Az újabb és újabb mobiltelefon-modellek megjelenésével egyre bevettebb kifejezéssé válik az NFC technológia, amely lehetővé teszi a mobiltelefonnal történő fizetést. De mit is jelent ez?

Az NFC – vagyis Near Field Communication – révén a telefon rádióhullámokon keresztül kommunikál az elfogadó terminállal. Utóbbihoz a készüléket egészen közel kell tartanuk, sőt, lehet, hogy hozzá is kell érintenünk (ezért szerepel a névben, hogy Near Field). Ez persze nem elég ahhoz, hogy a telefonnal fizetni lehessen, kell a megfelelő platform, vagyis egy mobil pénztárca megoldás is a készülékre, de a legújabbakban már ez is van, illetve lesz. Úgy tűnik, most már tényleg beindulhatnak a készpénzmentes kis összegű fizetések, annál is inkább, mert sokak érdeke, hogy így legyen.

Érdeke ez a bankoknak, kártyatársaságoknak, a POS terminálok gyártóinak, mert újabb piacot jelent számukra, kiegészítve a nagyobb összegeknél jellemző bankkártyás, hitelkártyás fizetések piacát. Érdeke a mobilszolgáltatóknak, mert a hagyományos piacuk, a mobiltelefonálás már csökken, valahonnan máshonnan kell növekedést elérniük. Érdeke az államnak is, Magyarországon különösen, mert a feketegazdaság ellen hat, hiszen nyoma marad a pénzmozgásnak.

S most, hogy a megoldás már kellően kényelmes és gyors, érdeke a felhasználóknak is. A mobiltelefont úgyis mindig magunknál hordjuk, akár a pénztárcát, el lehet kerülni tehát, hogy az utóbbiban lévő fémpénzek lehúzzák a zsebünket. Ehelyett a mobilkészülék menüjéből választjuk majd ki, hogy melyik bankkártyánkhoz, hitelkártyánkhoz, hűségkártyánkhoz (loyalty card) tartozó számláról fizetjük ki a csokit, buszjegyet vagy bármi hasonló árú dolgot, odaérintjük a telefont a terminálhoz, és már mehetünk is tovább. Gyorsabb, mint előszedni a pénzt, várni a visszajárót, de gyorsabb annál is, hogy lehúzzuk vagy bedugjuk a bankkártyát a terminálba, beütjük a PIN kódot és kivárjuk a kommunikációt a központtal. De ha valaki a biztonság miatt aggódna, akkor azért lehet majd PIN kódot használni a mobilpénztárcával is.