A Malév hirtelen leállítása már a második olyan esemény, amely a közvéleménynek is megmutatja, milyen drámai következménye lehet a fizetőképesség megszűnésének. Az első az volt, amikor pár hónapja azzal szembesültünk, hogy Esztergom utcái napnyugtakor elsötétülnek, mert nincs, aki kifizesse a közvilágítást. Korábban nem hittük el, hogy ilyesmi megtörténhet, mint ahogy a Malév utasai is gyanútlanul megváltották a jegyüket, nem gondolván, hogy az egyébként közismert anyagi gondok miatt egyszer csak nem szállnak fel a repülőgépek. A fizetőképesség elvesztése azonban csak az utolsó lépés volt a cég bedőléséhez vezető úton. A Malév alapvető baja a versenyképesség hiánya volt, s már sokkal korábban tönkrement volna, ha az állam nem igyekszik bőkezű támogatással leplezni a gondokat, vagyis korlátozni, sőt kiiktatni a versenyt. Utóbbi csak ideig-óráig sikerülhet, s utána kiderül, hogy a király meztelen. Ez a végeredmény a Malév esetében az elmúlt években az adófizetők közel 100 milliárd forintjába került. Kifizetődőbb lett volna megpróbálni alkalmazkodni a piaci viszonyokhoz.

Vajon mikor történik meg a harmadik hasonló esemény? S ki következik a sorban?