Néha hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy elég a sikerhez, ha jó minőségben, határidőre elvégezzük a munkákat. Nos, – mint az alábbi pozitív vagy negatív példák mutatják – ez közel sincs így.

1. A controller mindig meggyőződik, jól megértette-e a problémát, amit meg kell oldania.

A controller első napját tölti új munkahelyén. Már éppen indulna haza, amikor látja, hogy a „nagyfőnök” egy papírral a kezében tanácstalanul toporog az iratmegsemmisítő előtt. Gondolja, most kicsit „bevágódik”. Odalép hozzá:
– Segíthetek valamiben?
– Igen, én… Ezt az iratot … ööö…nagyon fontos lenne… Nem tudja véletlenül, hogyan működik ez az izé?
A controller fogja a papírt, beteszi a gépbe, megnyomja a gombot. A készülék behúzza az iratot.
– Segíthetek még valamiben? – kérdezi.
– Nem, köszönöm – válaszol a nagyfőnök – egy fénymásolat elég lesz.

2. A controller mindig igazat mond, pontosan fogalmaz, s állításainak megfogalmazásával orientálja a vezetőket a megfelelő döntések meghozatalában.

A controller elkésik.
– Bocsánat főnök a késésért, a feleségemet kellett bevinnem a szülészetre.
– Micsoda? Hiszen a múlt héten is ezzel a szöveggel jött. Mi a maga felesége, nyúl?
– Nem. Szülésznő.

3. A controller minden szükséges adatot, információt a döntéshozók rendelkezésére bocsát, betöltve ezzel fontos döntés-előkészítő szerepét. Hasonló alaposságot másoktól is méltán elvár.

Levelet kap a controller, elolvassa, majd elsápad. Kollégája együtt érzőn megkérdezi tőle:
– Rossz hír?
– Igen. Valaki azt írja, hogy ha még egyszer randevúzom a feleségével, megöl.
– Barátom, én a helyedben békén hagynám a nőt!
– Igen én is úgy gondolom, hogy nem éri meg. Csak az a tragédia, hogy a levél névtelenül jött! Most honnan tudjam, melyik nőt kell békén hagynom?

A szabályokat nem könnyű betartani, de a helyes magaviselet meghozza a várt eredményt, s gyorsan haladhatunk előre a ranglétrán:

Behívja a cég vezérigazgatója az egyik alkalmazottját.
– Nos, Mr. Jones, Ön már egy éve dolgozik vállalatunknál. Controlling-asszisztensként kezdte, aztán röpke 2 hét alatt controller lett. Egy hónap múlva már a controlling osztályt vezette. Mindössze négy hónap után kinevezték pénzügyi igazgatónak. Most pedig, mivel komolyan foglalkozom a visszavonulás gondolatával, megkérdezném, hogy mit szólna a vezérigazgatói poszthoz?
– Köszönöm! – feleli az alkalmazott.
– Köszönöm? Ez minden, amit egy ilyen hatalmas ajánlatra tud mondani?!
– Jó. Akkor „Köszönöm, apa!”