A bankok, pénzintézetek számára növekedési lehetőséget teremtene, ha a kis- és középvállalatok (kkv-k) mind nagyobb arányban tudatosan használnák a pénzügyi instrumentumok széles körét. Ugyanakkor a kkv-k – amelyek sok elemző szerint a fenntartható gazdasági növekedés motorjai lehetnek -, éppen ezektől a pénzügyi termékektől kaphatnak lendületet. Így a cél közös.

Ennek elérését segítené, ha a hazai bankok is felismernék, hogy az ügyfelek „oktatása” (és nem kioktatása!) saját érdekük. Nyugaton, sőt egyes feltörekvő régiókban is a „customer education” már nem új fogalom: fő gondolata az, hogy a banknak/más szolgáltatónak meg kell ismertetnie a szolgáltatásait az ügyfeleivel oly módon, hogy azokat tudatosan, a célnak megfelelően vegyék igénybe. Ehhez a bankok átfogó program keretében például különböző pénzügyi képzéseket indítanak, fórumokat, ügyféltalálkozókat, konferenciákat szerveznek célzottan ennek az ügyfélkörnek. Van példa arra is, hogy konkrét eszközöket is ingyenesen az ügyfelek rendelkezésére bocsátanak például az
üzleti terv összeállításához, vagy egyszerűsített eredmény-kimutatást és mérleget készítenek automatizáltan az ügyfél számára a banki tranzakciók
alapján. Emellett az ügyfelek közötti információáramlást elősegítheti a bank/szolgáltató például azzal, ha blogot indít, sikeres vállalkozásokat mutat
be a honlapján, így az ügyfélkörét közösséggé szervezve a jó gyakorlatok átadásának teremt lehetőséget.

Egy bank számára már önmagában az csökkenti a kockázatot, ha olyan ügyfélkört épít, amely tudatosan menedzseli vállalkozását, tudatosan veszi igénybe a pénzügyi instrumentumokat. Emellett hosszútávon stabilizálja a vállalkozás működését, lehetőséget teremt a növekedésre. Ezáltal a bank növekvő eredményességű ügyfeleket szerez/fejleszt magának úgy, hogy az ügyfél által addig nem ismert, komplex termékeket is értékesíteni tud. Nem mellesleg pedig, amennyiben a szigorú, „kizsákmányoló” bank szerepe helyett a támogató, képző, tanácsadói imázst tudja erősíteni, azzal az ügyfelek lojalitását is növeli, csökkentve ezzel az elvándorlás valószínűségét.

Itthon egyelőre elvétve jelenik meg a fenti szemlélet, sokszor kimerül abban, hogy a bankok pályázati tanácsadást nyújtanak, vagy megszerveznek évente 1-1 konferenciát. Sőt akár visszalépésként is értékelhető például az, hogy a hitelbírálathoz már sokszor üzleti tervet sem kérnek be, mondván, ezek annyira esetlegesek, hogy nem lehet belőlük érdemi információt leszűrni – így még ez a külső kényszer is elvész arra, hogy a vállalkozás konkrét struktúra mentén áttekintse a következő évek teljesítményét.

Persze egy többezres kkv ügyfélkör számára a fent említett technikák, szolgáltatások mindegyikének kivitelezése nehézkes lehet: több ezer fős konferenciákat, képzéseket természetesen egyik bank sem engedhet meg magának. Ugyanez célzott kiválasztással, azokra a vállalkozásokra fókuszálva, amelyekben a bank számára érdemi jövőbeli potenciál rejlik, már sokkal kivitelezhetőbb. (Ebben például a bankok által egyébként is használt ügyfélérték-számítási modellek segíthetnek). A teljes kkv ügyfélkör számára pedig a már említett informatikai megoldások (üzleti tervezési mini alkalmazások) tudnak lehetőséget biztosítani a pénzügyi tudatosság növelésére.

Mindez hozzájárulhat ahhoz, hogy a legnagyobb munkaadói kör (a foglalkoztatottak több mint 70 százaléka kkv-knál dolgozik) érdemi növekedési pályát tűzzön ki maga elé.

Mentés