Minden a XIII. században, Firenzében kezdődött. Akkor a pénzváltókat a céh könyvelésre kötelezte. Ők még csak a bevételeket és a kiadásokat rögzítették egy könyvbe.
Ennek az egyszerűségnek az vetett véget, hogy a pénzzel egyre több probléma lett. Két évig tartott, amíg egy kereskedő megfordult például Egyiptom, Firenze, Anglia és Velence között. Közben számos valuta között kellett váltania, mert a pénzverés helyi monopólium volt. Ráadásul az aranypénzek súlyosak voltak, csábították a rablókat, és nem is volt belőlük elég: a bányák nem bírták kiszolgálni a megnövekedett kereskedelem igényeit.
Így jött létre a váltó. Nagyon praktikus volt: a rablóknak nem ért semmit, és az Európa-szerte fiókokkal rendelkező 72 firenzei bank hálózatában napok alatt be lehetett váltani. Ehhez azonban már nyilván kellett tartani a tartozásokat és a követeléseket is. Normál esetben tehát volt egy könyv az árukészletek nyilvántartására, egy másik a bevételek és a kiadások számára, egy harmadik meg a tartozások és követelések rögzítésére. Köztük azonban nem volt kapcsolat.
Ekkor lépett színre Luca Pacioli matematikus és ferences szerzetes, aki először írta le a kettős könyvelés gyakorlatát. Az áru könyvelése, a tartozások és követelések, valamint a bevételek és kiadások nyilvántartása között a saját tőke kimutatása teremtette meg a kapcsolatot.
Luca Pacioli. Kép forrása: Wikipedia
Ezzel aztán évszázadokig jól elvoltak a vállalatok, mígnem beköszöntött az ipari termelés. Szükség lett az üzemi hatékonyság mérésére. Ehhez Eugen Schmalenbach és követői kidolgozták az üzemi könyvelést, az utókalkulációt és a fedezetszámítást.
Nyilván nem ez volt a szándékuk, de Schmalenbach és társai rengeteg embernek teremtettek munkát. A vállalatoknál egész folyosókat foglalt el az analitikus könyvelés, rengeteg csoporttal, amelyek a raktárakban és az üzemekben keletkező bizonylatokat feldolgozták, elszámolóárakkal értékelték, hatalmas üzemelszámolási íveken és evolut táblákon* elszámolási rendszereket üzemeltettek.
Schmalenbach után már csak egyetlen évszázad kellett az újabb „forradalomhoz”. Ekkor született meg az ERP (enterprise resource planning). Az SAP is elkészítette rá a maga szoftverét. Ezzel kiváltotta például az anyagkönyvelést, sok ember munkája megszűnt, mert a raktáros által rögzített információk automatikusan jelentek meg a főkönyvi és a kontrolling rendszerekben, s ugyanez megtörtént a többi területen is. Már nem kellett nagy csapatoknak dolgozni az analitikus nyilvántartásokon, az üzemelszámolásokon és a kalkulációkon.
Hasso Plattner. Kép forrása: SAP
A legújabb forradalomra meg már csak pár évtizedet kellett várni. Ennek a forradalomnak az élén áll Hasso Plattner. Ő az eddig használt táblázatokat egyetlen virtuális táblázatban, egyetlen univerzális naplóban összesítette, amely sok százmillió sorból áll. És másodpercek alatt lehet belőle eredményhez jutni. Minden üzemelszámolás automatikusan megtörténik a háttérben, így egyetlen gombnyomásra azonnal megkaphatunk mindenféle eredményt.
Egy forradalom persze nem feltétlen sikeres. Ezt Plattner is tudja; két éve, épp februárban írta meg a blogjában, hogy ha az S/4HANA nem lesz nagy siker a piacon, akkor elbuktak.
Van sok ellenlábasa is. Ilyenek a különböző operációs rendszerek készítői, ugyanis a HANA adatbázis csak Linux környezetben fut, az S/4HANA meg csak HANÁ-val működik (a korábbi SAP felhasználók 5 adatbáziskezelő közül választhattak). A felhasználók is böngészőből csatlakoznak, tetszőleges rendszerekből – az ilyen típusú platformfüggetlenség is gyengíti a nagy szállítók pozícióját. Magára haragította az SAP fejlesztőit is, mert az S/4HANA koncepcióját a Potsdami Egyetemen működő Hasso Plattner Intézet kutatói adták. A felhasználók is nehéz döntés előtt állnak: a régi SAP-s rendszereik nem számítanak az S/4HANA jogelődjének, teljesen új rendszer kialakításáról van szó, ennek minden költségével.
Mégis, nagy esély van arra, hogy a forradalom végbemegy, és az S/4HANA végleg az üzleti szoftverek Apple-jévé teszi az SAP-t. Az S/4HANA gyorsasága, felhasználóbarát mivolta lenyűgöző. És bár operációs rendszerek szempontjából az S/4HANA hűséges a Linuxhoz, másféle szoftver termékekkel nyitott a poligámiára. Az SAP eddig csak a Finance részt készítette el, a kiegészítések jöhetnek bármilyen gyártótól. Ahogy az iPhone-unkra letölthetünk bármilyen nekünk tetsző applikációt, ugyanúgy megvehetünk egy tetszőleges, nem SAP-s CRM (vagy más) rendszert az S/4HANÁ-hoz. Mindenből a legjobbat!
*Ez a kettős könyvvitelhez használatos eszköz volt. Egy fém tábla, leszorító füllel, rátették a naplót, erre az indigót, fölé a számlakartont és egyszerre könyveltek idősorosan és számlasorosan.
Radó István, az IFUA Horváth & Partners ügyvezetője
