101. M&C levél: CFO napiparancsa az adatökoszisztéma és a mesterséges intelligencia bevezetéséről

Radó István
2021. augusztus 23.

Jeff Bezos egy hétpontos utasítással alapozta meg az Amazon sikerét 2002-ben – legalábbis az IT-világban terjedő legenda szerint. Az eltelt csaknem 20 év technológiai fejlődése azt hozta, hogy ezt az utasítást (a 6. pont kivételével – a pontokat lásd külön) a CFO-knak is igencsak tanácsos lenne a maguk területére lefordítani és követni.

Christian Wiediger / Unsplash

Bezos az API-król (application programming interface, azaz alkalmazásprogramozási felületet) rendelkezett. Ezek a szoftverfejlesztők munkáját hivatottak megkönnyíteni azzal, hogy hozzáférést biztosítanak egy adott szoftver vagy eszköz utasításkészletéhez.   Vagyis, ha olyan applikációra van szükség, amelyet más már elkészített és működik, azt nem kell újra leprogramozni, hanem felhasználhatjuk a saját applikációnkban. Ezzel a nyitottsággal érte el Bezos, hogy bárki kapcsolódhat az Amazonhoz, és ezt nagyon könnyen és biztonságosan tudja megtenni. Ettől a nyitottságtól válhatott párját ritkító hatalmas ökoszisztémává az Amazon, amit jól mutat, hogy míg 2002-ben 10 és 20 dollár között mozgott a részvényeinek ára, addig az idén az árfolyam már 3000 és 3500 dollár között ingadozik.

Adatökoszisztéma hibrid platformokon

Most a CFO-k hasonló helyzet előtt állnak, mint annak idején Bezos. A technológia már lehetőséget ad az új, digitális platformra helyezhető adatökoszisztéma létrehozására, amely egy csomó új értéknövelt szolgáltatást tesz elérhetővé. A cloud (felhő) technológia teszi hatásossá az olyan szolgáltatásokat, mint az intelligens adatmenedzsment, a gépi tanulás és a mesterséges intelligencia (MI). Mind több különböző gyártótól származó alkalmazást lehet elhelyezni a felhőben üzemeltetett platformokra és sok adatforrást lehet integrálni. Nem csak pénzügyi, de logisztikai, értékesítési, marketing, HR stb. alkalmazásokat és adatbázisokat is. Ezáltal  csökkenteni lehet a rengeteg adatsilónak a számát, amelyek révén egyes területek kisajátítottak adatokat. Végre skálázható, hibrid adatplatformok jöhetnek létre.

Jeff Bezos utasítása az API-król, 2002

  1. Ezentúl minden team nyilvánossá teszi az adatait és funkcionalitását interfészeken keresztül.
  2. A teamek ezeken az interfészeken keresztül kommunikálnak egymással.
  3. Minden más folyamatközi kommunikáció tilos: nem lesz közvetlen linkelés, közvetlen hozzáférés más team adattárához, megosztott memória vagy bármiféle más kiskapu. Kizárólag a hálózaton, interfészen keresztül történő kommunikáció a megengedett.
  4. Nem számít, hogy ezek milyen technológiát használnak. HTTP, Corba, Pubsub, custom protocol – mindegy.
  5. Kivétel nélkül minden interfészt már az alapjaitól kezdve úgy kell megtervezni, hogy kívülről is elérhető legyen. Vagyis a teamnek úgy kell azt megterveznie, hogy a külső világ fejlesztői kapcsolódhassanak hozzá.
  6. Aki ezt nem teszi, ki lesz rúgva.
  7. Köszönöm, legyen szép napotok!

A múltban technikailag nem lehetett közös adatréteget létrehozni a tranzakciós és a BI rendszerekre, de az új adatökoszisztémának az lehet a jövőben a nagy előnye, hogy a komplex és régi alkalmazások átmentileg érintetlenül maradhatnak, későbbi modernizálásuk egyszerűbbé válik. Egyes szakértők azt állítják, hogy az általuk szállított technológiai platformokon olyan adatökoszisztéma jöhet létre, amelyen a gépi tanulás és az MI hamarosan megspórolhatja az adattavakat és adattárházakat, az elemzés és a kontroll pedig akár real time is lehet, mert nem az adatbázis-másolatokon, hanem az éles, folyamatosan változó adatokon futnak.

Az MI a CFO terület számára is beláthatatlan perspektívákat nyit meg

Az új architektúra előnyeit a CFO a saját területén is ki tudja használni. A szerződések, bizonylatok be vannak szkennelve, s a felhőben rendelkezésre állnak. Az MI képes ezeket értelmezni. Rögtön látja például, ha olyan számla jön, amelyhez nincs szerződés vagy nem felel meg a rendelésnek. A könyvelés automatizálhatóvá válik. Az MI tudja figyelni az adósok tartozását, s ha szükséges, proaktív automatizált emlékeztetőt tud küldeni. A nyilvános adatbázisok és közösségi média elemzésével (social media listening) hamar megtudható, ha olyasmi jelenik meg egy ügyfélről, ami megnöveli a kockázatot, s lehet rá reagálni.

Az MI tanulóképes, mégpedig az adatok alapján. Folyamatosan feltérképezi a belső-külső folyamatok és a környezet változását, és tovább tanul. Az adatok nagyon bonyolultak és az ok-okozati összefüggések analitikus megértése nem szükséges és sokszor nem is lehetséges. Például a rendszer javaslatot tesz egyes anyagok készletfedezeti idejének csökkentésére, kiiktatja a túlbiztosításból eredő tartalékokat, vagy szükség esetén indítványozza az átfutási idők megváltoztatását.

Az MI-nek köszönhetően sok cég közel áll ahhoz, hogy a compliance-radart is beépítse a működésébe, hiszen az MI jól alkalmazható a csalások, a pénzmosás felderítésére, gyanús tranzakciók megállítására. A tavaly botrányosan csődbe ment német pénzügyi szolgáltatónál, a Wirecardnál például nem létező hatalmas összegeket parkoltattak olyan számlákon, amelyeken nem volt mozgás – ezt egy jól felkészített MI könnyedén kiszúrta volna.

Az MI igazi nagy dobása a CFO számára az lesz, amikor képessé válik a strukturált és a nem strukturált adatok összekapcsolásával olyan folyamatosan tanuló szimulációs modelleket gondozni, amelyekre ráépülhet az új, valós idejű vállalatirányítás a cash-flow előrejelzésekkel, forecasting modellekkel megspórolva a bottom-up tervezési köröket, intelligens hátteret szolgáltatva a stratégiai forgatókönyvekhez.

Adatsilók bebetonozva?

A CFO azonban csak akkor tudja kihasználni a fenti előnyöket, ha felszámolja az adatsilókat. Ez kézenfekvő, az a furcsa, hogy mégsem történik meg. Sőt, inkább ennek ellenkezőjét tapasztalhatjuk. A digitalizációra fordított összeg kidobott pénz, ha általuk újabb adatsilókat hoznak létre, annak ellenére, hogy az adatsilók felszámolása tenné igazán hasznossá a digitalizációt.  Az IDC elemző cég „The Data-Forward Enterprise: How to Maximize Data Leverage for Better Business Outcomes” című felmérésében résztvevő vállalatoknál átlagosan 23 adatsiló volt. Az IT vezetők több mint 80%-a állította, hogy náluk probléma az adatfragmentáció. Az elemzők szerint az adatsilók okozzák, hogy a szervezetek 45,7%-ánál az adataikban rejlő értéknek még a felét sem aknázzák ki.

A CFO-nak tehát Jeff Bezos nyomába kell lépnie. S hogy miért a CFO-nak, s nem a CEO-nak vagy más felsővezetőnek? Azért, mert a CFO-nak a pénzügyi adatokat tekintve már van gyakorlata ebben. Neki eddig is átfogó transzparenciát kellett teremtenie. Most csak annyi a változás, hogy a többi adattal is meg kell tennie ezt. Így erősítheti meg a vállalatát a piaci versenyben – s ráadásul a saját pozícióját is a vállalaton belül.

 

A szerző az IFUA Horváth ügyvezetője