Robot felvételizteti az álláspályázókat, írja a meetingről az emlékeztetőt, rendeli meg az alkatrészeket. Minden vállalati szoftvermegoldásba fokozatosan beépül a mesterséges intelligencia (AI). Hogyan jelenik meg az AI a vállalatvezetők mindennapjaiban? Válaszol Tanács Zoltán, IFUA Horváth, a Digital Transformation területért felelős partner.
Az illusztráció mesterséges intelligencia segítségével készült.
Általánosságban mire használhatja egy felsővezető a mesterséges intelligenciát? Például egy robot személyi asszisztens mindenkinek jól jöhet.
Az egyik nagy téma a hatékonyságnövelés. Ebbe beletartozik a személyes hatékonyság és a vállalati hatékonyság is. A személyes hatékonyságot már rengeteg, jól használható eszköz (tool) segíti. Erre valóban nagyon jó a személyi asszisztens vagy a vállalati tudásbázisra építő chatbot. Az ember e-maileket írat meg vele – utána persze átnézi -, anyagokat véleményeztet, brainstormingol, összefoglalókat, leiratokat készíttet meetingekről. Itt egyetlen nagy kérdés van, hogy ezt a vállalati informatikai architektúrába hogyan lehet biztonságosan beintegrálni. A vállalati hatékonyságnál pedig a kicsit ügyetlen RPA-s robotokat lehet sokkal rugalmasabb automatizációs eszközökkel kiváltani.
Csak egy példát mondok. Voltam egy külföldi meetingen, utána kaptam egy automatikus leiratot a meetingről, amely AI eszközzel készült. Tökéletesen lejegyzetelte az egész előadást. Egy perc alatt volt kész az emlékeztető. Ki voltak gyűjtve a feladatok, azokat egy klikkeléssel bele lehetett tenni a naptárba. Tehát arra, hogy valaki emlékeztetőt írjon vagy bármi ilyesmit csináljon, semmi szükség nincsen. Borzasztóan megnő a hatékonyság a korábbiakhoz képest.
A hatékonyság növelésén túl szerintem még nagyon fontos általános téma a döntéshozatal támogatása. A mesterséges intelligencia nagy tömegű, emberek számára már nem átlátható adatmennyiségből képes jó elemzéseket, akár predikciókat, előrejelzéseket készíteni. Ez egyre inkább bele fog épülni a meglévő elemző meg tervező eszközökbe. Tehát nem kell külön AI eszközt venni, mert a meglévő toolok ilyen algoritmusokkal is fel lesznek vértezve. Szintén a döntéshozatal témájába tartozik, hogy az AI a kockázatmenedzsmentet támogathatja, mert segíthet eligazodni a sokszor nehezen átlátható, strukturálatlan, rejtett adatokon. Az AI algoritmusok, megoldások élőben gyorsan azonosítják, rangsorolják a vállalatokat fenyegető kockázatokat, akár intézkedéseket is javasolnak. Figyelhetik a közösségi médiában a különböző visszajelzéseket, ezek alakulását vagy különböző szenzorok adatait vagy a kiberbiztonsági fenyegetettségeket. Ennek ezer és egy válfaja van.
A különböző funkcionális területeken milyen lehetőségeket kínál az AI?
Itt aztán a terep végtelen. Csak néhány példa. Sales vezetőnek mikroszegmentációt, személyre szóló ajánlatokat készíthet AI, az ügyfélszolgálatot teljesen át lehet alakítani videóbotokkal és hasonlókkal. HR területen pedig a toborzást, a kiválasztást szolgáló alkalmazásokat lehet megemlíteni. A funkcionális területeken azt érdemes a vezetőknek figyelni, hogy ezek a megoldások az őáltaluk tipikusan használt, legjobb, leginnovatívabb termékekbe folyamatosan be fognak épülni. Az SAP, a Microsoft, a Salesforce is beépíti az ilyen AI ügynököket és megoldásokat.
Szerintem a vezetők számára az a legfontosabb felismerés, hogy ez egy olyan átfogó, új technológiai hullám, ami az egész vállalatot érinteni fogja, mert minden szoftvermegoldásba, minden eszközbe be fog épülni az AI. Jobban, hatékonyabban és gyorsabban lehet majd megoldani feladatokat. Ez viszont egy csomó változáskezeléssel fog járni, mert az emberek ettől kicsit félnek, kicsit idegenkednek. Tényleg nagyon sokan fogják a munkájukat elveszteni, vagy máshogy csinálni, vagy kikopni a rendszerből, mert már nem tudják az új dolgokat megtanulni. Ehhez egyébként nekünk magunknak meg a szervezetnek kell sokat változni, és ebben Európában borzasztó rosszak vagyunk.
Személy szerint milyen eszközöket használsz?
Például a ChatGPT Plust, előfizetek a Plus verzióra. Biztonsági okokból nyilván nem teszek bele céges infókat, de minden másra nagyon erősen használom. A helyesírás ellenőrzésére, szöveg újrafogalmazására, ha írok angolul, de nem vagyok benne biztos, hogy az úgy jó lett, meg mindenféle szöveges feladatra. Használok Perplexityt, ami egy kereső tool, olyasmi, mint a ChatGPT, tehát pont úgy kommunikál, hasonló képességekkel is bír, csak sokkal jobban keres a neten és tudományos adatbázisokban is keres.
Használom a Midjourney-t képgenerálásra. Az ilyen toolokkal teljesen jogtiszta képeket lehet előállítani. Gyakorlatilag fölöslegessé teszik a képadatbázisokat, mert bármilyen képet legenerálnak kiváló minőségben, és az a tied. Aztán még a Dall-E-t, ez ugyanúgy képgeneráló, a ChatGPT-ben van benne, és még a Gigapixel AI-t. Nagyon szeretem a Canvát, ami szerintem a Power Pointnál százmilliószor alkalmasabb és jobb bármire is. Nagyon rugalmas prezentáció- és videókészítő platform, amelyben számos ingyenes tool van. Ezeket egy vállalaton belül a marketinges csapat tudja használni.
Használom még a Napkint, ez ingyenes és szöveget lehet vele infografikává formálni egy perc alatt. Ebben a cikkemben ezzel készült az ábra. Nem olyan nagyon szép, de azért látványos, jól strukturált, egyszerű kis grafikákra jó. Akkor van például a Runway, ez videót csinál szöveg alapján. Ezt egyelőre csak próbálgatom, szórakozok vele, de marketingesek ezt is tudják használni.
És hát a NotebookLM, ami a Google ingyenes szolgáltatása. Az nagyon hasznos eszköz tudna lenni akár cégen belül is, ha Európában nem futnánk bele az adatvédelmi szabályokba. Ez gyakorlatilag bármiből szöveges leiratot vagy hanganyagot, audio podcastot csinál. Például a hírlevelemben készítettem vele egy beszélgetős podcastot. Egy nő meg egy férfi beszélget, és nem tudod megmondani, hogy gépek. Ugyanezt el lehet játszani tananyaggal is. Meg lehet így tartani a kötelező belső képzéseket, oktatásokat, az AI olyan stílusban foglalja össze az egyébként száraz tananyagot, ahogy kéred.
A cégek hogyan léphetnek be ebbe az új világba? Hol kezdjék?
Szerintem a cégeknek a a saját informatikai architektúrájukban már meglévő és folyamatosan fejlődő AI alkalmazásokat (pl. a microsoftos Copilot-ot) érdemes egyre jobban belakniuk, mert az is egyre jobban fog fejlődni, illetve a saját adataikon alkalmazható large vagy most már nagyon sokszor small language modellekre épülő botokat, ügynököket kell majd alkalmazniuk. Minden szakirodalom azt mondja, hogy az idei év az AI ügynökök elterjedéséről fog szólni. Ezek már nem olyanok, mint a jelenlegi ChatGPT, amelyikkel csak csevegsz, hanem ki lehet adni nekik egy utasítást egy viszonylag komplex dologra, és megcsinálják neked. Tehát utánajárnak az interneten, összeállítják a prezentációt, lefoglalják a repülőjegyet, teljesítik a megrendelést stb. A nagy platformok több száz ilyen ügynököt fognak különböző dolgokra elkészíteni a következő években.
Tehát jó eséllyel az lesz, hogy például megmondod az AI ügynöknek, hogy szervezzen le egy sales roadshow-t egy bizonyos szegmensbe tartozó ügyfelekkel, és ő kiszedi a CRM-ből (customer relationship management) az adatokat, leszervezi velük a megbeszélést, aztán össze is foglalja neked.
Úgy gondolom, a felsővezetőknek nagyon fontos feladatuk, hogy AI-képessé tegyék a cégüket. El kell érniük, hogy a kollégák jól tudják alkalmazni ezeket a toolokat. Mert ezek mindenhol ott lesznek.
Azt mondod, Európában nagyon le vagyunk maradva Amerika mögött.
Az a nehéz, hogy ezeket az eszközöket nagyvállalati közegben hogyan lehet használni az adatbiztonsági szabályozásnak megfelelő módon. Mert Európában sajnos nem megoldás, hogy előfizetünk egy amerikai felhőszolgáltatóra és azon csinálunk mindent, mert nem mehetnek ki amerikai szerverekre az adatok. Pedig van már eszköz, mindenre is. Igaz ugyan, hogy szöveges feladatoknál nálunk még probléma, hogy magyarul még nem tudnak 100%-osan jól ezek a rendszerek, hiszen a rendelkezésre álló magyar nyelvű betanítási adatok nagyságrendekkel kisebbek, mint pl. az angol nyelvűek.
Akkor az a megoldás, hogy a cégek saját GPT-t fejlesztenek?
Biztos, hogy ez egy alapmegoldás. Mindenütt egy saját adatokra épülő, biztonságos, a saját adatokat külső feleknek nem átengedő környezetet kell kialakítani, ahol a nagy nyelvi modellek képességeit ki kell használni, és ezt személyes asszisztensként, HR asszisztensként, tudásmenedzserként mindenfajta belső funkcióra használni. Ezzel is szoktatjuk a munkatársakat az AI használatára. Ügyféllel használni nyilván sokkal kockázatosabb, azzal jobban kell vigyázni, jobban elő kell készíteni.
De mondanék még egy példát. Az ElevenLabs platformja szöveget alakít át hanggá. Az ember a saját hangját is be tudja klónozni, bármilyen szöveget leír, akkor azt az ő hangján képes elmondani a tool, akár idegen nyelven is. Ügyfélszolgálatra is többnyelvű ügynököket kínálnak, 40 valahány világnyelven, közte magyarul is. Vagyis példának okáért egy multi cégnél a belső képzések anyagait mindenki a saját nyelvén tudja meghallgatni! A chatbot az adott régió nyelvén válaszol a kérdésekre, tökéletes kiejtéssel, angolul már az embertől megkülönböztethetetlen módon.
Na de egy ilyen amerikai platformot európai környezetben a jogszabályok miatt nem lehet használni.
Azért lehet rá megoldást találni, csak megfelelően kell az IT architektúrát kialakítani. Az említett ElevenLabs technológiáját felhasználva egy belgiumi – azaz európai – autókereskedő készített egy ügyfélszolgálati botot, ami arra képes, hogy kérdésekre válaszoljon több nyelven. E mellett megbeszéléseket meg tesztvezetéseket menedzsel és a megfelelő helyre irányítja az ügyfeleket a hét minden napján 24 órában. Három nyelven működik, a honlapon lévő aktuális információkat használja. És még pótalkatrészeket is tud rendelni. A whatsappon lehet vele beszélgetni.
Az eredmények: 70 %-kal gyorsabban válaszol mindenre, mint a hagyományos, emberi munkaerő. Sokkal jobb lett a foglaltság, miközben a felére csökkent a vevőszolgálat terheltsége.
Tehát lehet megoldást találni Európában is, csak nem olyan egyszerű, hogy előfizetünk egy ilyen szolgáltatásra. Egy egységesen átgondolt vállalati architektúrában, illeszkedve az itteni stratégiához és az itteni biztonsági politikához kell vállalati IT megoldásként kialakítani.