Gondolta volna, hogy a 200 ezer forintos laptopja vásárlás után egy évvel a magyar számviteli standardok (MSZSZ) alapján számolva még 160 ezer forintot ér, de a nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok (IFRS) szerint már csak 100 ezret? Hét év múlva meg MSZSZ szerint nem ér már semmit, de IFRS szerint a könyvekben még 20 ezer forinton, piaci értéken kell szerepeltetni? Az IFRS-átállás számos effajta változást hoz.
IFRS-átállás után a számvitel és a controlling között szoros lesz az együttműködés
A szembeszökő különbséget az okozza, hogy MSZSZ alapján előre meghatározott, jellemzően lineáris értékcsökkenéssel számolunk. Akár két év alatt leírhatunk nullára egy eszközt, miközben még mindig használjuk. IFRS-ben viszont az átértékelési modell alkalmazása esetén meg kell becsülni a tárgyi eszközök valós értékét. Ekkor nem fordulhat elő, hogy nulla forinton tartunk nyilván valamit, amit még használunk, hiszen ha használható, akkor van valós értéke, s a könyvekben is ennek kell szerepelnie.
Hasonló a helyzet az árbevétellel is. MSZSZ esetén a számvitel a számlák alapján könyvel, míg IFRS-ben meg kell becsülni, hogy mennyi a várhatóan befolyó pénz. Így aztán az IFRS szerinti árbevétel akár néhány százalékkal is kevesebb lehet az MSZSZ szerintinél.
Nagy kérdés, hogy ha egy vállalat áttér IFRS-re, ki végzi majd el a szükséges becsléseket. A számvitel? A controlling? Az érintett szakterület? Valószínűleg közösen: új folyamatok, új munkamegosztás alapján. Hosszútávon a teljes CFO terület meg fog változni.
Az IFRS-t használó üzleti világban nem különül el a controlling és a számvitel; egységes pénzügyi szervezet (finance) van. Itthon is ez a jövő azoknál a cégeknél, ahol megvalósul az IFRS-átállás.
Minden CFO arra vágyik, hogy a döntések alapja közös, egységes adatforrás legyen. Van, ahol ezt „single source of truth”-ként emlegetik, van, ahol „one finance”-ként. Divatos szlogenek ezek minden nemzetközi nagyvállalatnál. Ezt analitikus IFRS-re áttérve sokkal könnyebben lehet elérni, mert az üzleti tartalmak már a számvitelben leképeződnek. Így a controllingnak nem kell korrekciókat végeznie ahhoz, hogy a döntéstámogatáshoz üzletileg releváns adatokat kapjunk.
A CFO-nak és a többi érintett vezetőnek foglalkoznia kell azzal, hogy ne alakuljon ki pozícióharc, ami pedig szervezeti változásoknál könnyen beindul a munkatársak között. A cél a számvitel és a controlling együttműködése, az egységes finance szervezet kialakítása. A CFO álma csak így valósulhat meg.
Kapcsolódó tartalmak:
1. Analitikus IFRS – megéri átállni! (videó)
2. Az IFRS-átállás controlling vonatkozása
