(Radó István)

Az új világban folyamatos innovációk kellenek
Ázsia már nem hajlandó finanszírozni az Egyesült Államok fogyasztását. Az eladósodásra épülő évtizedes modell összeomlott, és nem fog visszatérni belátható időn belül. Európa már alig számíthat USA-beli hatalmas exportpiacokra. Az európai lakosság és kormányok további eladósodása nem tartható. Kelet-Európa, és benne Magyarország nem várhat a kontinens nyugati felének növekvő importjára. Európa termelőkapacitásaira nincs elég piaci kereslet. Valószínű, hogy hosszabb távon is stagnálás és defláció vár ránk. Csökkennek az ingatlanárak, olcsóbbá válnak a nyersanyagok, gépek, berendezések, járművek, élelmiszerek és szolgáltatások. A kevesebb munkahely miatt növekszik a szociális feszültség térségünkben és így hazánkban is.
Tartósan nem számíthatunk sem az Unió, sem a költségvetés támogatására sem. Cégünk létezését folyamatos innovációval kell biztosítanunk.

Válság ide vagy oda: tökéletes szervezet nem létezik
Még ideális körülmények között is minden vállalati szervezetben rengeteg a félreértés, a fogalmi zűrzavar, az információhiány. Évek során előítéletek szilárdulnak meg egymással szemben. Az osztályok ezekből merítik identitásukat. Ráadásul nem mindig tudható, hogy egy ellenvélemény mögött tények vagy csak pozícionálási törekvések vannak.

Mi változik meg a válságban?
A felfokozott lelkiállapot miatt szekértáborok alakulnak ki a szakértőkből, akik képtelenek áttekinteni a teljes üzleti folyamatot. A helyzet bizonytalansága miatt a munkatársak meg akarnak szabadulni a felelősségtől. Akadozik a szervezetek közötti együttműködés, a megoldatlan problémák halmozódnak. A munkatársak lelkét tehetetlenség, bizalmatlanság, kiábrándulás és nem ritkán agresszivitás tölti el. Mivel a hierarchia alján dolgozó vezetők és munkatársak kirekesztődnek a döntésből, cégüket és vezetőiket embertelennek és zavarodottnak tekinthetik.

Cégünk létezése a szervezetben elszórt képességek szinergiájától függ
A meglévő képességekből nem tudunk hosszú távon megélni, mert azok a piacon folyamatosan leértékelődnek. Újabb és újabb képességek kiépítésére van szükség. Az új esélyekre azonban nem a részlegeken belül, hanem a részlegek között bukkanhatunk. Fejlesztőnek, technológusnak, értékesítőnek, pénzügyesnek kell konstruktívan együttműködni. Amire korábban évek álltak rendelkezésre, arra most esetleg csak heteink vannak.

Mi a csoport-szintegráció?
A brit származású kibernetikus, Stafford Beer, együttműködve a menedzsment-kibernetika úttörőivel az 1990-es években fejlesztette ki az eljárást. A csoport-szintegráció alkalmas módszer az összetett és nehéz helyzetek, feladatok gyors és sikeres megoldására, az információk gyors áramoltatására, hatásos döntések meghozatalára és tartósan jó eredmények elérésére. A tudomány mai állása szerint az eljárás tovább nem optimalizálható.

Milyen helyzetekben alkalmazható?
– Amikor sok, különböző területet és szervezeti szintet képviselő szakértővel, vezetővel kell együttműködni.
– Amikor nehezen áttekinthető helyzeteket kell gyorsan kielemezni és megoldani.
– Amikor az átszervezések során el kell kerülni a folyamatos pletykát és intrikát, minimálisra kell csökkneteni a szervezeti ellenállást.
A csoport-szintergrációt legjobban a válságos helyzetekben, átszervezéseknél, vagy termék- és piacfejlesztő akcióknál lehet kiválóan használni.

Miért nem lehet alapvető fordulatot elérni hagyományos megbeszélésekkel, projektekkel?
10 fősnél nagyobb csoport ritkán képes hatékony eszmecserére. A gyakran 20-40 vezetőből és szakértőből álló stáb együttműködéséhez a hagyományos workshopok nem biztosítanak megfelelő környezetet. A nagy csoportok azért működnek majdnem mindig alacsony hatékonysággal, mert az egó határozza meg a témákat. A hatalmi ambíciók elfojtják a szakmai tudást. A szakértők szelektív észlelésűek, különbözö nyelveket beszélnek. Saját területükön otthon vannak, de nem értik meg más szakterületek képviselőit. Mivel nincs helye a kritikának, ezért mindenki csak a saját véleményét próbálja bebetonozni.

Miben más a csoport-szintegráció?
A módszer kikapcsolja a racionális és irracionális konfliktusok burjánzását és semlegesíti a destruktív elemeket. Kikényszeríti a közreműködést, a döntésben való részvételt és a felelősségvállalást. Minden vélemény megjelenik, ütközik, mindenki megkapja az esélyt, hogy saját véleményét képviselje. A technika biztosítja, hogy végül ne a legerősebb kutya legyen a nyertes, hanem a szervezet számára optimális eredmény szülessen meg.

Mi az eredménye a csoport-szintegrációnak?
A csoport-szintegráció eredményeként dokumentált stratégiákat, terveket állítunk elő. A csoporton belüli ismereteket az eljárás a lehetséges legnagyobb mértékben integrálja. A résztvevők között tartós kapcsolati háló alakul ki, amely biztosítja a pozitív légkört a végrehajtás során. A workshop során mindenki számára állandóan látható dokumentációk állnak elő.

Ha többet akar megtudni a csoport-szintegráció módszeréről, keressen rá az interneten a Team Syntegrity, illetve a Syntegrity oldalakra, vagy írjon a szerkesztőségnek.