Sokat hallani mostanában az Anonymus hackercsoportról, amely a magyar alaptörvényt is átírta az Alkotmánybíróság honlapján. Nem sokkal ezután, de nyilván nem emiatt, az Interpol 4 ország 15 városában letartóztatta a csoport 25 tagját.

Az alaptörvény módosítása szinte csak egy jópofa tréfának tűnhet, aki olvasta a kiegészítéseket, biztosan nem vette komolyan. A hibát kijavították, az eredeti szöveg visszakerült a helyére, lezárhatnánk az egész ügyet azzal, hogy lényeges dolog nem is történt, a világ halad tovább.

Az eset valódi jelentősége nem a konkrét akcióban van, hanem abban, hogy ismét igazolást nyert, léteznek technológiák, létezik tudás és léteznek hibák, amelyek együttállása visszaéléseket eredményezhet. Sajátos, hogy a támadások nem feltétlenül anyagi előny érdekében történnek, a cél gyakran csak a károkozás, egyfajta dicsőség elérése, a figyelemfelkeltés. Az elképzelhető károknak csak a fantázia szabhat felső határt.

A szervezetek elemi érdeke és kötelessége, hogy megakadályozzák az illegális tevékenységeket. Azonban sem a hackerek által alkalmazott technológiákra, sem a hackerek felkészültségére nem lehetnek hatással. A védekezést a hibák minimalizálása jelentheti, ami általában komoly erőfeszítéseket igényel: rosszhiszeműen kihasználható információbiztonsági hibák egyaránt előfordulhatnak a fizikai és a logikai biztonság, valamint a szervezési-szabályozási és humán biztonság területén.