Egyszerűsítés fókuszálással és érthetőség növelésével

Összefoglaló: IFUA Horváth & Partners
2016. november 30.

A digitalizáció az autóipari beszállítót, a MANN+HUMMEL-t arra kényszerítette, hogy vezetési modelljét alapjaiban reformálja meg. A korábbi mátrix szervezetet egy 4S modell váltotta fel, leegyszerűsödtek és cselekvésorientálttá váltak a tervezési- és előrejelzési folyamatok. A controllerek is új szerepet kaptak: a cselekvésorientált előrejelzések megkövetelik, hogy „Performance Manager“-ré váljanak.

A MANN+HUMMEL autóipari konszern úgy tudta növelni a flexibilitását és reakcióképességét, hogy csökkentette a komplexitást.

A jelenlegi, 2010 óta fennálló mátrix szervezet eredetileg azt a célt szolgálta, hogy erősödjön a kommunikáció a konszern vezetése és az egyes országok (piacok) között. A többdimenziós irányítás (?) részben az egyéni piacok nagyobb felelősségéhez vezetett, azonban egyre több veszteséget is okozott a súrlódások következtében. A vállalat történetében legnagyobb felvásárlás integrációs szükséglete is fokozta a nyomást, hogy átgondolják a jelenlegi rendszert.

Ezen okokból kifolyólag döntött úgy a MANN+HUMMEL csoport, hogy új vezetési modellt vezet be. Emese Weissenbacher CFO, és Julius Probst pénzügyi és controlling igazgató mutatják be a folyamatokat és az átszervezés eredményeit.

Karcsúbb folyamatok a 4S modell segítségével

Az új modell alapját az úgynevezett 4S modell képezi:

  • Safeguarding: A felsővezetés jelöli ki a vállalat számára követendő irányokat, melyet a controlling segítségével igyekszik biztosítani;
  • Shaping: az üzleti területek viselik a felelősséget az egyes különálló piacokért;
  • Skills: a működés (operáció) shared-service-ként vállalja a felelősséget minden üzleti területre, a teljes értéklánc mentén kell;
  • Szolgáltatások: az értékesítés shared-service-ként vállalja a felelősséget minden üzleti területre.

A modell fokozatosan kerül megvalósításra a szervezetben. Elsőként a szerepek és a felelősségi körök kerülnek definiálásra. A profit centereket és a keretfelelősöket is újragondolták az ellátási lánc mentén – mindezek a változások leegyszerűsítették a controlling rendszert is.

2015-ig a tervezés egy bottom-up folyamat mentén zajlott, hat hónap alatt – az alábbi két fő szakaszra tagolva:

  • A stratégiai célok átvezetése a tervezésbe: számszerűsítés (célszámok kijelölése) irányítás megteremtése.
  • Ezt követte a részletes tervezés iteratív folyamata.

A célorientált tervezés megfelezi a tervezés időtartamát

Az új, először 2015-ben használt eljárással meg tudták felezni a tervezési folyamatok időtartamát. Az első tervezési fázis helyett a menedzsment egy workshop keretében kidolgozza a célstruktúrát és a világos (számszerű) elvárásokat kommunikál a társaságok felé. A legfontosabb mutatószámok kidolgozása a további cselekvés alapja, a következő szakaszban megvizsgálják, hogy a lefektetett célok elérhetők-e a kijelölt intézkedések által, vagy a piaci körülmények változásaihoz igazodva újratervezés szükséges.

Egy záró workshop keretein belül ezeket az eredményeket végül jóváhagyják.

A controller mint a teljesítmény menedzsere

Az új irányítási rendszer gyakorlati megvalósítása érdekében ezen a területen is újraértelmezésre volt szükség. A szokásos havi teljesítményriportokat, melyek során a erőforrások jelentős részét a tervtől való eltérés okainak elemzése emésztett fel, egy gördülő havi előrejelző rendszer váltotta fel. Ezt az éves célkitűzések fényében értékelik, illetve megvitatják az azok eléréséhez szükséges intézkedéseket. A controlling feladata az, hogy egy megfelelő adatbázis birtokában és a fontos mutatószámok segítségével a menedzsmentet az üzleti év során folyamatosan támogassa

  • az éves célok meghatározásában;
  • az éves célokból levezetett tervszámok betartásában;
  • a lehetséges intézkedésekben rejlő lehetőségek és kockázatok értékelésében.

A MANN+HUMMEL az átalakításokkal elérte, hogy a szerepek egyértelműek legyenek, és így a szervezet a hangsúlyt a stratégiai célok elérésére tudja fektetni. Ezáltal biztosította a kellő rugalmasságot a jövő kihívásainak való megfelelés érdekében.

Forrás: Haufe.de