Igen!  Ennyi üzleti intelligencia talán nem volt az elmúlt 27 Fórum egyikén sem. Amikor Horváth Péter professzor prediktív analízisről és BI-ról beszél a Fórum kulcselőadásában, az mindenképpen történelmi pillanat.

Bencsik László, az OTP Bank vezérigazgató-helyettese és CFO-ja nemegyszer BI szakzsargont is használva alapozta meg a napot. Elmondta, hogy a közelmúlt válságainak hatására olyan temérdek jelentést kell gyártaniuk a felügyeleti szervek számára, hogy BI és előrejelző eszközök nélkül ez nem is lenne teljesíthető. Vehettük volna ezt „panasznak” is, de inkább az előremutató gondolkodást érzékeltük. Nem lenne meglepő, ha a legközelebbi Fórumon egy bankfelügyeleti intézmény képviselője számolna be arról, hogy milyen BI szoftverekkel elemzik a bankok által beküldött terjedelmes jelentéseket.

Horváth professzor előadásában a controlleri funkció történelmi mérföldköveit állította elénk. A mai kor elvárásait egy világszerte ismert, szivattyúkat gyártó vállalat példájával érzékeltette, ahol a gyártó a termékeibe rafinált szenzorokat épít be, amelyek prediktív elemzési módszerekkel előrejelzik a várható hibát, karbantartási igényt. Tehát a ma mérföldkövét a forradalomként hangsúlyozott prediktív elemzés képviselte. Sőt, ennél tovább is ment. Nem elég, hogy a controlling a prediktív elemzés módszereivel, eszközeivel megmondja, hogy várhatóan mi fog történni, hanem a következő fázisban már azt is meghatározza, hogy mik a beavatkozási lehetőségek. A controlling tehát átvenné a menedzsment szerepét? Controllerként és menedzserként is megnyugodhatunk: erre a forradalomra még nem érett meg a helyzet.

Napjaink forró témájával foglalkozott a geopolitikai kockázatokról szóló kerekasztal, ahol egy régiók elemzésével foglalkozó tudós ezredestől megtudtuk, hogy az elemzések során BI-t is használnak. Ez persze nem keltett igazi meglepetést, mint ahogy az sem, hogy a résztevők mobilon szavazták a nacionalizmus európai előretörését az üzletükre legkockázatosabbnak. Külön riportot érdemelne a valóban felforrósodott beszélgetés tartalma, mert annyi jelenünket, közeljövőnket befolyásoló izgalmas dolgot hallottunk rövid idő alatt, hogy csak a fejünket tudtuk kapkodni. A kerekasztal résztvevői kijelentették, hogy nem politizálnak, ezért ebben a riportban mi sem politizálunk.

Természetesen a kaptafánál maradva az A szekcióban folytattuk, mert ennek a címében láttuk az üzleti és intelligencia szavakat. Gulyás Attilától, az IFUA tanácsadójától precíz áttekintést kaptunk arról, hogy milyen üzleti intelligencia eszközök miként támogatják a prediktív elemzést. Kurunczi Mártától, az AUDI controlling vezetőjétől megtudtuk, hogy a 20 éve megjelent „kocka” technológia mára már elavult, ezért a magyar AUDI leváltotta a hagyományos MOLAP környezetben épített tervezési rendszerét egy korszerűbb technológián, esetükben relációs adatbázis-technológián alapuló integrált CPM rendszerrel. (A termékek nevét itt szándékosan kerüljük, az érdeklődő olvasó könnyen utána nézhet.) A tervezési rendszer bemutatása során kihangsúlyozta, hogy mennyire elégedettek a tervezés komfortjával, bár azért az átállás nem volt nehézségek nélküli. Nem kis meglepetést okozott, mikor elmondta, hogy az AUDI AG központjában a papíralapú riport-mappákat most váltják fel korszerű Excel táblákkal.

Az MVM Informatika gazdasági igazgatója, Petró Zsófia bemutatta, hogy miként tértek át a tervezéssel és előrejelzéssel egy korszerű, MOLAP
technológián alapuló megoldásra. Kiemelte, hogy az IFUA támogatásával gyakorlatilag beruházás nélkül oldották meg az új rendszer bevezetését, mert a házban már rendelkezésre állt a technológiai infrastruktúra és a szoftver bizonyos licencei. Az eredmény, hogy ma 4 fővel győzik a meglehetősen bonyolult tervezést, ahol az árazás átláthatósága a felügyeleti szervek miatt is alapkövetelmény.

Ha az olvasó némi ellentmondást érzékel a két előadó véleményében, az nem véletlen, és nem is baj. Az üzleti intelligencia architektúra szoftver elemei rendkívül sokszínűek lehetnek. Többek között relációs és nem-relációs adatbáziskezelők, a legkülönbözőbb kiaknázó eszközök, megjelenítési módok és csatornák kezelésére szolgáló szoftverek élhetnek meg egymás mellett. A megfelelő eszközöket mindig az üzleti probléma és az informatikai stratégia metszetében lévő szempontok alapján választhatjuk meg.

Érdekes még, Horváth professzor előadására visszacsatolva, hogy arra a kérdésre, mennyire használnak prediktív elemzési módszereket, gyors
és rövid válaszok születtek: semennyire. Az AUDI-nál a központ előre szabja meg a típusonkénti darabszámokat, és ebből származtatható le minden. Az MVM Informatika belső szolgáltatóként nem rendelkezik olyan adatmennyiséggel, amihez tudományos statisztikára lenne szükség ahhoz, hogy
tervezzék-előrejelezzék, vajon melyik MVM szervezet milyen mértékben fogja a rendelkezésre álló alap ERP rendszerek közül valamelyiket választani illetve használni, vagy például számítógépeket javíttatni.

Az ebéd is forró hangulatban telt a szép napsütésben üveg-felülvilágítók alatt. Valaki furcsának találta, hogy gazdag svédasztalhoz csak kistányérokkal lehet járulni, mire Horváth professzor rögtön kész volt egy igazi controlleri válasszal. Ha nagyobbak lennének a tányérok, kevesebben férnének a kerek asztalokhoz, és ennek a fórumnak pedig éppen az az egyik célja, hogy minél több embert hozzon össze.

Az ebéd után az F szekció támogatta az önkiszolgálásra vágyó szakembereket üzleti intelligencia rendszerekkel, úgyhogy itt volt érdemes folytatnunk. Éppen hogy sikerült pótszékhez jutni a „csordultig telt” teremben. Az Axiál, az MVM és a Vodafone képviselői közvetlen hangú előadásokban mutatták be, miként kell náluk a „pultról levenni” a riport-alkatrészeket, és hogy milyen könnyű azokat egy-egy kívánatos riporttá összeszerelni. A Vodafone PET-nek keresztelt rendszerét Urbancsok Kata mutatta be, Sum János pedig demonstrálta az MVM mobilon nézhető/kezelhető top-menedzseri jelentéseit. Arra, hogy mennyi munka volt egy különösen letisztult dashboard önkiszolgáló összeállítása, 2 hetet mondott, de hozzátette,
hogy szerencsére a dashboard tartalmával nem kellett foglalkozni, mert az egy évtized óta „papír-alapon” már létezett.  A mindegyik előadásnál tapintható lelkesedés azt mondja nekünk, hogy bátran indulhatunk önkiszolgálás irányába, de az őszinte válaszok némelyike arra figyelmeztet, hogy ne támasszunk irreális elvárásokat.

A házi koszt tehát jó, de jó, ha tudjuk, a főzéssel azért el kell bíbelődni.

A szállítói oldal nagyágyúinak (az IBM, a Microsoft, és az SAP képviselői voltak jelen) kerekasztalánál erősen kellett koncentrálni, hogy a hallottaknak legalább a felét a hosszabbtávú tárolókban is meg tudjuk őrizni. Szó esett itt Hannáról, bocsánat HANA-ról, aki az SAP leszármazottja, de a DNS-kódját teljesen átírták. Sherlock Holmes-ról, és természetesen bővebben az IBM Watson-ról, aki már bonyolult kérdésekre is önálló emberi válaszokat tud adni, és ráadásul olyan, mint a jó pap, holtig tanul. A Microsoftról pedig eddig is tudtuk, hogy az informatika szinte minden területén jelen van, de biztos volt olyan a hallgatóságban, akinek újdonság, hogy az Office 365-ben az Excellel már prediktív elemzési funkciókat is használhatunk. Hallottunk még egy dubai házról, amit 3D-s nyomtatóval építettek, és most be kell látni, hogy ennek a riportnak a keretei túl szűkösek egy ennél részletesebb összefoglalóhoz.

És a végén mindenki izgatottan várta, hogyan kerül a csizma az asztalra. Vártuk Csernus doki mutatványát. Jött is. Tőle sok élménnyel, a többi előadótól sok tudással gazdagodtunk. Sokat megtudhattunk az üzleti intelligenciával támogatott jövőbelátásról, amelyről több tudományos kísérlet is bizonyította, hogy bizonyos esetekben számottevően pontosabb az ugyanabban a témában gurunak számító emberénél.

De az még mindig biztos, hogy az embernél nincs semmi csodálatosabb.

Molnár M. Attila

Mentés