Hosszú távú kockázattervezés

2020. szeptember 16.

A lehetséges jövőbeli forgatókönyvek elemzése és a kapcsolódó intézkedések megfelelő tervezése nagyon fontos a hosszú távú kockázattervezéshez. E témának szentelték az Internationaler Controller Verein (ICV) folyóirata, a Think Tank Quarterly legutóbbi számát. Ennek kapcsán a BMCF egyik neves előadója, Prof. Dr. Heimo Losbichler, az ICV elnöke és két szerzőtársa, Prof. Dr. Ronald Gleich és Stefan Tobias, az ICV Think Tank vezetői megírták, mi mindenre érdemes figyelni a kockázatkezelés során. Összefoglaló.

 

Fotó: skeeze / Pixabay

 

Jól felkészültünk a következő válságra?

A cégek gyakran szándékosan vállalnak kockázatokat. Ezeknek azonban összhangban kell lenniük a cég hosszú távú céljaival és stratégiájával és nem veszélyeztethetik a jövőbeli üzletmenetet.

A kockázatokat általában belső és külső tényezőkre választjuk szét. Ezután egy kockázati térképen ábrázoljuk őket, annak megfelelően, hogy mekkora valószínűséggel fordulhatnak elő és mekkora kárt okozhatnak.

A szakirodalomban vita van arról, hogy az időtényezőt is ábrázolni kell-e a kockázati térképen, megkülönböztetve a rövid- és a hosszú távon lehetséges ellenintézkedéseket. A szerzők szerint az imminens kockázatokat külön jelölni kell, hogy priorizálni lehessen a kitettséget. Általánosságban elmondható, hogy a nagy valószínűséggel bekövetkező kockázatokat – függetlenül az általuk okozott károktól – integrálni kell egy korai jelzőrendszerbe (early warning system). A gyakorlatban a nagyon speciális kockázatokat gyakran későn ismerjük fel, ezért a legtöbb esetben csak magas költségek árán tudjuk kezelni őket.

A kockázatokat a keletkezésük helyén célszerű kezelni. Ezért tanácsos alapvetően decentralizáltan megszervezni a kockázatkezelést. Elsősorban nem a kockázatok „menedzselése” a cél, hanem az, hogy összeszedjük azokat a kockázatkezelési eszközöket, amelyeket a működés szintjén bevethetünk.

Módszerek és eszközök a kockázatkezelésben

Bár a kockázatmenedzsment támogatásához már régóta az elemző eszközök széles kínálatából válogathatnak a controllerek, a gyakorlat azt mutatja, hogy érdemes rendszeresen képezniük magukat ezekből.

A controllereknek előre kell tudniuk, mit akarnak megvizsgálni és ehhez milyen adatokra van szükségük. Az elemző eszközt tipikusan ezután választják csak ki.

Alapvetően meg kell különböztetni az adatgyűjtési (collection) és az adatkeresési (search) módszereket. Előbbiek olyan kockázatok esetén hasznosak elsősorban, amelyeket már korábban azonosítottunk. Ebben az esetben a hangsúly a nyers adatok összegyűjtésén és verifikálásán, valamint az ellenőrző listákon (checklists) van. Bár ezeket a listákat általában nagyon precízen állítják össze, a vállalatok gyakran alábecsülik a saját kitettségüket. Emiatt a listák nem alkalmasak előrejelzésre.

A SWOT elemzés már sokkal nagyobb scope-pal bír. A rendszeres (pl. negyedévente megtartott) brainstormingok hatékonyak az ilyen elemzések elkészítésében. Minél heterogénebb a résztvevők csoportja, annál jobb, vagyis a résztvevők érkezzenek minél több, különböző vállalati területről. Végül pedig az interjú is nagyon hasznos adatgyűjtési módszer.

Az adatkereső módszereket két részre oszthatjuk: elemző módszerekre és kreatív technikákra. Az elemző módszerek eddig ismeretlen kockázatforrások és potenciális kockázatok azonosítására alkalmasak, míg a kreatív technikák eredeti megoldásokat adnak. Ilyen például két, egymással nem összefüggő dolog elemzése.

Az elemző módszereket áttekintve a Bow Tie elemzést a gyakorlatban a kockázatok okának azonosítására szokták használni. Ez magában foglalja egy esemény okainak és hatásainak összevetését. Ilyen elemzésre példa a Fekete Hattyú teória. Ez olyan ritka eseményre utal, amely szinte elképzelhetetlen, ugyanakkor nagyon súlyos következményekkel jár. A Root Cause elemzés a Bow Tie elemzéshez hasonlít. A Failure Mode and Effects analízis (FMEA) komplexebb és manapság arra használják, hogy a hibaforrásokat azonosítsák és így csökkentsék a kockázatokat. A Hazard Analysis and Operability Study (HAZOP) annak ellenőrzésére használatos, hogy vajon egy folyamat eltér-e a tervezett pályától; ezért ez a módszer hasonlít az FMEA-hoz.

Szcenárióelemzés

A gyakorlatban a szcenárióelemzés alkalmas a lehetséges kockázatok azonosítására és kiterjedésük felmérésére. Ma már digitális alkalmazások végzik a kiértékelést.

Különböző jövőbeli modelleket ábrázolhatunk grafikusan azáltal, hogy különböző környezeti szcenáriókat vázolunk fel. Ezek a modellek segítik a controllereket abban, hogy megbecsüljék és vizualizálják a kockázatokat, továbbá különböző ellenintézkedéseket vezessenek le.

Először is a belső helyzetet kell elemeznünk és dokumentálnunk. Ezt azután összevethetjük a potenciális befolyásoló faktorokkal, amelyek között megkülönböztetünk belső és külső tényezőket. Második lépésben a trendeket kell felmérni, ami azt is jelenti, hogy a befolyásoló tényezőket is súlyozni kell az idő előrehaladtával. A különböző szcenáriók eredményét is értékelnünk kell a következményeik szerint. Ezen adatokból a controllingnak következtetéseket kell levonnia. Ez végül meghatározott célokat, feladatokat és intézkedéseket eredményez, utóbbiakat a felelős vállalati területeknek kell végrehajtaniuk.

A szcenárióelemzés igen hasznos válságok idején, mert nagyon rugalmas és könnyen hozzá lehet igazítani a változó feltételekhez. Emellett meg tudjuk becsülni a potenciális pénzügyi kárt és lehetővé tudjuk tenni a felkészülést azáltal, hogy az egyes szcenáriókat összekapcsoljuk az okokkal, a felelősségekkel és az ellenintézkedésekkel. Ugyanakkor a bemeneti adatokat gondosan kell kiválasztani, hiszen ezek elérhetősége általában korlátozott.

Összefoglalva, a mostani koronavírus-válságban a controllernek alaposan meg kell vizsgálnia a vállalat teljes külső környezetét csakúgy, mint a belső hibákat és kockázatokat és amennyire csak lehet, számszerűsítenie kell ezeket. Erre alapozva a controllernek ki kell alakítania egy hosszú távú tervet a kilábaláshoz, figyelembe véve az egészségügyi szabályokat is.

 

Az eredeti, angol nyelvű cikket ide kattintva olvashatja el.