Megnyerte az idei Év autója címet a General Motors (GM) elektromos autója, a Chevy Volt, nagyjából egy héttel azt követően, hogy a GM leállította a gyártását. Az indok: tavaly nem sikerült eladni 10 ezer Voltot, ahogy tervezték. Nem hozta a terveket a Nissan elektromos kocsija, a Leaf sem, amely tavaly lett az Év autója, s amelyből mintegy 20 ezret sikerült eladni. A Nissan azonban nem áll le, éppen ellenkezőleg, az idén meg akarja duplázni a termelést. Ám 40 ezer autó sem jelentene áttörést.
Megnyerte az idei Év autója címet a General Motors (GM) elektromos autója, a Chevy Volt, nagyjából egy héttel azt követően, hogy a GM leállította a gyártását. Az indok: tavaly nem sikerült eladni 10 ezer Voltot, ahogy tervezték. Nem hozta a terveket a Nissan elektromos kocsija, a Leaf sem, amely tavaly lett az Év autója, s amelyből mintegy 20 ezret sikerült eladni. A Nissan azonban nem áll le, éppen ellenkezőleg, az idén meg akarja duplázni a termelést. Ám 40 ezer autó sem jelentene áttörést.
Mindkét konstrukció szakmai sikert aratott, de a piaci siker várat magára, nem utolsósorban azért, mert az elektroautók drágák. Lehet, hogy a nyerő stratégia valójában a Fordé? A cég elnöke, Bill Ford azt mondta a Financial Timesnak, hogy elektroautó-ügyben a dédapja nyomdokába szeretne lépni, aki a középosztály számára teremtette meg az autózás lehetőségét. Ennek megfelelően ők a Focus modellt teszik elektromossá, ahelyett, hogy vadiúj és igen drága konstrukciót alkotnának, ahogy a GM és a Nissan tette.
A dédapa, Henry Ford a gyártás megreformálásával vonult be a management tankönyvekbe. Ő már rájött, hogy nem elég a termékinnováció, a gyártástechnológiát is hatékonnyá kell tenni. Mindkét tényezőre szükség van ahhoz, hogy egy termék sikeres legyen. Henry Ford T-modellje egyszerű, s ennek következtében olcsó volt, az árat pedig tovább csökkentette a hatékony gyártásszervezés, ezen belül a futószalag feltalálása.
Hasonló stratégia terjeszthetné el az elektroautókat is.