Infláció, kriptodevizák, forgatókönyvek

2021. február 17.

Az évindítás megbeszélésével kezdte meg vállalatvezetőknek, pénzügyi szakembereknek szóló webcasting sorozatát, a Monitort a Menedzsment és Controlling Egyesület (MCE) és az IFUA Horváth & Partners. Évente legalább négy ilyet fognak tartani, makrófolyamatokról, aktuális kérdésekről, és minden alkalommal vendég lesz egy CFO is. Az első találkozóból a makrofolyamatokról és a controllerek teendőiről szóló részt foglaljuk össze.

 

 

2020-ban a GDP volumene 5,1%-kal maradt el az előző évitől – közölte előzetes adatát a KSH. Ezzel kapcsolatban Szabó László, a HOLD Alapkezelő társalapítója, partnere emlékeztetett arra, hogy a keresletgyengülés nem hatott mindenkire. A szolgáltatások nagyon nagy veszteséget szenvedtek, voltak ágazatok, például a turizmus, amelyek lenullázták magukat, de a tartós fogyasztási cikkeket őrülten vásárolták az emberek. Voltak termékek, amelyek csúcsot döntöttek, vettek hifit, számítógépet, és például soha ennyi jachtot nem vásároltak még. Ez Szabó László szerint meg fog fordulni, a szolgáltatások iránt hatalmas kereslet lesz a járvány lecsengése után. Várhatóan a nyár elején újraindulhat a gazdaság, „hacsak nem húz elő a kalapjából valami nem vártat a koronavírus”.

 

 

Eladósodás

Az eladósodás nagyon megnőtt a világban és itthon is. Magyarország eladósodása 80% fölé nőtt a GDP-hez képest. A számok kísértetiesen hasonlók a 2008-as válsághoz – mutatott rá Szabó László. 2008 előtt a GDP-arányos adósság 65% volt, és ez csak néhány tized százalékkal tér el a 2020 elején érvényes adattól. 2010-re 81% fölé emelkedett a hiány, ahogy most is. Ugyanonnan indultunk és ugyanoda érkeztünk, igaz, az adósság szerkezete, devizális megoszlása jelentősen különbözik. A GDP nem omlott össze, mert a kormányok a gazdasági szereplők egy részének a jövedelmét kipótolták.

Most a jegybankok, kormányok nem kockáztattak, a kieső keresletet bepótolták. Hitelmoratóriumot rendeltek el, támogatást, fizetéskiegészítést adtak a bajban lévő szektorokban, így a munkanélküliség nem lett óriási és nem indult be lefelé irányuló halálspirál, így a GDP-k egy rövid összeomlás után valamelyest stabilizálódtak.

Sokan tartanak attól, hogy a jegybankok által finanszírozott hatalmas adósságnövelés inflációba fog torkollni. Ha ez bekövetkezik a világban, az ránk is hatással lesz. 2008 után, amikor felment az államháztartások hiánya, durván felmentek a kamatok, hiszen ezt a hiányt a piacokról kellett finanszírozni kötvénykibocsátások formájában. Az erős kínálat felvitte a kamatokat. Most sokkal rövidebb idő alatt sokkal durvább dolgok történtek, mégis alacsony szinten maradtak vagy lementek a kamatok a fejlett világban, mert a jegybankok lejegyezték a költségvetési hiányokból adódó kötvénykibocsátásokat, az eurózónában, az USÁ-ban, Japánban. Most nem kell befektetőket rábeszélni, hogy vegyék meg a kötvényeket alacsony kamattal, mert a jegybankok megveszik a kötvényeket.

Ehhez kapcsolódik az, hogy sokan félnek az inflációtól, hiszen ez a pénz be fog menni a gazdaságba. Az elmúlt tíz évben az infláció áhított cél volt, megpróbáltak inflációt csinálni, de nem tudtak. Miért? Mert egy nagy adósságállománnyal rendelkező gazdaság számár a defláció halálos veszély. Ha defláció van, akkor mindenkinek csökkennek a bevételei és új adósság nélkül is romlanak az adósságmutatók, hiszen az adósság marad, az árbevétel meg csökken, a hányados emelkedik.

A defláció réme miatt próbálták elérni, hogy infláció legyen, csak nem sikerült. Őrült mennyiségű kötvényt vettek, ezzel levitték a kamatszintet, de infláció a reálgazdaságban nem jelent meg. A reáleszközöket ellenben sikerült elinflálni, ezt látjuk, ha megnézzük az ingatlanpiacot, a részvénypiacot, a kötvénypiacot, az elmúlt tíz évben ezeknek nagyon felment az ára. A hivatalos adatok szerint azonban nem volt infláció, bár a viszonylag gazdagok és a viszonylag szegények – ők az élelmiszerárak miatt – az átlagnál nagyobb inflációval szembesültek. A reáleszközök drágultak, ennek a gazdagok örültek, de ez a pénz csak áttételesen került be a gazdaságba. Most, hogy iszonyatos pénzt belenyomnak a gazdaságba – mindenki kap 1600 dollárt például az USÁ-ban -, meg fog jelenni a pénz a fogyasztásban. Ennek inflációs hatását vélhetően fogjuk érezni.

 

 

Digitális pénz

Az Európai Központi Bank (ECB) már elkezdte a digitális pénz projektet. Mi lesz, ha a digitális pénz meg fog jelenni, és az emberek a pénzüket nem a kereskedelmi bankban, hanem a központi bankban fogják tartani? Szabó László szerint a központi bankok felismerték, hogy a virtuális pénzek remek gazdaságpolitikai eszközök. Egyszerű példával szemléltetve: a kamatokat jelenleg nem lehet mínusz 10 százalékra levinni, mert akkor az emberek kiveszik a pénzüket a bankokból és inkább készpénzben tartják. Ezért az ECB mínusz 0,4-0,5%-os kamata nem csökkenthető lényegesen tovább. Egy virtuális pénzre azonban előírhatják, hogy ez minden hónapban elveszíti az értékének a tíz százalékát és év végére az értéke nulla lesz. Vagy elkölti az ember vagy nem marad semmi. Ezek a programozható pénzek iszonyatosan ki fogják bővíteni a fiskális és a monetáris hatóságok mozgásterét. Lehet olyan pénz, hogy például csak élelmiszert lehet venni rajta. Ennek nagyon komoly hatásai lesznek középtávon.

 

 

Hódítanak az adatok

Hosszú ideje beszélünk arról, hogy adatalapú döntéshozatalra van szükség, és 2020-ban ez valóban mindenki számára fontos lett – tapasztalta Zábrák Izabella, az IFUA Horváth & Partners principálisa. Most már nem csak a nagyvállalatok, de a közepesek és a kicsik is adatalapon akarnak dönteni. Átlátják, hogy a külső és a belső adatok integrálására van szükség, hogy fontos az „egy igazság” elve, forgatókönyveket akarnak készíteni, gyorsan akarnak forecastálni.

Ezt az állítást megerősítette Csekei Gábor, a Törley Pezsgőpincészet CFO-ja, termelési vezetője. Mint mondta, nem csak a controllinghoz, de például a supply chain managementhez is kellenek adatok. Ezt a beszállítókkal, az értékesítőkkel is meg kellett értetniük. Technikailag az idén sem lesz ez másképp, miközben a kihívás más lesz, mint tavaly. Mindenki pénzt kér, beruházni akar, rengeteg ötlet van, és el kell dönteni, hogy minek van értelme.