106. M&C levél: A pénzügyi szervezet felkészítése a következő piaci sokkra. Megoldható feladat?

Radó István
2023. március 21.

Az elmúlt napokban a Silicon Valley Bank (SVB) csődje és a Credit Suisse körül kialakult félelem volatilitást hozott a pénzpiacokra. A bizonytalanság, hogy a rendszerszintű problémák globális fertőzést okozhatnak, azonnal megmutatkozott a devizaárfolyamokban. Megtapasztaltuk, hogy a piaci pánikban keveset számít az alapkamat és a széles kamatfolyosó. Az első hektikus órák után viszont megnyugvást hozott a Credit Suisse felvásárlására irányuló UBS döntés, amiben persze nem kis része volt a Svájci Nemzeti Banknak (SNB) és a svájci kormány ráhatásának.

 

A svájci döntéshozók a március 18-19-i hétvégén gyorsan reagáltak. A gyors döntésben talán az is segített, hogy Ben Bernanke, az amerikai jegybank korábbi elnöke és társai éppen azért kapták meg a közgazdasági Nobel-díjat, mert feltérképezték a bankrendszer sérülékenységének okait és makrogazdasági következményeit. Gazdaságpolitikai ajánlásaikkal segítettek abban, hogy a világ elkerülje a bankcsődök nyomán kialakuló súlyos depressziót, gazdasági világválságot.

Rossz hír, hogy az SVN mintára történt bankmentés, illetve jegybanki pénznyomtatás csak átmenetileg szünetelteti a csődöket, az intézkedés nem megszünteti, hanem csak elrejti a kockázatot a rendszert destabilizáló következő eseményig. Jellemző az is, hogy a „too-big-to-fail” bankok svájci minta szerinti összevonása sem mérsékeli, hanem megnöveli a következő összeomlás mértékét, és idővel elérjük azt a volument, amikor a pánikban elillanó bizalmat már nem lehet állami erőforrásokkal helyreállítani.

Érdemes újra kézbe venni a corporate finance tankönyvet és tanulmányozni a pénzügyi stresszhelyzetek kezelésének tennivalóit. Tegyük célrendszerünk középpontjába a cash-flowt, a likviditást, a forgótőkét, az árfolyam- és devizakockázat kezelését, valamint a koncentrált kockázatok megosztását, mert valószínű, hogy nem kell sokáig várnunk a következő sokk bekövetkezéséig.

 

Totális pénzügyi transzparencia

Erről tanúskodik a CFO Study 2023-as felmérésünk is, amelyben 50 európai nagyvállalat pénzügyi igazgatóját kérdeztük meg az üzletet fenyegető veszélyekről, és meglepő volt, hogy a CFO-k 2/3-a magas valószínűséget ad nyolc különböző, de egymást felerősíteni is képes kockázat bekövetkezésének.

 

 

A pénzügyi szervezet korábban csak háttérszolgáltatásnak számított, mára viszont a vállalat kritikus sikertényezője lett, mert a működés menedzseléséhez totális pénzügyi transzparencia kell. Azok a cégek, amelyek ehhez nem tudnak felzárkózni, elbuknak a következő krízisek valamelyikén.

A pénzügyi szervezet folyamatos átalakulásban van. Ismert, hogy fontos a folyamatok harmonizálása, standardizálása, optimalizálása, az adatok globális integrálása, az irányítás és a teljesítménymenedzsment állandó kiigazítása, a tervezés, előrejelzés, beszámolás fejlesztése, és még sorolhatnánk. Erről a Horváth csoport CFO-felmérése is ír.

 

Kínzó szakemberhiány

A CFO-k pontosan tudják, hogy milyenné kellene alakítanunk a vállalati pénzügyi szervezetet, csak azt nem tudják, hogyan fogják ezt megtenni, mert az átalakítás szüntelenül akadályokba ütközik.

A fő akadály a szakemberhiány, amely leginkább a controlling területen és az adatközpontokban (BI szakértők) tapasztalható. Ezek a kompetenciák a legkeresettebbek az európai nagyvállalatokban – derül ki a Horváth csoport Finance 2025+ tanulmányából.

 

 

 

Itthon még nagyobb a szakemberhiány, mint külföldön. S a hiány csak nőni fog, ha az oktatás helyzete nem javul. Csúszunk lefelé, s erre a követelmények csökkentésével válaszolunk. Gondoljunk például arra, hogy a nyelvtudással kapcsolatos egyetemi elvárásokat is lejjebb szállították.

 

Virtuális pénzügy

A pénzügyes és informatikai szakemberhiány orvoslására országhatárokat átlépő innovatív megoldások válnak mindennapossá. A nemzetközi cégek szakértői hálózatban működő virtuális teameket alakítanak ki. Az ezekhez tartozó szakemberek a világon bárhol lehetnek, a távolságoknak legfeljebb az szab határt, hogy az időzónák közel azonosak legyenek.  A változó feladatokon dolgozó agilis teamek legfontosabb dolga az összes pénzügyi folyamat digitalizálása, valamint a szervezeti teljesítmény folyamatos javítása.

A digitalizációnak köszönhetően a pénzügy beépült a működési folyamatokba és automatizálva van.  Ez kényszer, mert ha nem tudjuk automatizálni a folyamatokat a megrendeléstől a kiszállításig, sőt egészen a riportokig és dashboardokig, akkor nem tudjuk megteremteni a pénzügyek totális transzparenciáját, nem leszünk képesek az életbevágó döntéseket időben meghozni.  Olyan rendszer kell, amely a felhőben, globálisan és skálázhatóan a legjobb emberekkel működik.

Vajon a magyar cégek képesek lesznek erre? Közülük hányan tudják átugrani a magasra tett lécet? Mert kicsiben ezt nem lehet megcsinálni.

 

A szerző az IFUA Horváth ügyvezetője

 

Olvasson tovább a témáról az IFUA Horváth honlapján!

Szakértőink vállalati projektekben szerzett tapasztalatait és ügyfeleink elismeréseit egyaránt megosztjuk.