Napjainkra egyre elterjedtebbek, és egyre sokszínűbbek a felhőből igénybe vehető informatikai szolgáltatások. Ha csak a szolgáltatott szoftverek (SaaS) piacát nézzük, látható, hogy szinte minden típusú szoftvernek van felhőből elérhető verziója, az irodai alkalmazásoktól (Office 365) kezdve az adattároláson át (Google Drive) a CRM szoftverekig (Salesforce).
Az üzleti intelligencia szolgáltatás 2016-ban (BIaaS) azonban még viszonylag ritkán kerül szóba, hazánkban legalábbis biztosan. Azonban ez is változóban van. Ha sorra vesszük a Gartner elemző cég 2015-ös BI és analitikai platformokat összehasonlító magic quadrantjában a „vezetők” között helyet foglaló szállítókat (IBM, SAP, Tableau…), kivétel nélkül mindegyikről elmondható, hogy rendelkezik felhő alapú BI megoldással is. És ne gondoljuk, hogy ezek a megoldások csak másodlagos szerepet töltenek be a szállítóknál: a szintén vezető Microsoft például büszkén vállalja, hogy „mobile-first, cloud-first” stratégiát követ. És noha a vevői oldalon még sok vállalat ódzkodik attól, hogy egy harmadik fél szervereiről vegyen igénybe egy olyan stratégiai fontosságú funkciót, mint a BI, már Magyarországon is lezajlott több sikeres bevezetés. Ebben a cikkben két megvalósított projektről írok, amelyek során az ügyfél a felhő BI mellett döntött a hagyományos, vállalati bevezetéssel szemben.

Gyógyszer kereskedelmi adatok elemzése

Az egyik projekt egy magyarországi gyógyszergyártó vállalatnál zajlott. A vállalat egy külső szolgáltatón keresztül hozzájutott számos patika beszerzési és értékesítési adataihoz, azonban az adatok elemzéséhez szükséges kompetenciákkal nem rendelkezett, így nem tudta hatékonyan felhasználni a rendelkezésére álló adatvagyont. Ezért egy harmadik felet, egy BI szolgáltatót bíztak meg az üzleti intelligencia rendszer létrehozásával és üzemeltetésével.

Számos érv szólt amellett, hogy felhő konstrukcióban valósuljon meg a projekt. Természetesen a bevezetést szerették volna a lehető leghamarabb elvégezni, hiszen melyik vállalat hagyná szívesen a már meglévő adatait a „fiók mélyén porosodni”? A gyors bevezetés lehetőségén túl a felhő mellett szólt az is, hogy a vállalat nem akart belső erőforrásokat áldozni a rendszer üzemeltetésére. Ezen kívül, mivel eleve külső féltől vették igénybe az adatszolgáltatást, és adatbiztonsági szempontból megbízhatónak ítélték a BI szolgáltatót, nem éreztek úgy, hogy különösebb kockázatot jelentene az adatok vállalati tűzfalon kívül történő tárolása.

Azzal, hogy a rendszer üzemeltetését, valamint az annak otthont adó szerver fenntartásainak feladatait kiszervezték, nem csak gyors bevezetést és költségmegtakarítást értek el, hanem a rendelkezésükre álló szűkös IT kapacitások leterheltségét sem kellett növelniük. Így a vállalat arra a feladatra koncentrálhat, amely valódi üzleti értéket teremt számára: a BI rendszer által előállított információ minél hatékonyabb felhasználására.

Adatgyűjtés és elemzés a kiskereskedelemben

A másik projekt megrendelője egy nemzetközi élelmiszer-üzletlánc. A cél egy olyan zöldség és gyümölcs monitoring rendszer létrehozása volt, mely segít a vállalatnak abban, hogy az általa árult termékek mindig megfeleljenek a vállalat által elvárt minőségi standardoknak, és – nem utolsó sorban – mindig elérhetőek legyenek a polcokon.

A monitoring rendszer alapjául szolgáló adatokat egy mobil applikáció segítségével gyűjtik, melynek fejlesztésével egy külső céget bíztak meg. Az adatgyűjtés úgy zajlik, hogy üzletlánc területi vezetői ellátogatnak a saját valamint a versenytársak boltjaiba, és ott mobil eszközeiken kitöltik a termékekkel kapcsolatos értékelő lapokat.

A másik projekttel ellentétben ez a megrendelő rendelkezett az adatok elemzését lehetővé tevő BI rendszer bevezetéséhez szükséges kompetenciával. Hogy miért döntöttek mégis úgy, hogy a vállalati bevezetés helyett a felhőből veszik igénybe a szolgáltatást? Az élelmiszer-üzletlánc saját BI szervezetének szolgáltatásait drágának és lassúnak találta a szolgáltatást megrendelő szervezeti egység, ezért választották inkább a kiszervezést. Az adatok eleve a felhőben voltak, ráadásul a vállalati bevezetés várhatóan jóval hosszabb lett volna, a hatalompolitikai kérdésekről nem is beszélve.

Noha nincs „tuti recept” arra, hogy mikor érdemes a felhő BI vagy a vállalati bevezetés mellett dönteni, azért adnék pár támpontot, amelyek segíthetnek a kérdés eldöntésében.

Rendelkezik a vállalat a BI rendszer hardveres és szoftveres környezetének kezeléséhez szükséges kompetenciával és kapacitással? Vállalati bevezetés esetében az üzemeltetés feladatai (szerverek karbantartása, szoftverfrissítések, adatmentés stb.) általában teljes egészében a vevőre hárulnak, és ez a feladat bizony igényelni fog ráfordításokat az IT szervezet részéről. Szolgáltatott szoftver esetében a felhőszolgáltató általában leveszi ezt a terhet a megrendelőről. Ez azonban azt is jelenti, hogy vállalati bevezetés esetében több lehetőség nyílik a testre szabásra.

Melyik változat a költséghatékonyabb? Nem egyszerű az összehasonlítás, a vállalati bevezetés olyan, mintha vennénk egy házat, míg a szolgáltatott BI inkább a lakásbérlésre hasonlít. Bár mindkét konstrukcióban van CAPEX vonzat a bevezetési projekt kapcsán, BIaaS esetében ez általában jóval kisebb összeget tesz ki, hiszen például nem kell megvenni a rendszerhez szükséges hardvert, mert azt a felhőszolgáltató biztosítja. Az is megállapítható, hogy a BIaaS szolgáltatások legtöbbször rugalmasabban skálázhatóak a felhasználói igényeknek megfelelően. Ha például felhasználószám alapú az árazás, akkor sok szolgáltatónál havonta lehetőség nyílik az előfizetés módosítására a megváltozott felhasználószámhoz igazítva azt. Gyakori a számítási kapacitás alapú árazás is, amikor az befolyásolja a havi számla összegét, hogy mennyi erőforrást vettünk igénybe a szolgáltatótól a rendszer használata során. Ahhoz, hogy megalapozott döntést hozhassunk, érdemes a döntés előtt alapos költségszámítást végezni.

Nem mindegy az sem, hogy milyen adatforrásokra épül a rendszer. Ha már most is a felhőben vannak az adatok, akkor kézenfekvőbb a felhő BI mellett dönteni, míg ha minden adatunk a vállalati tűzfal mögött van, akkor az adatintegráció általában könnyebben megvalósítható a vállalati bevezetéssel. Meg kell fontolni az adatbiztonsági kérdéseket is. Az általános vélekedés szerint a felhő több kockázatot rejt magában, de ha kellő figyelmet szentelünk a megfelelő szolgáltató kiválasztásának, akkor ez nem okozhat gondot.

Összefoglalva kijelenthetjük, hogy az üzleti intelligencia szolgáltatás 2016-ra a hagyományos bevezetés megfontolandó alternatívájává vált.

További olvasmányok a témában

Who’s Afraid of Cloud Analytics?

Q&A: Considering Analytics in the Cloud