetben a cégek óriás-számítógépei főként anyaggazdálkodási, termelésirányítási, tervezési és bérszámfejtési feladatokat láttak el. Még a 70-es években -- ezen nagygépes korszakban -- házon belüli fejlesztések eredményeképpen a létrejöttek az MRP I. (Material Requirement Planning), vagyis anyag-igény tervezési rendszerek, majd az ennél is komplexebb MRP II. (Manufacturing Resources Planning), vagyis a gyártási erőforrások tervezésének rendszerei. Ezek az alkalmazások inkább termelési -- logisztikai jellegűek voltak, kevéssé szolgálták a vállalat egészére kiterjedően a controlling céljait, de már többek voltak puszta tranzakciókezelőknél.
Az informatikai támogatás egy minőségileg magasabb szintjét tette lehetővé az integrált áramkörök (chipek) elterjedése. A 80-as évek végére a vállalati informatikában alapvető változások mentek végbe: a központi nagygépek egyeduralmát felváltották az elosztott rendszerek, melyeknél a nagy teljesítményű gépek mellett egyre több -- fokozatosan hálózatba szervezett -- személyi számítógép jelent meg.

Egyre nagyobb adatmennyiséget tároltak elektronikusan a vállalatok, egyre több működési területen jelentek meg a számítógépek, s a vezetés egyre gyakrabban fogalmazta meg azt az igényét, hogy ezen adattömegekből számára hasznos elemzések készüljenek. A controlling és az informatika egyaránt kihívás előtt állt: képesek-e együttműködve információvá alakítani az adathalmazokat?