Tervezzünk gyorsan és
hatékonyan – Tervezés 2006 szakmai találkozó
2005.
szeptember 22. Novotel Budapest Centrum (volt Palace)
Részletek >>>
Izgalmas előadások és beszélgetések a plénumon és a szekciókban:
Aigner Szilárd az előrejelzési módszerekről, Hamecz István (MNB) gazdálkodási
környezet tendenciáiról,
Mohai György (BÉT), Zsedényi Zsolt (Allianz), Tóth Ferenc (Nokia), Horváthné Weis Katalin (Sanofi), Nándorfi György (Budapest Bank), Lehoczki
Gábor (Démász),
Radó István (IFUA), Endersz Frigyes (IFUA) a tervezés gyakorlati kérdéseiről
tart előadást.
Controlling Világ
38. szám – 2005. július 27.
Controlling
1. Van jövője a keretgazdálkodásnak? (Budgeting) (D)
Sokszor olvashattunk
– akár épp a Controlling Világ hírlevél ajánlói alapján – a keretgazdálkodás
negatívumairól. Horváth Péter, a Stuttgarti egyetem professzora a Frankfurter
Allgemeine Zeitungban arról nyilatkozott, hogy nem a végletekben kell keresni a
megoldást. A negatívumokat úgy kell kiküszöbölni, hogy az előnyök és a gazdálkodás
ne csorbuljanak. Részletek >>>
2. Olvasnivaló a nyárra: töltse le a Münchener Controller Congress
előadásait! (D)
Az évente 800
résztvevőt számláló müncheni controller konferencia előadásai 2002-ig
visszamenően letölthetők a német Controller Verein honlapjáról: érdekes témák,
neves előadók, ismerős cégek. Nincs annál kéjesebb érzés, ha a tengerparton
napozhatsz bal kezedben Baccardi koktéllal, jobban pedig a controlling
irodalommal. Részletek >>>
3. Változóban az EVA, feltörőben a CVA (E)
Stern Stewart, az
EVA kitalálója, lebilincselően érdekes cikkben javasolja a számviteli szabályok
(ez esetben az US-GAAP) megváltoztatását. Cikkében továbbfejlesztette az EVA
számításának képletét. Részletek >>>
Az értékközpontú vezetésnek nem az EVA az egyetlen mutatója. A CVA (cash value
added) tisztán pénzforgalmi adatokra épül, és jobban alkalmazható a
vállalatokon belüli üzleti egységekre. Részletek >>>
4. Hogyan mérjük a „sétáló eszközök” értékét? (E)
A hagyományos,
tőkeintenzív iparágak álló- és forgóeszközeit könnyű felértékelni. A
tudásintenzív iparágakban az intellektuális tőkét is be kellene illesztenünk a
mérlegbe. A rabszolgatartó, illetve feudális társadalmak megszűnése óta azonban
a dolgozó nem a cég tulajdona. Őket hívjuk sétáló eszköznek („walking asset”).
A Harvard Business School oldalain arról olvashatunk, hogyan mérhetjük,
számszerűsíthetjük a dolgozók hozzáadott értékét, és hogyan válik operatív
kulcsfolyamattá a munkatársak irányítása egyre több vállalatnál. Részletek >>>
5. A ZDF televízió controllingja – ahogy az intendáns látja (H)
Olvassák el a ZDF
televízió műszaki intendánsa, Andreas Bereczky Budapesti Controlling Fórumon tartott előadásának összefoglalóját! Az első tapasztalat annak ismételt
belátása volt, hogy ott sincs kolbászból a kerítés, a tv hajlamos önteni a
pénzt a produkciókba és mint mondta: „... el se tudják ezt képzelni, mennyire
nehéz megmagyarázni a szerkesztőknek, hogy mi is a gazdaságosság.” Hát ezt
azért el tudjuk képzelni... Részletek >>>
6. Mennyire elégedett Ön vállalatának tervezési
folyamatával? – A júniusi körkérdés értékelése
A júniusi körkérdés hazai eredményeit az Answerthink és a The Hackett Group
által 2005 tavaszán több mint 70 európai nagyvállalat körében végzett felmérés
adataival vetjük össze. (Forrás >>>)
Nézzük először a tervezési folyamattal kapcsolatban beérkezett magyar
válaszokat!
1.) Megfelel-e a tervezési folyamat a menedzsment elvárásainak?
Teljesen megfelel: 33,3%
Részben megfelel: 48,5%
Nem felel meg: 18,2%
2.) Tervezi-e, hogy 1-2 éven belül változtat a tervezési folyamaton?
Igen: 79,2%
Nem: 20,8%
A hazai válaszok összecsengenek a nemzetközi felmérés központi üzenetével:
vagyis, hogy a tervezési folyamat optimalizálása továbbra is egyike a
controllerek és gazdasági vezetők legfontosabb feladatainak.
A külföldi felmérés válaszadóinak többsége (69%) jelenleg is hagyományos vagy
csak kis mértékben továbbfejlesztett tervezési folyamatot működtet. Kevéssel
több, mint a válaszadók negyede (28%) számolt be újraszervezett, megújított
tervezési folyamatról, míg 3%-uk már egyáltalán nem készít éves költségvetést.
A résztvevő európai vállalatok fele legalább 80 napig tervez, többségüknek
100-nál is több napra van szüksége. Ugyanakkor látni kell, hogy a hosszú
tervezési időszakra panaszkodott a legtöbb felsővezető (71%), hiszen: mire a
terv elfogadásra kerül, jórészt már nem is aktuálisak a benne foglaltak.
A tervezés pontosságának és időszerűségének javítása az európai controllerek
kiemelt feladata. A felméréshez csatlakozott cégek túlnyomó többsége (78%) azt
tervezi, hogy 1-2 éven belül változtat a tervezési módszerein. Ez igen közel
áll a hazai körkérdésünk eredményéhez. Míg a 66% azt jelezte vissza, hogy
újraszervezésben gondolkodik, a külföldi cégek 12%-a pedig az éves
költségvetések rendszerének teljes megszüntetését tervezi.
A nemzetközi értékelés úgy foglal állást, hogy a tervezési módszertan
fejlesztése manapság nem más, mint a korábban elmaradtak bepótlása. Nincsen
egységesen jó megoldás, de fontos a legjobb gyakorlat megismerése, az átfogó
szemlélet és a modern információs technológiák alkalmazása.
7. A létesítménygazdálkodási outsourcing (H) – Útmutatás a
controllereknek
Czerny József
cikkében – a létesítménygazdálkodással foglalkozó cikksorozat részeként –
áttekinti az outsourcing folyamat 6 lépését: a lehetőségek feltárását, a
tervezést, a szállító(k) kiválasztását, a végleges megegyezést és az átmenet
tervezését, az implementációt és az átmenetet, valamint a
teljesítményellenőrzést és a szerződés optimalizálását. Ezen folyamat számos
ponton igényli a controlleri módszertár alkalmazását, kiemelten igaz ez a
szolgáltatási szint megállapodások megfelelő előkészítésére, a lehetséges
árképzési mechanizmusok értékelésére, kalkulációk készítésére, a döntéshozatal
támogatására, illetőleg a működés során a megfelelő kontroll kialakítására és
gyakorlására. Részletek >>>
8. Valóban pihen a nyári szabadság alatt vagy a munkája
körül járnak a gondolatai? – Júliusi körkérdésünk
Mobiltelefon
bekapcsolva mindig kéznél van, sőt még naponta e-maileket is olvas? E havi
körkérdésünk azt járja körül, hogy nyári szabadságuk alatt mennyire tudnak a
controllerek kikapcsolódni és elszakadni a munkájuktól.
Milyen gyakran lép kapcsolatba dolgozó kollégáival nyári szabadsága idején?
Naponta többször, így mindenről
tudok, ami odabent történik >>>
Naponta-kétnaponta egy-egy telefon
vagy e-mail-váltás erejéig >>>
Hetente, végszükség esetén
>>>
Egyszer sem, elvégre szabadságon
vagyok! >>>
Controlling informatikája
9. A vállalati génállomány (E)
Testre szabni vagy
alkalmazkodni? Az ERP szoftver bevezetésekor mindenki ezt a kérdést teszi fel
magának – írja a vállalati génállomány” (The Company Genome) címet viselő cikk
szerzője. Egyrészt a vállalatok a kiemelkedéshez vezető út egyik lépéseként meg
szeretnék különböztetni magukat versenytársaiktól, másrészt nem kizárt, hogy
többen is ugyanazt az elismert szoftvert választják üzleti folyamataik
automatizálásához. A cikk érdekessége – a kérdésfelvetés aktualitásán túl –,
hogy okfejtéseihez az analógiákat a ma leggyorsabban fejlődő tudományterület, a
géntechnológia fogalomköréből kölcsönzi. Részletek >>>
10. A CIO-k szerepváltozása napirenden: Hogyan lesz a controllerből
CIO? (E)
A CIO-k helyzete és
szerepköre gyökeresen megváltozik a következő 3 évben – állítja a Gartner
kutatásaira hivatkozva a SBPOA (Shared Services and Business Process
Outsourcing Association) egyik vezetője. A CIO szinte csak stratégiai irányítói
feladatokat végez: stratégia, szolgáltatási szintek tervezése és szerződése,
szolgáltatások és költségek monitoringja. Már a műszaki végzettség sem alapvető
követelmény. Mindezek alapján könnyen juthatnánk arra a következtetésre, hogy
controllerek kíváló CIO-k lehetnek. Bár lehet, hogy az informatikusok nem
egészen így gondolják... Részletek >>>
Informatika controllingja
11. A Balanced Scorecard helye az IT controllingban (D)
A Balanced Scorecard, mint irányítási eszköz egyre több vállalatnál jelenik meg
és egyre több funkcionális egységre terjed ki. Nincsen ez másként az
informatikával sem, ahol az informatikai controlling eszköztárának egyik
meghatározó eleme az informatikai balanced scorecard, vagyis az IT-BSC. Hiszen
a nagy informatikai szervezeteknél egyre fontosabb a stratégiai irányítás
megteremtése, az informatika és az üzlet közötti összhang megtalálása és ebben
az IT BSC fontos szerepet játszhat. A cikkben a szerző tételesen bemutatja az
IT BSC helyét az IT controllingon belül, példákat mutat lehetséges IT BSC-re
(mutatókkal, összefüggésekkel), és áttekinti a BSC bevezetésének módszertanát,
ütemezését egy klasszikus informatikai szervezetnél. Részletek >>>
IFUA
12. "Tervezés 2006" szakmai találkozó – Tervezzünk
gyorsan és hatékonyan! - 2005. szeptember 22.
„Reggel nyolcra
legyen az asztalomon az új tervváltozat!”
E mondat a controllerek rémálma lehetne. Néha hetekig alig történik valami,
majd néhány óra leforgása alatt kell újabb tervváltozatot előállítani. Egyes
vezetők mindent az utolsó percekre hagynak. Mások beosztottaikra bízzák a
tervezés feladatait, majd felháborodottan közlik az értekezleten, hogy ők nem
értenek egyet a javaslatokkal. Hiányosan kitöltött tervlapok, hosszadalmas
küzdelmek a táblázatkezelővel és az érintettekkel. Aki ügyesen taktikázik, egy
évre előre nyugalmat és puha költségvetést teremt magának. Részletek >>>
Sok szervezetnél éppen az üzleti tervezés az egyik legrosszabbul
szervezett tevékenység. Időrabló és frusztráló. Itt az ideje, hogy
változtassunk ezen a gyakorlaton!
Célunk az idei szakmai találkozóval, hogy a vendégek az általános
koncepciók helyett ötleteket, módszereket és apró fogásokat lássanak azoktól,
akik az üzleti tervezést a leggyorsabban és a leghatékonyabban végzik.
A délután folyamán a résztvevők – a hagyományoknak megfelelően – iparági
szekciók keretén belül cserélhetnek tapasztalatot, illetve a délelőtti előadók
részvételével lehetőség nyílik a plenáris ülésen röviden bemutatott gyakorlati
megoldások részletesebb megismerésére. Részletek >>>
13. Az Ön vállalata csatlakozott már? (H)
A Controlling Benchmarking Klub felmérése Magyarországon 2005-ben a stratégiai
és az operatív tervezésre koncentrál. Emellett foglalkozunk a beszámolás,
illetve a költségszámítás és kalkuláció kérdéseivel, valamint a projektek, a
beruházások, a konszernek és a fő funkcionális területek controllingjával is. A
felmérés és elemzés hátterét a Horváth & Partners cégcsoport nemzetközi
adatbázisa adja.
Érdemes idén csatlakozni, mivel 2005-ben ingyenes belépési lehetőséget
biztosítunk! Részletek >>>
Vicc
14. A hónap controller vicce
Egy pap, egy pszichológus és egy controller golfoznak. Egyre jobban
megközelítik az előző párt, akik igen lassan haladnak. A nyolcadik lyuknál már
nagyon idegesek. A pap így szól:
- Uram, add, hogy golf-leckéket vegyenek.
A pszichológus erre:
- Vajon milyen lélektani háttere van a lassúságnak?
A controller indulatosan:
- Nem pazarolom még egyszer az időmet golfozással!
A kilencedik lyuknál a pszichológus előreküldi a labdaszedőt, hogy megkérje,
engedjék őket előzni.
A labdaszedő visszatér:
- Azt mondták, hogy rendben. Egyébként két nyugdíjas tűzoltó, akik szemük
világát akkor veszítették el, amikor gyerekeket mentettek ki egy égő házból.
A pap elszégyelli magát:
- Itt állok reverendában, és két vak emberrel türelmetlenkedtem.
A pszichológus megtörve folytatja:
- Én arra tettem le eskümet, hogy minden körülmény között segítek az embereken.
Mégis ingerült voltam két sérült embertársunkkal szemben.
A controller elgondolkozva megkérdezi a labdaszedőt:
- Hogyan lehetne elintézni, hogy a vak tűzoltók éjszaka golfozzanak?
A
hírlevél az IFUA Horváth & Partners és a Controlling Akadémia támogatásával
jön létre. Észrevételeit és javaslatait várjuk címünkön: controllingvilag@ifua.hu
Szerkesztő: Szukits Ágnes és Varga Polyák Csilla
Felelős kiadó: Radó István
Amennyiben le szeretné mondani a hírlevelet, kérjük, küldjön egy e-mailt – a tárgy rovatban a "Lemondom" megjegyzéssel – a következő címre: controllingvilag@ifua.hu.
Amennyiben szeretné, hogy egy ismerőse is megkapja a hírlevelet, kérjük, küldje el ismerőse címét – a tárgy rovatban a "Jelentkezés" megjegyzéssel – a következő címre: controllingvilag@ifua.hu.