13. M&C levél – 2006. január 30. A hatékonyság javításának kényszere a controlling osztályokat sem kerüli el

2006. január 01.

A controllerek elbocsátása ma már nem számít ritkaságnak. A mai világban senki nem tarthat feleslegessé vált létszámot.
Azt állítom, hogy a leépítések jelentős hányada szakszerű vezetéssel elkerülhető lenne. Meg kell tanulnunk tervezni, és visszamérni a controlling szolgáltatásokat. A szolgáltatási szintek definíciója vezet el oda, hogy képessé váljunk a controlling szolgáltatások cégen belüli eladására.

A controllerek elbocsátása ma már nem számít ritkaságnak. A mai világban senki nem tarthat feleslegessé vált létszámot.

Azt állítom, hogy a leépítések jelentős hányada szakszerű vezetéssel elkerülhető lenne. Meg kell tanulnunk tervezni, és visszamérni a controlling szolgáltatásokat. A szolgáltatási szintek definíciója vezet el oda, hogy képessé váljunk a controlling szolgáltatások cégen belüli eladására.

A projekt sikeresen lezárult, a betervezett "megtakarítási potenciált" kérjük 3 hónapon belül "realizálni". Aki nem értené ezeket a szavakat, annak elmagyarázom: "megtakarítási potenciál" alatt általában a projekt eredményeként feleslegessé váló munkatársakat kell érteni. A "realizálás" ebben az összefüggésben elbocsátást jelent.

Az elmúlt tíz évben ez a követelés szinte mindennapossá vált. Az új csak annyi, hogy a "leépítést" a controllerektől is elvárják.

Vajon szótlanul tudomásul kell vennünk a létszámcsökkentésre vonatkozó utasítást? Talán ellentámadásba kellene átmennünk: a "mi annyira túlterheltek vagyunk!" skandálásával?
Szerintem bármelyik taktikát választjuk, hibásan döntünk. A humán erőforrásokra vonatkozó döntéseket nem lenne szabad se szituatív módon, se tisztán taktikai-érzelmi alapon kezelni.
Amikor túlterheltségre, leépítésre vagy létszámhiányra panaszkodó controllerekkel találkozom, néhány kérdést, illetve kérést intézek hozzájuk.

– Mutasd meg a controlling szolgáltatások jegyzékét! – Az esetek 90%-ában egyetlen controller sem képes a dokumentumot bemutatni. Ha mégis, akkor megkérdem:

– Honnan tudod, hogy éppen ezekre és nem más szolgáltatásokra van szükség? Végeztél összehasonlítást másokkal? Megkérdezted belső "ügyfeleidet"? Próbáltál eladni nekik értéknövelt szolgáltatásokat? – A többség ilyenkor végképp elhallgat. A harmadik kérdést még soha nem tudtam feltenni.

– Hogyan néz ki két-három év múlva a controlling osztály "szolgáltatási portfoliója"? Hány controllerre van hozzá szükséged?

Arra nincs biztosíték, hogy soha ne kelljen csökkenteni a controlling szervezet létszámát. A tervezhető és visszamérhető szolgáltatási szintek megléte sem akadályozhatja meg az elbocsátást, ha alacsony hatékonysággal dolgozunk. A szolgáltatási szint definíciója azonban megkönnyíti szolgáltatásaink eladását. Ebből tudjuk, hogy a controllerek "megérik-e a pénzüket".