Már öt, egymást követő negyedévben produkált kétszámjegyű növekedést az e-kereskedelem az Egyesült Államokban, ami jelzi, hogy itthon is célszerű beépíteni az e-kereskedelmet a stratégiába minden olyan cégnél, amelyiknek akár csak egy kis köze is lehet ehhez a területhez.
Már öt, egymást követő negyedévben produkált kétszámjegyű növekedést az e-kereskedelem az Egyesült Államokban, ami jelzi, hogy itthon is célszerű beépíteni az e-kereskedelmet a stratégiába minden olyan cégnél, amelyiknek akár csak egy kis köze is lehet ehhez a területhez. Vagyis nem csak a kereskedő cégeknek, hanem a netboltokat kiszolgálni képeseknek is.
Merthogy nálunk az e-ker terjedését részben az gátolja, hogy nincs igazán jó, széles körben elterjedt megoldás a fizetésre, a kiszállításra és az esetleg nem tetsző termék visszaküldésére. Nagy még a zsákbamacska-faktor: sokan félnek előre kifizetni a megrendelt árut, előbb megnéznék, hogy mit küldtek nekik. Ráadásul félnek bankkártyával fizetni a neten, más lehetőség meg alig van: a külföldön elterjedt PayPalt nagyon kevés magyar netbolt használja, nem terjedt el az OTP által alternatívának szánt Abaqoos sem, a MasterCard Mobile meg még nagyon fiatal. Plusz a legtöbbször munkaidőben kell otthon lesni a kézbesítőt, vagyis nem is olyan kényelmes még a neten vásárolni. Azok a cégek, amelyek kiirtják a macerát a fizetés-kézbesítés-visszaküldés folyamatából, s e szolgáltatásukat el is terjesztik, úgy kaszálhatnak nagyot, hogy közben a vásárlókkal is csak jót tesznek. Van tér, mert minden nehézség ellenére itthon is méretes az e-ker: az összértéke 2010-ben ~150 milliárd forint volt.