Az IFRS-átállás az utóbbi évek legjelentősebb számviteli változása. Bizonyos vállalkozások számára lehetővé, sőt, 2017-től kötelezővé vált, hogy éves beszámolójukat a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok (IFRS) szerint készítsék el, mentesülve ezzel a Magyar Számviteli Szabályok (MSZSZ) alkalmazásától. A 2017. január 1-től átállók ezen szándékukat 2016. október 2-ig jelezhették az adóhatóságnak. Így most már eldőlt, hogy kik élnek elsőként ezzel a lehetőséggel.

Az IFRS-átállás Magyarországot is elérte

Az IFRS-áttérést minden vállalatnál hatalmas előkészületi munka előzi meg. Felmérik az IFRS-standardok alkalmazásának hatásait, döntenek a standardokban biztosított elszámolási lehetőségek közül. Ennek alapján elkészítik a társaság új számviteli politikáját, és felkészítik a számviteli területet az új elszámolások szerinti könyvelésre. Azonban azok sem dőlhetnek hátra, akik mindezzel már végeztek, hiszen az IFRS-átállásnak számos controllingvonatkozása is van. Ezeket a cégeknek szintén fel kell mérniük, és el kell végezniük a szükséges módosításokat a controllingrendszereken. Ezt a feladatot  azok sem ússzák meg, akik korábban is készítettek IFRS szerinti beszámolócsomagokat, az alábbi okok miatt.

• Jellemzően a cégek elsődleges MSZSZ, másodlagos IFRS könyvvezetést alkalmaztak eddig. Ez azt (is) jelenti, hogy a legtöbb esetben a beszámolókban az IFRS szerinti eredmény nem az alapadatok IFRS szerinti (analitikus) elszámolásával állt elő, hanem IFRS-korrekciókat mutattak ki külön sorokon, aggregált szinten. Így a döntéstámogatásra alkalmas, részletes beszámolók érdemi része az MSZSZ-nek felel meg.
• Ebből kifolyólag a belső irányítási logika, gondolkodásmód is a magyar elszámolási rendet követi, a fejben történő IFRS-átállásnak most kell megtörténnie.
• Előfordulhat, hogy bizonyos tételek IFRS szerinti elszámolása nem történt meg, mivel azok a konszolidált beszámoló szempontjából nem minősültek jelentősnek, az egyedi beszámolóban viszont már materiálisak.

Az IFRS-átállás számos controllingfeladatot von maga után.

Nulladik lépésként az irányítási koncepciót kell átnézni kritikus szemmel. Az irányítási koncepció teremti meg az egész vállalati működés keretrendszerét, így az IFRS-átállás számviteli előkészítése során is a döntéseket ennek függvényében kell(ett) meghozni. Ez aztán kihat a controlling összes elemére. Közvetlen hatással pedig az IFRS 8 – Működési szegmensek standard rendelkezik, amely külön információszolgáltatási kötelezettséget ír elő a vállalat azon üzleti tevékenységeire vonatkozóan, amelyeket a fő döntéshozók is önállóan értékelnek a belső beszámolókban. Ezt az információigényt pedig a controlling rendszereknek kell kiszolgálniuk.

A különböző IFRS standardok sok eltérő elszámolási szabályt írnak elő az MSZSZ-hez képest. Különbség az is, hogy míg a magyar számviteli törvény előre meghatározott sémát ír elő a pénzügyi kimutatásokra, addig IFRS-ben a vállalat – a minimálisan elvárt tartalmi elemek megtartása mellett – szabadon alakíthatja ki a beszámolók struktúráját. Ennek következtében a mutatószámok alapját képező mérleg, eredménykimutatás és cash-flow sorok tartalma megváltozik. Tehát a különböző teljesítménymutatók definícióját felül kell vizsgálni annak érdekében, hogy lássuk, hogy a mutatók továbbra is azt tükrözik-e vissza, amit a menedzsment látni, és ami alapján irányítani akar.

Az IFRS-standardok számos olyan eltérést hordoznak magukban, amelyek a különböző funkcionális területek controllingjának felülvizsgálatát indokolják.

• K+F: Az IAS 38 – Immateriális javak standard szigorúan szabályozza, hogy mely saját előállítású immateriális javakat lehet aktiválni. Ebben jelentős különbség van a magyar előírásokhoz képest. A standard alapján a K+F vonatkozásában csak a fejlesztési tevékenység költségei aktiválhatók (meghatározott kritériumok teljesítése esetén), míg a kutatás költségeit a felmerülés pillanatában ráfordításként kell elszámolni. Mindez jelentős változtatásokat igényel a K+F controllingban, a K+F projektek tervezésében és nyomon követésében („K” és „F” részek különválasztása, aktiválási kritériumok teljesülésének figyelése és alátámasztása stb.).
• Termelés: A termelési controlling kapcsán a legnagyobb kihívást az IFRS-átállás hatására módosuló önköltségszámítás és készletérték változás jelenti. Ez egyrészt az IAS 2 – Készletek standardnak köszönhető, amely a magyar elszámolástól eltérő módon szabályozza a bekerülési értékben figyelembe veendő költségek körét, valamint az értékvesztés számítására vonatkozóan is szigorúbb utasításokat tartalmaz. Másrészt számos egyéb elszámolási különbség van, amely befolyásolja a készletek önköltségét, pl. az IAS 16 – Ingatlanok, gépek és berendezések standard alapján jelentősen változhat a tárgyi eszközökre elszámolt értékcsökkenés összege.
• Értékesítés: Talán nem túlzás azt állítani, hogy az IFRS és az MSZSZ között az egyik legjelentősebb eltérés az árbevétel-elszámolásban lelhető fel. Az IFRS-ben ugyanis az árbevételt a különböző engedményekkel csökkentve kell kimutatni (míg ez a magyarban típustól függően jelenik meg árbevétel csökkentő tételként, egyéb ráfordításként vagy pénzügyi ráfordításként), ideértve azt az összeget is, amely feltehetően a későbbiekben árbevétel visszavételt eredményezne (pl. visszáru miatt). Emellett az IFRS figyelembe veszi a pénz időértékét, azaz éven túli fizetési határidő esetén az árbevételt diszkontálni kell, a különbséget pedig időarányosan kamatbevételként kell elszámolni. Külön szabályok vonatkoznak továbbá az időszaki teljesülés elszámolására (pl. szolgáltatások nyújtása; elszámolás készültségi fok szerint), valamint nem szabad elfeledkezni arról, hogy a jelenleg hatályban lévő IAS 18 – Bevételek standardot 2018-tól felváltja az IFRS 15 – Vevőkkel kötött szerződésekből származó bevételek elszámolásai standard. Ez újabb módosításokat tartalmaz a szerződésen belüli teljesítmény kötelmek azonosítása és ezekhez történő ár allokálása elvárások végett.

Mindezen tényezőket bele kell építeni az értékesítési controlling folyamatokba is. Mindenekelőtt kiemelt figyelmet kell fordítani az engedmények megbízható becslésére, előrejelzésére, hiszen ennek hiányában az árbevétel egyáltalán nem számolható el pl. a visszaküldési jog leteltéig. Emellett a margin elemzések módszertanát is felül kell vizsgálni annak függvényében, hogy az értékesítés mely komponensét akarja a vállalat elemezni és milyen mélységben (pl. a diszkontálásból fakadó kamatbevétellel együtt vagy anélkül, szolgáltatási szerződések esetében szerződésenkénti margin elemzés stb.).

Az első IFRS-év tervét nem lehet tisztán a bázisból kiindulva elkészíteni, figyelembe kell venni a módosuló elszámolások hatását, amely bizonyos esetekben igen kihívó feladat elé állíthatja a kollégákat. Emellett a tervet az IFRS-átállás hatására változó mutatószámok definíciói és az új beszámoló struktúrák alapján kell elkészíteni, valamint mind a tervezés, mind pedig az előrejelzések alkalmával kiemelt figyelmet kell fordítani a megbízható becslések elvégzésére. Ehhez ki kell alakítani a megfelelő kalkulációs módszertanokat és folyamatokat. A becsléseknek az IFRS-ben az engedmény elszámolás mellett az értékvesztés, céltartalék képzés, valós értékelés során is kiemelt szerepe van.

Az IFRS-átállás során meg kell vizsgálni a controlling beszámolók struktúráját és tartalmát.

Számos vállalat belső riportingjára jellemző, hogy azok az MSZSZ szerinti eredménykimutatás logikáját követik, így fontossá válik ezen struktúrák IFRS logikára való átalakítása. Emellett a beszámolók és elemzések tartalmi szempontú felülvizsgálata is kiemelt jelentőségű a változó elszámolások következtében, azonosítva és beépítve az új információigényeket és az IFRS adta többletelemzési lehetőségeket.

A controllingnak fel kell készülnie továbbá arra, hogy a 2017-es bázis-tény összehasonlításoknál kimutassa azokat az eltéréseket, amelyek pusztán az IFRS szerinti elszámolásokra való átállások miatt keletkeztek.

És még folytathatnánk a sort: working capital és treasury, kockázatmenedzsment, költség- és jövedelmezőségi elemzések, csoportszintű beszámolás és konszolidáció, informatikai rendszerek, controlling struktúrák, folyamatok, szervezeti képességek. A fenti felsorolás nem teljeskörű (hiszen nem is lehet az). Minden esetben az adott vállalat sajátosságait figyelembe véve kell azonosítani a legjelentősebb eltéréseket az IFRS és MSZSZ szerinti elszámolások között, és ezek figyelembe vételével kell meghatározni azokat a pontokat, ahol változtatni kell a controlling működésén.

Az IFRS-átállás tehát sok feladatot, de egyben lehetőséget is hordoz magában, hogy a régi berögződéseket, régi struktúrákat felülvizsgáljuk, és ezáltal egy hatékonyabb döntéstámogató controllingrendszert alakítsunk ki. Felkészültetek?

Mentés

Mentés