Az információtúláradás korában nem elég megszerezni, de egyértelműen és hatékonyan be is kell mutatni az információt.

Amikor a brit Guardian megkapta a Wikileakstől az afganisztáni háborúban történt robbantásokról szóló adatokat, hatalmas információtömeget kellett eljuttatnia az olvasóihoz. A feladatot úgy oldotta meg, hogy egy interaktív térképen ábrázolta a robbantások helyét és az áldozatok számát. Így jól látszott, hogy a brit katonák a legveszélyesebb területen állomásoznak.

Sokkal békésebb témában, de hasonló problémával szembesülnek a General Electric (GE) marketingesei:
nem túl közérthető területeken – infrastruktúra, energetika stb. – működő cég eredményeit, fontosságát kell bemutatniuk. Րk is az adatok képi megjelenítése mellett döntöttek, olyannyira, hogy külön csoport foglalkozik ezzel.

Egy vállalaton belül a controllerek hasonló helyzetben vannak, mint a Guardian újságírói vagy a GE marketingesei, csak nekik nem a nagyközönség, hanem a vállalati vezetők értő figyelmét kell felkelteniük. Ennek ellenére sok vállalat belső információáramlásában a mai napig is a listaszerű, komplexitása miatt kevésbé átlátható Excel riportok dominálnak. A megoldás itt is az adatvizualizáció, amire példák régóta vannak már, az elterjedés azonban csak napjainkban gyorsult fel.

Nem is gondolnánk, hogy az első vezetői beszámolók – más néven dashboardok – már az 1970-es években megjelentek (Michael Friendly (2009): „Milestones in the history of thematic cartography, statistical graphics, and data visualization”). Ezek még statikus és a felhasználók
szűk körét kiszolgáló riportok voltak. Az igazi áttörést a web 1990-es évekbeli felemelkedése hozta. Ettől kezdve váltak elérhetővé minden érintett számára a vállalati adatok, segítve ezzel a döntés-előkészítő folyamatokat és magát a döntéshozatalt is. A táblázatok helyett jellemzően már ábrákat használtak a részletes adatok összegzésére, kiemelve a legfontosabbakat a lényegi információkra vágyó vezetők számára.

Azonban egy modern és hatásos vállalati beszámoló nem csak a tartalomtól függ. Az elengedhetetlen IT támogatás mellett megfelelő szervezeti háttér és folyamati lépések szükségesek egy dashboard rendszeres előállításhoz. A legnagyobb hatást mégis a vizualizáció adja. Hiszen a hatékony és gyors döntéshozatalt az egyértelmű struktúra és megfelelő ábrázolás biztosítja (Vitaly Friedman (2008): „Data Visualization and Infographics” in:Graphics, Monday Inspiration, January 14th, 2008).

Ma már a vezetői beszámolókat előállító, azok vizualizációját megfelelően támogató szoftverekre külön piac alakult ki. A jelenleg elérhető termékek közül a mostani infografikai megoldások – azok statikussága miatt – kevésbé alkalmasak dashboardok kialakítására. Az interakcióra specializálódott
beszámoló szoftverek, mint a MS Power BI eszközök, SAP Dashboard Design, SAP Design Studio, SAP Lumira, Tableau, Qlickview azonban igen. Ezek felületei az alábbi trendek mentén fejlődnek:

• több eszközön is elérhető beszámoló (okostelefon, tablet, laptop);
• moduláris nézetek a tartalom fókuszba helyezéséért (pl. Windows 8 metro design);
• végfelhasználói szabadság növelése, azaz a navigáció, interaktivitás és lefúrhatóság (vagyis, hogy megnézhessük, milyen más adatokból állt elő egy adat) biztosítása az elemzésekhez;
• nagyítási lehetőségek a kisebb képernyők jobb kihasználása érdekében;
• valós idejű adatfrissítések és riasztások;
• térkép alapú kimutatás-vezérlések;
• élénk színek megjelenése.

Ezek a trendek határozzák meg a közeljövő dashboardjait (Fusion Charts (2014): „10 emerging trends in dashboard design”. A piac várhatóan továbbra is rendkívül dinamikus mozgású lesz: egyrészt az érintőképernyős eszközök elterjedése a vállalati mindennapokban új igényeket és kihívásokat hoz, másrészt megjelent a big data a vállalatok életében is. Ha az irány nem is, az alábbi megállapítás biztos: az adatvizualizáció egyre inkább az életünk része lesz a mindennapi munkánk során.

Illusztrációnak íme egy dashboard, amely Tableau szoftverrel készült. Pokémon rajongók előnyben!