Kezdetben nekem nagyon gyanús volt az intelligens vállalat fogalma. Gyanús, mert a fogalmat az információs technológiák piacának szereplői terjesztik. Azt mondják, hogy vegyük meg a legújabb okos technológiájukat, amely vállalatunkat intelligenssé és győztessé teszi. Rögtön ezután elhangzanak az olyan varázsigék, mint a big data, a mesterséges intelligencia, az IoT, a cloud, a blockchain, majd jön a fenyegetés: ha nem vigyázunk, akkor lehúzhatjuk a rolót, mert új versenytársak jönnek felszerelkezve a szuperintelligens technológiákkal.
Már a zsebünkben is van intelligensnek nevezett technológia. Túl intelligens azonban nem lehet, hiszen például nem tölti fel magát, miközben hasonló gondatlanság élő emberrel nem fordulhatna elő. Felhívni sem tud senkit magától, legfeljebb parancsszóra, és azt is csak akkor, ha előzőleg megtanítjuk rá. Világos tehát, hogy az intelligens technológia nem tud magáról gondoskodni és a másoktól megszerzett tudás nélkül a legegyszerűbb feladatok végrehajtására sem képes. Mielőtt tehát értelmezni próbáljuk a vállalati intelligenciát, értelmezzük először az emberi és a gépi intelligenciát.
A legtöbb munkakörben nem mindegy, milyen adottságokkal bír a munkakör betöltője, ezért létrehozták a mentális képességek értékelését végző tudományágat, a pszichodiagnosztikát, amely szerint az emberi intelligencia olyan szellemi problémamegoldó képességet jelent, ami lehetővé teszi az új feladatokhoz való alkalmazkodást, a különböző problémák megoldását.
Az okos technológiákat alkalmazó vállalatokban dolgozó emberek értelmi szintjének elemzésével nem jutunk messzire. Nem állíthatjuk, hogy az okos emberekből álló vállalat eredendően intelligens és sikeres, hiszen akkor a kérdést az emberi tényezőre redukálnánk és tagadnánk az információs technológia szerepét az emberi tevékenység hatásosságában. Az emberi képességek helyett valami máson kell lemérni a vállalati intelligencia mértékét.
Ha egy célt akarunk elérni, akkor lépésekre bontjuk a célelérési folyamatot. Amikor reggelit készítünk, akkor logikai szempontból nem teszünk egyebet, mint megtervezzük a folyamat lépéseit, megalkotunk egy problémamegoldási lépéssorozatot, egy programot, amit szeretnek mostanság algoritmusnak hívni. A sakkprogram nem csak azért intelligensebb nálunk, mert ismeri a legjobb lépéseket, hanem azért is, mert sokkal gyorsabban képes meghozni a jó döntéseket. A booking.com nagyrészt azért intelligensebb egy utazási irodánál, mert a foglalással kapcsolatos lépéseket sokkal gyorsabban hajtja végre, mint egy utazási iroda. Minél gyorsabban érjük el a kívánatos eredményt, annál magasabb a lépéssorozat intelligenciája. Tehát az intelligencia a mi értelmezésünk szerint egy komplex folyamat kívánatos eredményének elérési sebessége, s ez az értelmezési keret alkalmazható a vállalati intelligencia szintjének megítélésére.
Ha ezt a definíciót elfogadjuk, akkor megértjük, hogy a számítógépek lehagynak bennünket, mert a lépéseket az embernél jóval gyorsabban hajtják végre. Már nagyon régen, előbb Garri Kaszparov sakk világbajnok, majd Ko Csie go világbajnok legyőzése után felismertük, hogy a komputer a korábbi játékok lefolyását feldolgozva tanul, az emberi agy példáját követi, tanulási algoritmusokat használ. Viszont nyugodtak voltunk, mert azt gondoltuk, hogy a gép csak a táblajátékokhoz hasonló esetekben győz le bennünket, amikor a játékosok az összes információval rendelkeznek, mert ekkor csak a számítógép számolási teljesítményével versenyzünk. Azt gondoltuk, hogy magas komplexitású helyzetekben másként alakul az ember és a gép versenye. Azt hittük, hogy simán legyőzzük a számítógépet, amikor korlátozott információval rendelkezünk, mert a döntési fa elágazásinak száma közel végtelen, s ezekben a helyzetekben az emberi intuícióra mindig szükség lesz.
Ezt az utolsó illúziónkat is elveszítettük 2016-ban, amikor a Deep Stack nevű szoftver a nemzetközi pókerszövetség legjobb játékosait verte meg. Miért ez az izgalom a pókerrel? Azért, mert a sakk és a go sima táblajáték, a játékosok az összes információ birtokában vannak, a bábuk, illetve a kövek állandóan láthatóak a táblán, de a pókerjátékosok hiányos és aszimmetrikus eloszlású információk alapján hoznak döntéseket.
A vállalatvezetők a pókerhez hasonló komplexitású helyzeteket élnek át és hasonló módon, korlátozott racionalitással, hiányos információk mellett hozzák meg döntéseiket. Ebbe a körbe tartoznak a vállalati stratégiák, a jogi kérdésekkel vagy a globális beszerzéssel kapcsolatos döntések stb. A pókerben a döntési pontok száma nagyobb, mint a világegyetem összes atomjának a száma, amit sem ember, sem gép nem képes felfogni. Ezekben a komplex szituációkban az emberek az eszük mellett főleg érzéseikre, megérzésükre alapozva hoznak döntéseket. 2016 előtt még azt hihettük, hogy a számítógép soha nem lesz képes pótolni az emberi intuíciót, de a pókerpélda igazolja, hogy a számítógép ebben is jobb nálunk, mert matematikával és gépi teljesítménnyel kerüli meg az intuíció hiányát.
Hamarosan mindennapossá válnak a szoftverek, amelyek egy-egy komplex döntés opcióit matematikai eszközökkel azokra redukálják, amelyekkel érdemes foglalkozni, majd a megmaradó opciókat pillanatok alatt kiértékelik. Rövidesen nem lesz olyan vállalatvezető, aki ne kérdezné meg a szoftvert a legjobb beszerzési vagy piaci alternatívákról, beruházási döntésekről. A felügyelő bizottságok és a compliance utasítások is elő fogják írni a kockázatos vezetői döntések előzetes ellenőrzését a mesterséges intelligencia szoftvereivel.
Ha valaki eljutott eddig az olvasásban, remélhetőleg meggyőzte magát, hogy a szervezeti intelligencia növelése a tartós versenyképesség feltétele, de nem valószínű, hogy van roadmapje az intelligens vállalat kialakítására. Szoftver-, hardver- és hálózati architektúrák szállítóinak százai próbálnak meggyőzni bennünket a helyes útról, vagyis arról, hogy éppen azt a technológiát kell megvásárolnunk, amelyet ők értékesítenek.
Merjünk gondolkodni! Ahhoz, hogy kézben tartsuk sorsunkat, kérdéseket kell feltenni magunknak, és meg kell próbálnunk ezeket a kérdéseket megválaszolni. Nem csak azt a kérdést kell átgondolni, mi fog megtörténni, hanem azt is, hogyan fog lezajlani életünk és vállalatunk digitalizációja. Létezik EGYETLEN általános roadmap az intelligens vállalat létrehozására? Egyetlen biztosan nem, de álljon itt egy példa arra, hogyan lehet nekiállni a munkának.
Az intelligens vállalat gondolata vegyes érzésekkel tölt el, mert nem tudjuk, hogy az út merre vezet. Az ember szociális lény, csak közösségben tud élni, az empátia jelenti a kohéziót, amire a gépek még nem képesek. Ha ezen nem tudunk változtatni, akkor idővel olyan szörnyek vesznek majd körbe bennünket, mint néhány mai pszichopata vállalatvezető, akik néhány pillanat alatt emberek ezreit hajlandóak eltávolítani munkahelyükről csak azért, hogy néhány KPI teljesüljön.
Ráadásul az ember egy gondolkodó lény, aki nem tud élni gondolatok és gondolkodás nélkül. A mesterséges intelligencia kiolvassa az emberek gondolkodását, először megjósolja, később behatárolja következő lépéseinket. A digitális világ felkavaró forgatagában elfeledkezünk arról, hogy az ingyen használt applikációkért horribilis árat fizetünk. Sokkal intelligensebbé és hatékonyabbá válunk, de ha valaki elveszi okostelefonunkat, akkor elveszítjük problémamegoldó képességünk, intelligenciánk egy részét. Minél sikeresebb lesz a mesterséges intelligencia, annál sikertelenebb lesz autonómiájában az ember, végül kénytelen lesz visszahúzódni a virtuális valóság emberi játékvilágába.
A mesterséges intelligencia tanuló szoftvereit emberek írják, a fakenews-megosztó és lájkoló véleményrobotokat emberek programozták, hogy kiiktassák a nyilvánosságot, véleménybuborékba zárják az embereket. Ne az intelligens gépeket hibáztassuk, mert nem gépek, hanem emberek rabolják el más emberektől önállóságukat, méltóságukat, közösségeiket, a gondolkodási szabadságukat és társadalmuk demokratikus berendezkedését, miközben a vétkesek a technológiák feltartóztathatatlan előretörésére hivatkoznak.
Rajtunk múlik, hogy az intelligens vállalat létrehozásakor becsületes választ adunk-e a lépten-nyomon felmerülő etikai kérdésekre.
A szerző az IFUA Horváth & Partners ügyvezetője
