Válságos időkben fontos tudnunk, hogy üzleti partnereink mennyire biztosan állnak a lábukon, nincsenek-e csődveszélyben? Edward Altman, a New York University”s Stern School of Business professzora évtizedekkel ezelőtt keresett és talált is jó közelítő választ erre a kérdésre. 2008 júliusában 46%-os valószínűséggel ebbe a körbe tartozónak vélte a Fordot és a Chryslert. Mit mondjunk: jól értékelte e cégek „egészségi állapotát”.

Ma a helyzet sokkal súlyosabb, számos váratlan esemény dönthet romba vállalkozásokat, de kétségtelen, hogy a gyenge lábakon álló cégek sokkal hamarabb bedőlnek. Ezért a controllerek helyesen teszik, ha megszondázzák legfontosabb partnereiket a számok alapján, hogy milyen egészségi állapotban vannak.

A hazai gyakorlatban alighanem legfeljebb elvétve található olyan elemző, aki él a meglehetősen egyszerű, az éves jelentésből vett adatokból nyerhető Altman-féle Z-mutató használatával. Erre vonatkozó publikált eredményt az Interneten nem találtam, a magyar egyetemi és főiskolai anyagok közül is csak itt-ott, ráadásul nem is teljesen azonos interpretálással.

Bizonyos, hogy az eredeti (amerikai) számviteli tartalom nem pontosan feleltethető meg a hazai mérlegsorok egyenkénti tartalmának, meg a mutató csak valószínűségi határok közt értelmezendő, mégis – egyszerűsége okán – orientáló tartalma miatt hasznosan lehet alkalmazni. Altman folyamatosan javítgatta modelljét és ma a csődveszélyben lévők 95%-ban előbb-utóbb csődbe is mentek. Az egészségesnek minősített cégek 80%-ban tartósan egészségesnek is bizonyultak. A maradék 20% háromnegyede pedig a szürke zónában evickélt.

Bár az eredeti modell 40 éves és sokan mások is megpróbáltak ebben a témában újítani, az Altman-féle modell még mindig a legjobbnak bizonyult (forrásaim szerint). A mutatók együtthatóira Altman jelenleg 3-féle számot ad meg: termelő és egyben tőzsdén jegyzett illetve nem jegyzett céget, valamint az összes többi egyebet.

Az alkalmazott adatok esetében a forrásanyag értelmezését igyekszem pontosan követni, elvetve a hazai felsőoktatási anyagokban szereplő eltérő értelmezéseket (aminek lényegében csak a „visszatartott nyereség” esetében vitatható). Ennek megfelelően egyetlen éves beszámoló adatai alapján számítható a Z-mutató. Erre készült egy Excel-tábla, amelyben mégis 3 év mérlegeit is megvizsgálhatjuk annak érdekében, hogy annak stabilitásáról is képet alkothassunk.

Örömömre szolgálna, ha a tábla használatának eredményéről visszajelzésben részesülhetnék. E-mail: buda.szabolcs@gmail.com

Felhasznált forrás: http://www.exceluser.com/tools/zscore.htm