A technológiai innovációk eleinte nehezen törnek utat maguknak. Így volt ez az SAP R/2-vel is a 90-es évek Magyarországán. Sok cég nem aknázta ki az integráció előnyeit, hanem szigetrendszerként vezette be a walldorfi szoftvergyártó termékét. Mire a második és a harmadik újrabevezetés végre meghozta az integráció gyümölcsét, a gyors és hatékony folyamatokat, addigra a hibás bevezetési koncepció miatt évek teltek el, és százmilliók mentek veszendőbe. Most, 30 évvel később az SAP S/4HANA Finance bevezetésekor a történet megismétlődni látszik.

A szervezet legnagyobb koncepcionális kihívása

A vállalati könyvelés évszázadok óta három logikai elemből állt: a könyvelési naplóból, az analitikus könyvelésekből (anyag-, készlet-, folyószámla-, eszközkönyvelés) és a főkönyvből. Ez a hagyomány ér véget azzal, hogy az SAP S/4HANA Finance egyetlen redundanciamentes adatmodellben kombinálja össze a Controlling (CO), a Financials (FI), az Asset Accounting (AA), a Material Ledger (ML) és a Profitability Analyses (CO-PA) modulokat.

Minden adat valós időben áll rendelkezésre, ezért elméletileg megszűnnek a kötegelt futtatások, az időszakvégi egyeztetések. Ennek köszönhetően a riportok, az eredménykimutatások, a mérlegek és a cash flow számítások valós időben lennének elállíthatók. Persze csak elméletileg, mert a távolság a régi és az új működési forma között túlságosan nagy, nem lehet helyből átugrani. Kvantumugrás kellene, de ahhoz az érintett területen dolgozó csapat gondolkodását és tevékenységét is valós idejűvé kell tenni. Ennek legfőbb akadálya nem a szervezeti ellenállás, hanem az új működési folyamatok megértésének hiánya. Az SAP R/3-ról az S/4HANA-ra történő átállás nem egyszerű migrációs feladat, hanem a szervezet történetének egyik legnagyobb koncepcionális kihívása.

Az SAP S/4HANA Finance alkalmazásba vétele előtt minden cég számára felvetődik a kérdés, hogyan integráljuk a vezetői számvitelt a pénzügyi könyveléssel. Ezt a cikket két célcsoportnak ajánljuk. Az egyik csoport jelenleg az SAP R/3 controlling modulját használja. A másik csoport controlling modul mellett vagy helyett különböző vezetői információs vagy üzleti intelligencia rendszerekkel képezi le vállalatának belső elszámolásait, kalkulációját, eredményszámítását, tervezését és beszámolási rendszerét. Ez utóbbiak számára az a kérdés vetődik fel, hogyan épüljön össze a jelenlegi tervezési, beszámolási és elemzési rendszer az S/4HANA Finance folyamataival és adatbázisával.

A vezetői számvitel alapdilemmája

Az eredmény- és piaci szegmensszámítás, röviden eredményszámítás, illetve CO-PA (Controlling-Profitability-Analysis) már nagyon régen központi része volt az SAP controlling megoldásának. A CO-PA használatával megoldódott az egész vállalatot, sőt akár a nemzetközi konszern összes tagvállalatát, szegmensét és profitcenterét leképező többlépcsős fedezetszámítás. A modul összegyűjtötte az összes értékesített termék, valamint az összes üzleti folyamat bevételét és költségét, s ezzel a controlling végső eredményét is szolgáltatta.

A CO-PA az irányítás, a jelentési rendszerek központi eszközévé vált, amelyből adatot nyerhetnek a cég adattárházai és üzleti intelligencia megoldásai.

A CO-PA modulon belül az SAP két különböző típust ajánl: kalkulációs (costing based), valamint a főkönyvi számla alapú (account based) eredményszámítást.

A múlt század első fele óta Magyarországon is a német üzemgazdasági iskolák által tanított kétkörös számvitel (Konrad Mellerowitz, Eugen Schmalenbach) terjedt el. Ez a CO-PA modulban costing based, vagyis kalkulációs eljárás formájában volt leképezhető. Az eredményszámítás főkönyvi számlák szerint vezetett szintetikus formája számtalan korlátot és kötöttséget jelentett. Az S/4HANA-ra történő áttéréssel az account based típus korlátai fokozatosan megszűntek, ezért ésszerű feltenni a kérdést, érdemes-e megtartani a régi costing based eredményszámítást, vagy jobb-e áttérni az S/4HANA Finance account based, pénzügyi számvitellel integrált kialakítására. A helyzet megítéléséhez vessük össze a két típus funkcionalitását.

A costing és az account based típus eltérései

Az eredményszámítás mindkét esetben többdimenziós adatkockára támaszkodik, amely értékmezőkből és jellemzőkből (dimenziókból) áll. A különböző üzleti események, például a vevői megrendelések számlázásakor, költséghelyek, belső rendelések, projektek vagy főkönyvi tételek elszámolásánál a bizonylaton szereplő tételeket lekönyvelik, illetve átvezetik az eredményszámításba, vagy a főkönyv szerinti költségnemek és bevételnemek szerint vezetett számlákra (account based), vagy a szabadon meghatározható értékmezőkre (costing based).

Az adatrekord mindkét esetben egy sor előre meghatározott, részben ügyfélspecifikus jellemzővel, illetve pótlólagos kiértékelési szemponttal bővül ki, például az ügyfél- és termékjellemzők kiegészülnek a vevői rendeléshez felhasznált törzsadatokkal, annak érdekében, hogy az eredmények régiók, csatornák, termék- és ügyfélcsoportok szerint kiértékelhetővé váljanak. A két típus eltérően kezeli az értékmezőket, de a dimenziók logikája teljesen azonos.

A termelő vállalatoknál az előbb bemutatott főleg értékesítési megközelítés mellett nagy jelentősége van a belső szempontoknak. Az eredményszámítás közvetlenül kapcsolódik a termékkalkulációhoz, leképezi az eladott árukba beépülő anyagokat, árukat, gyártási költségeket és szolgáltatásokat. Emellett az eredményszámítás a termékkalkulációra építkezve részletezi a termelési folyamatban felhasznált erőforrások összetételét, megkülönböztetve az anyagfelhasználás, a változó és fix üzemi általános költségek, valamint a fel nem osztott költségek/folyamatok, mint értékesítés, igazgatás és K+F pótlékkulcsait. A gyártási folyamatokban elszámolt standard költségekhez képest felmerült eltérések szintén átkerülhettek az eredményszámításba. Ez a gyártótelephelyek, üzemek irányításának kulcstényezőjévé vált, bár ezek a funkciók az S/4HANA Finance bevezetése előtt csak a costing based struktúrában voltak elérhetők.

Bár a szabadon alakítható értékmezők a costing based típusú eredményszámításban rendkívül flexibilisnek bizonyulnak és számtalan funkcióval rendelkeznek, egy nagyon jelentős hátrányt is magukban hordoznak. Az üzem tisztán belső szemlélete miatt az eredmény nem egyezik meg automatikusan a pénzügyi számvitel eredménykimutatásával és főkönyvi számláival. Az egyeztetéshez komplex számításokra van szükség, ami a strukturális eltérések (értékmezők vs. főkönyvi számlák) és az eltérő módszerek miatt (forgalmi eljárás vs. összköltség eljárás) idő- és értékbeni eltérésekhez vezetett. Röviden: a costing based eredményszámítás a kétkörös számviteli módszert követi és elválasztja egymástól a pénzügyi számvitelt és a vezetői számvitelt, azaz a belső controllingot.

A costing based fedezetszámítás végső eredménye, pl. az EBIT átgondolt konfiguráció esetén megegyezik a számviteli eredménnyel, de a fedezetszámítási lépcsők közbülső eredményeit nem lehet összehasonlítani főkönyvi számlákkal. A kétkörös számvitelhez, amelyet Magyarországon is már 100 éve alkalmazunk, önálló statisztikai-táblázatos nyilvántartásokat kellett felépíteni elkülönülő adattárolással, ami az S/4HANA Finance előtti időkben teljesen megszokottnak, problémamentesnek és nagyon hatékonynak volt tekinthető. Mindegy, hogy üzemelszámolási ívről vagy SAP CO költséghelyi modulról beszélünk, a logika ugyanaz maradt: táblázatok között végzünk könyvelést terhelés és jóváírás egyidejű műveleteivel zárt, de a pénzügyi számvitellel párhuzamosan működtetett rendszerben.

Az S/4HANA Finance bevezetésével az SAP szorosan összeköti a pénzügyi számvitelt a vezetői számvitellel. A német üzemgazdasági iskolának megfelelő kétkörös rendszerről áttér az angolszász térségben uralkodó egykörös eljárásra. A single source of truth követelménye szerint a számvitel és a controlling információi egyszerre tárolódnak le a Universal Journal ACDOCA táblájában. Így a vezetői számvitel eredménye folyamatosan megegyezik a pénzügyi számvitel eredménykimutatásával.

Az egyezőség azonban az eredményszámításban azért következhet be, mert a struktúrák azonosak, tehát az értékmezők helyett főkönyvi számlák válnak kizárólagos értéktároló elemmé. Az olyan értékmezőkön vezetett önálló szerkezetek, mint a költséghelyi, a kalkulációs és az eredményszámítási nyilvántartások ezzel a fejlődéssel már nem egyeztethetők össze. Az account based vezetői számvitel kézenfekvő lépés, de megmarad a kérdés, vajon ki lehet-e teljesen elégíteni az összes üzemgazdasági követelményt az S/4HANA Finance account based megoldásával?

Account based eredményszámítás forgalmi és összköltség eljárással

Amint azt már hangsúlyoztuk, az S/4HANA Finance előtt nem volt mód a termelésben keletkező előállítási költségek és azok eltéréseinek részletes bemutatására a pénzügyi számvitel szintetikus számláin. Ezt a súlyos problémát már az S/4HANA Finance első verziója megoldotta. Az account based eredményszámítás felépítése szerint létrehozott új irány néhány lényeges részletben különbözik a korábbi gyakorlattól, mert az előállítási költségek tételek szerinti megbontásához, valamint a költségeltérések szintén tételes kimutatásához pótlólagos főkönyvi számlákat kell létrehozni.

Magyarországon még sokan emlékeznek, illetve sokan használják a 6-7-es számlaosztályokat a költséghelyek és a költségviselők költségeinek gyűjtésére. Látszólag nem történik egyéb, csak visszatérünk a korábbi gyakorlathoz, a hatos-hetes számlaosztályok könyveléséhez, de ezt feltételezni tévedés lenne. Az új valós idejű rendszerben nincs szükség arra, hogy a hatos-hetes számlákon a számviteli zárásig halmozzuk a felmerült költségeket, mert minden egyes könyvelés - történjen elszámolóáron vagy tényleges költségen -, tüstént láthatóvá válik a vállalat eredménykimutatásában, függetlenül attól, hogy a vezetés a forgalmi eljárást vagy az összköltség eljárást preferálja.

Korábban a controlling szervezet a belső számvitelt az üzemelszámolási íveken, a költséghelyi nyilvántartásokban, a belső rendeléseken és a kalkulációs íveken, azaz az értékmezőkön vezethette. Ezt saját belügyének tarthatta, de mostantól ezek a nyilvántartások is a pénzügyi számvitel főkönyvi számlái alá kerülnek. Ehhez a korábbinál szorosabb együttműködés kell a controlling és a pénzügy szakemberei között.

A múltban a controlling viszonylag önállóan kezelhette értékmezőit és másodlagos költségnemeit. Az új helyzetben a másodlagos költségek a számlatükörbe és a főkönyvi számlákra kerülnek, ami a belső számvitel minden részletében átfogó governance-t, egyértelmű felelősségeket és meghatározott folyamatokat követel meg.

Az átvezetési logikából egy további eltérés is keletkezik. Míg a costing based eredményszámítás a számla alapján nem csak az árbevételt, hanem a termékkalkuláció sorai szerint megbontott előállítási költséget is hozzárendelte az értékesített tételhez, addig az account based logika szerint készülő eredményszámításban az előállítási költség a vevői rendelés árukiadási, illetve szállítólevelének lekönyvelésével jelenik meg. Ennek előnye, hogy technikailag kizáródik a számvitel és a controlling eltérő nyilvántartásai között jelentkező értékelési különbözet, amely az események időbeli eltérésből származik.

Az első pillantásra ezzel a lépéssel sikerül kiküszöbölni egy lényeges egyeztetési feladatot, viszont keletkezik egy új kihívás. Mivel a vevői rendelés kiszállítása az árukiadás lekönyvelésével egyetemben a számlázás időpontját megelőzően történik, a forgalomhoz tartozó termékköltséget még az árbevétel bekönyvelése előtt rögzítik. Ez különösen akkor baj, ha a kiszállítás és a számlakiállítás időpontjai között sok idő telik el.

A gyakorlatban több megoldás létezik a probléma elhárítására. Az egyik a nem számlázott teljesítmény leszállításkori értékének projektügyletekhez hasonló elhatárolása.  Egy másik megoldás állományba veszi az úton levő árut, illetve a hónap végén kézi korrektúrát hajt végre.

Ez az időbeli szétcsúszás végül azt is lehetővé teszi, hogy az eredménykimutatást a vezetői számvitelben elterjedt forgalmi eljárás mellett egyidejűleg összköltség eljárással is megalkossuk. A vezetői számvitel az S/4HANA Finance funkcionális területeket leképező logikájának köszönhetően átveheti a külső számvitelre jellemző funkcionális költségstruktúrát, s a jövőben már nem kell párhuzamos struktúrákat értékmezőkön felépíteni.

Az egyeztető hidak és számlák helyett végre teljesül minden CFO álma., Most először válik ugyanis lehetővé, hogy a jogi egységek eredménykimutatása mellett az összes egyéb szervezeti entitás, illetve profitcenter eredményét egyszerre mutassák ki az összköltség és a forgalmi költség eljárás szerint.

Ha lemondunk az értékmezőkön kialakított szokásos – igazgatás, értékesítés, marketing, kutatás-fejlesztés - bontásról, és az account based rendszerre épülő funkcionális bontás mellett tesszük le a voksot, új folyamatok és lehetőségek nyílnak meg előttünk. Korábban az általános költségeket a vezetői számvitel a havi átterhelés, elszámolás és zárás után állította elő a CO-PA modulban. Az új rendszer szerint már a könyvelés időpontjában egyszerre mutatja ki a költséget az érintett költséghelyen és a funkcionális területen, hiszen a költséghely törzsadatai tartalmazzák a kapcsolódó funkcionális terület kódját. Ennek a tulajdonságnak köszönhetően az átfogó kiértékelések hónapon belül is rendelkezésre állnak. Az eltérések és az átterhelések elszámolásával lehet, de nem muszáj megvárni a hónap végét, hetente vagy akár naponta le lehet futtatni a ciklusokat. A termelési folyamatban és a költséghelyeken keletkezett standard/tény eltéréseket halmozottan vagy típusonként el lehet számolni a megfelelő költségviselőkre és eredmény-objektumokra.

Eredménykimutatás valós idejű projektelhatárolással, profit-centerekkel és szegmensekkel

A pénzügy és a vezetői számvitel összeolvadása ennél is továbbmegy. Az account based eredményszámítás univerzális journalbe történő technikai integrációja azért is lehetséges, mert az ACDOCA tábla tartalmazza az eseményhez tartozó összes statisztikai jellemzőt. Tetszőleges számú kiegészítő mezőt vehetünk fel az értéklánc és az üzleti modell leírására. Így most először lehet teljesen egyéni specifikus jellemzőket illeszteni a számvitel központi adatstruktúrájába.

A korábbi gyakorlatban minél több jellemzőt vettek fel a legkülönbözőbb döntési szempontok miatt, annál lassabban futott le az eredményszámítás. Az új technikának köszönhetően ezek a teljesítménykorlátok a jövőben nem fordulnak elő. És mivel az eredményszámítás a teljes számvitel központi adatforrása, ezek a szempontok minden modulban rendelkezésre állnak, ami a riporting teljesen új formáit teszi realitássá. Eddig a CO-PA dimenziók csak a CO-PA lekérdezések számára álltak rendelkezésre. Most az összes pénzügyi számviteli és profitcenter lekérdezés képes felhasználni az új jellemzőket.

Tehát a könyvelés árbevételét termékcsoportok szerint is ki lehet értékelni anélkül, hogy külön főkönyvi számlákat határoznánk meg a termékcsoportokra, ha előzőleg az eredményszámításban rögzítették a jellemzőt és a kapcsolódó hierarchiát. Ha másért nem, akkor ezért a funkcionalitásért már érdemes az S/4HANA Finance account based eredményszámítását aktiválni; önmagában vagy párhuzamosan a costing based típussal.

Ha minden szempontot mérlegelünk, akkor nem nagyon lehet ésszerűen érvelni a costing based eredményszámítás aktiválása mellett. Adott a lehetőség, hogy a szerződésállományt már a számlázás előtt kimutassuk az eredményszámítás objektumain. Bármilyen statisztikai kondíciót kiemelhetünk a bizonylatokról és rögzíthetünk az eredményszámítás logikájában.

Nincs technikai akadálya, hogy valós időben határoljuk el a befejezetlen termelést, a beruházásokat és a belső, illetve külső projekteket. Tisztán statisztikai könyveléseket is rögzíthetünk az úgynevezett kiterjesztett főkönyvön (Extended Ledger), amelyeket később át tudunk vezetni az account based eredményszámításba.

A kiterjesztett főkönyv nem érinti a pénzügyi számvitelt, amely Master Ledgereken valósul meg, de kombinálni lehet a riportokat a rákönyvelt tételekkel. A kiterjesztett főkönyv a prediktív accounting alapja, amely még gyerekcipőben jár, de a távlatok világosak, a predikció objektumai integrálhatók lesznek a cégcsoport sztenderd struktúrájába.

Account based vezetői számvitel integrációja a tervezéssel

Nem vitás, hogy a vállalati tervezés és a vezetői számvitel kölcsönhatásban állnak egymással, mert ez az összefüggés biztosítja a forrásallokáció visszamérhetőségét és a felelősségi egységek elszámoltathatóságát. A hagyományos, costing based vezetői számvitelre ráültetett tervezés ugyanazt a kettősséget hordozza magán, mint a kétkörös számvitel. A költséghelyek, a projektek, a belső rendelések és a fedezetobjektumok terve egészen pontosan leképezi a vezetői számvitelt és a jelentési rendszert. Viszont a working capital, a likviditás, a finanszírozás és a mérlegtervezés valamint a jogi személyek terveinek konszolidációja a pénzügyi számvitel felépítését követte. Utóbbi számlastruktúrája és dimenziói nem a döntési és a felelősségi szempontokat helyezik előtérbe.

Ez a kettősség nem okoz kihívást a stratégiai tervezésnél, mert komplex adatmodellekkel kiváló szimulációkat lehet készíteni, és nincs szükség közvetlen adatkapcsolatra a számviteli rendszerekhez. Az igazi kihívást az operatív tervezési, szimulációs és predikciós modellek okozzák a közvetlen, objektumszintű megfeleltethetőség hiánya miatt.

Az egykörös account based számvitel mellett a beépített S/4HANA Finance tervezési eszköz, a BPC for SAP S/4HANA Finance kétirányú kapcsolatban áll az összes számviteli entitással. A tervező felhasználhatja az értékmezőket és a dimenziókat, a tervezést megelőzően elemezheti a historikus terv- és tény adatsorokat, segítséget kap a driverek azonosításában, a háttér elemzésében, prediktív előrejelzések és várhatószámítások gyors elkészítésében. Az integráció egyik fontos terméke a teljeskörű riasztási lehetőség a BPC-ben megtervezett kockázati értékek és KPI-ok elérésekor, ami a beavatkozás reakcióidejét a lehető legkevesebbre csökkenti.

Különösen sokat hoz a konyhára az egykörös account based tervezés azoknál a vállalatoknál, amelyek eredménykimutatása és mérlege magas arányban tartalmaz befejezetlen vagy aktív és passzív állományba kerülő projekteket, illetve teljesítményeket. Ezeket a tételeket ugyanis a rendszer a tervekből kiindulva a készültség és a teljesítés alapján akár naponta is képes automatikusan aktualizálni.

Nemzetközi cégcsoportok termékeinek transzferárazása, készletértékelése és profitcenter eredményszámítása

A nemzetközi vállalatcsoportok dilemmája, hogy eredménykimutatásuk három eltérő célt és három eltérő értékelési módot követel meg, amihez komplex adatbázisokat, vezetői információs és konszolidációs rendszereket vezettek be rengeteg adatbázis és folyamati redundanciával, párhuzamosan működtetett szervezetekkel és szabályozással. Az S/4HANA Finance account based típusa minden üzleti eseményt három párhuzamosan működtetett transzferárral értékelhet. A mérlegkészítő egységek a csoport master file-jában dokumentált elszámolóárakkal értékelnek minden kapcsolt vállalkozás közötti tranzakciót, hogy optimalizált adózás mellett megfeleljen az összes telephely jogszabályi elvárásának. A vertikálisan integrált konszern a termékek önköltségéből ki tudja szűrni a belső átadásoknál keletkező eredményt. Ezzel a végtermékek költségének hatékonyságát ellenőrzi, míg a csoport profitcentereinek teljesítményét a belső megállapodások szerinti árak alapján lehet értékelni.

A controlling iskolák sem találhatnak kivetnivalót az új eredményszámításban

Az account based eredményszámítás a controlling iskolák legjobb gyakorlata szerint építhető fel, mert bármilyen értelmes vezetői számviteli dimenziót felvehetünk az adatbázisba.

Párhuzamos struktúrákat építhetünk fel az account, a kategória, a régió, a szegmens és a profitcenter-menedzserek teljesítményének mérésére, mert rugalmasan rendelhetjük hozzá a felelősségeket az egyes fedezeti szintekhez.

De vajon melyik mutatóval kívánjuk mérni az értékesítési terület teljesítményét? A nettó árbevétellel, avagy a termékköltséggel csökkentett nettó árbevétellel, azaz a fedezettel. A controlling iskolák a fedezet mellett teszik le a voksot, mert ez adja meg a lehetőséget a termékösszetétel, az értékesítési csatornák és a marketing intézkedések helyi és központi folyamatos optimalizálására. Vertikálisan és horizontálisan integrált nemzetközi vállalatcsoportokban az elméletileg helyes törekvések elbuknak a konszernvezetés akaratán, mert a központ nem akar betekintést adni a gyártási lépcsők, a végtermékek, a szegmensek és a régiók, országok előállítási költségébe és termékeredményébe.

Más területeken kevesebb az ellentmondás. A korszerű controlling rendszerekhez szokott felhasználók egyetértenek abban, hogy a termelési területet a költségviselőkön és az adott terület költséghelyein kimutatott eltérésekkel kell irányítani. Az eszerint kialakított általános költséglépcsők az osztályokhoz, azaz funkcionális területekhez kapcsolódnak. Így az irányítási felelősségek egyszerűek, könnyen kimutathatók. Komplex vállalatcsoportokban, amelyek szerteágazó szolgáltatásokat és termékeket állítanak elő, mód van a dimenziók szegmensek vagy profitcenterek szerinti megbontására. A konszernszintű összehasonlíthatóság a koncepció megalkotásán, a megoldás egységességén és az átfogó szabályozás megteremtésén múlik.

Az általános elveken túl az eredményszámítás sorai, a kiértékelések dimenziói, a felelősségi területek és irányítási mutatók típusa akkor is teljesen egyéni marad, ha az S/4HANA bevezetője az account based eredményszámítást választja. Egy kereskedelmi vállalat CO-PA felépítése teljesen eltérhet egy termelő vállalatétól, egy szolgáltató cégé pedig egy projekteket értékesítő társaságcsoportétól. A különbség nem csak az adatbázis felépítésében, hanem a hozzákapcsolódó üzleti folyamatokban és értékáramban rejlik, ezért az eredményszámítás koncepciója és felépítése transzformációs projektek feladata lesz.

Miért ritka az S/4HANA optimális bevezetése?

Az S/4HANA optimális bevezetése ritka, mint a fehér holló, mert a szoftvergyártó és a tanácsadó cégek marketing kommunikációja nem a cégcsoport-integrációs és –irányítási koncepcióra helyezi a hangsúlyt, hanem az S/4HANA technológiai jellemzőire, sebességére és egyszerűnek bemutatott migrációs feladatára.

A bevezetésre vállalkozó cégvezetők vagy elodázzák az S/4HANA-ra történő átállást, vagy rövid bevezetési határidővel és szűk költségkerettel versenyeztetik meg a bevezető cégeket, mert szerintük csak egy „migrációról” van szó. Érthető, ha a bevezetést végző tanácsadók elvállalják ugyan a nyomott árakat és a képtelen határidőket, de csak a funkcióazonos bevezetés mellett teszik le a voksot.

Paradox a helyzet, mert az átállás a korábbi R/3-ról az új technológiára tényleg csak migráció kérdése, de a felületes bevezetés a lényegtől, vagyis a projekt valódi értelmétől fosztja meg a vállalatot.

A sors fintora, hogy a 90-es évekhez képest a tét most sokkal nagyobb, mint annak idején volt. A hibás koncepció következménye egy negyedszázaddal ezelőtt csak az volt, hogy az első bevezetés után a logisztikai, a számviteli és a controlling területek között nem valósult meg a folyamatintegráció. Általában senkit nem zavart, ha néhány tucattal magasabb létszámot foglalkoztattak a raktárakban, a könyvelésen, a controllingon és a pénzügyön.

A tét ma viszont sokkal nagyobb. Az S/4HANA a vállalatcsoport és a teljes ellátási lánc DNA-ja, az üzleti szempontból kritikus, stratégiailag életfontosságú folyamatok digitális konfigurációja. Második és harmadik újrabevezetésre a felgyorsult világgazdaság kegyetlen versenye keveseknek hagy lehetőséget.

A szerző az IFUA Horváth & Partners Kft. ügyvezetője, a Controlling Akadémia programigazgatója

Az SAP S/4HANA segítségével végzett üzleti átalakításról itt talál további információt.