99. M&C levél: Járványadatok a vállalatirányításban

Radó István
2021. március 09.

Nem érdemes halogatni a stratégiai döntéseket, nincs mire várni. Egy vállalatot nem lehet illúziók, naponta változó remények szerint vezetni.
Az epidemiológusok elemzéseit és a legfontosabb járványügyi mutatók (járványgörbe, lokális eloszlás, esetszám előrejelzés, tesztpozitivitás, becsült reprodukciós szám, halálozási arány) folyamatos értékelését a vállalatirányítás részévé kell tenni.

 

Fotó: Chris Montgomery / Unsplash

 

A vállalatvezetők talán mindannyiunknál jobban várják, hogy véget érjen a járvány, hiszen nekik hosszú távú döntéseket kell meghozniuk egy rendkívül bizonytalan környezetben. Mikor térünk vissza a normalitáshoz? Még meddig kell viselnünk a járvány által legjobban sújtott üzletágak veszteségeit? Helyezzük át a tevékenységet a digitális térbe? De mi lesz, ha nyáron jön a nyitás, mi meg térdig járunk befejezetlen transzformációs projektekben?

Egy éve még azt feltételeztük, hogy belátható időn belül elérhetjük a közösségi immunitási küszöböt, és túl lehetünk a járványon. Ehhez csak az kell, hogy a vírus effektív reprodukciós számát higiénés intézkedésekkel, korlátozásokkal, oltással (R) 1 alá szorítsuk le, vagyis az, hogy egy ember kevesebb, mint egy további embernek adja át a fertőzést. Tehát ha feltételezzük, hogy a SARS-CoV-2 reprodukciós szám bázisértéke 3, akkor a közösségi immunitáshoz (1-1/3) 66,6%-os átoltottság kell ahhoz, hogy óvintézkedések nélkül visszatérjünk a megszokott normalitáshoz. Azt gondoltuk, hogy a korlátozó és higiénés intézkedésekkel mindaddig 1 alatt tartjuk az effektív reprodukciós számot, amíg ki nem alakul az immunitás, vagyis az emberek 60-70%-a oltást kap, vagy elszenvedi a betegséget, és ezzel immunitásra tesz szert.

Ez azonban már csak azért sem mond semmit, mert ha ez az átoltottság nem a szuperterjesztőkre vonatkozik, akkor a következtetés sem érvényes. Márpedig jelenleg – nagyon helyesen – az időseket, a betegeket oltják, és nem azokat, akik sok emberrel kerülnek kapcsolatba, netán tömegrendezvények potenciális látogatói. További buktató, hogy amikor az átoltottság eléri a 30-40-50%-os szintet, megjelenik az oltási lustaság. Vagyis az emberek egyre kevésbé akarják beoltatni magukat, mert úgy gondolják, a többiek oltása őket is megvédi majd.

Miközben nem tudjuk, hogyan érjük el a nyájimmunitást, azt sem tudjuk, hogy az oltással elért immunitásunk sterilizáló immunitás lesz-e. Vagyis azok, akik megkapták az oltást, csak azt érik-e el, hogy ők maguk nem betegednek meg, vagy azt is, hogy másoknak sem tudják átadni a fertőzést.  Képződik elegendő ellenanyag (IgA) a nyálkahártyákon is? Ha pedig nincs sterilizáló immunitás, akkor a járvány megfékezéséhez még magasabb átoltottság kell. Az sem tudható még, hogy az oltás mennyi ideig véd, vagyis milyen gyakran kell megismételni. Ráadásul a nemzetközi járványügyi szervezetek (JHU CSSE, RKI, ECDC stb.) aggasztónak tartják néhány SARS-CoV-2 variáns (B1.1.7, B1.351 és P1) terjedési dinamikáját. Vajon milyen védelmet nyújtanak ezek ellen a forgalomba hozott vakcinák?

A SARS-CoV-2 vírus valószínűleg még sokáig velünk marad, mert világszerte elterjedt, aszimptomatikus módon, tehát a betegség jellemző tüneteit nem mutatva is fertőz, másrészt az orr és a felső légutak nyálkahártyáinak hámsejtjeibe épül be. Beszéd, éneklés és nevetés nélkül nem tudunk élni, márpedig az aerosol-kibocsátás ilyenkor emelkedik. Nincs oltás, eszköz vagy szabály, amely képes teljesen blokkolni, tehát nincs ellene 100%-os védettség. Többször, igaz, egyre enyhébb formában áteshetünk a betegségen, ami oltás nélkül egyszer biztosan meg fog történni.

Tehát a vírussal együtt kell éljünk, hosszú távra kell berendezkednünk. Az epidemiológusok elemzéseit és a legfontosabb járványügyi mutatók (járványgörbe, lokális eloszlás, esetszám előrejelzés, tesztpozitivitás, becsült reprodukciós szám, halálozási arány) folyamatos értékelését a vállalatirányítás részévé kell tegyük. Nincs mire várjunk, nincs értelme a döntések halogatásának. Egy vállalatot nem lehet illúziók, naponta változó remények szerint vezetni.

A szerző az IFUA Horváth & Partners ügyvezetője

Honnan szerezzük be az adatokat?

  1. A magyarországi koronavírus járvány valós idejű epidemiológiája
    Ferenci Tamás, habilitált egyetemi docens oldala
    https://research.physcon.uni-obuda.hu/COVID19MagyarEpi/
  2. European Centre for Disease Prevention and Control
    https://www.ecdc.europa.eu/en/covid-19
  3. Our World in Data, Statistics and Research
    https://ourworldindata.org/coronavirus
  4. COVID-19 Data Repository by the Center for Systems Science and Engineering (CSSE) at Johns Hopkins University
    https://coronavirus.jhu.edu/map.html
    https://github.com/CSSEGISandData/COVID-19

 

Olvasson tovább a témáról az IFUA Horváth honlapján!

Szakértőink vállalati projektekben szerzett tapasztalatait és ügyfeleink elismeréseit egyaránt megosztjuk.