Svájc több európai ország számára is évi 21-41 százalékos kamatadót utal majd át az adott ország állampolgárai által Svájcban elhelyezett összegek után. A kétoldalú megállapodások szerint az állami szervek adatcseréje automatikussá válik, s ezzel 77 év után vége a svájci bankszámlák titkosságának. Az érintett (brit, német, osztrák) betétesek fel vannak háborodva, több ezer feljelentés várható.

Az EU országok egy részének válság közeli állapota új aktualitást adott a svájci banktitoknak, mivel a biztonság mellett a diszkréció is egyre jobban felértékelődik. A tervezett adatcsere és kamatadó ezzel némiképp szembemegy, és világos képet fog mutatni a betétek áramlásáról, igaz, egyelőre csak a külön megállapodásban az érintett országok közt.

Bár érthető az egyedi betétesek tiltakozása, e lépés egy komoly bizalmi iránytű is az érintett országok kezében, hogy milyen mennyiségű és irányú a betétek áramlása, amiről eddig csak találgatások voltak.

Érdekes Magyarország szempontjából is eljátszani ezzel a gondolattal, hogy valójában mi a helyzet a tőlünk kiáramló betétekkel? Mekkora valójában a betétmenekítés?

Egy közeli példa. Az elmúlt év végén a devizahitelekkel kapcsolatos végtörlesztési intézkedésekkel párhuzamosan csökkent a magyarországi bankoknál elhelyezett devizabetétek állománya. A PSZÁF banki adatszolgáltatása szerint 2011. november – 2012. január között mintegy 100 milliárd forinttal csökkent a lakossági-, és mintegy 200 milliárd forinttal a vállalkozások devizabetét-állománya. Két hónap alatt mintegy 300 milliárd forint betéti forráskivonás történt.

Ezzel a számmal azonban óvatosan kell bánni, mivel a betétállomány nem jelent automatikusan forrás-kivonást, hiszen a megtakarítások más formát is ölthetnek: hazai részvényvásárlás, államkötvénybe fektetés, nagyobb összegű életbiztosítások, műkincsek, ingatlanok, stb. formájában élhetnek tovább. Igaz, a statisztikák egyik forma térnyerését sem támasztják alá: mélyponton a műkincs- és ingatlanpiac, a részvények és kötvények irányába sem a bizalom a jellemző.

Több elemzés látott napvilágot azzal a következtetéssel, hogy a devizahitelesek kisegítésére a baráti, rokoni kölcsönök felemésztették a betétállomány egy részét. Más tapasztalatok szerint a magyarok betétmenekítési akciója külföld – elsősorban Ausztria – felé irányult, amely közelségénél és a lebonyolítás viszonylagos egyszerűségénél fogva kézenfekvő megoldás.

Megint más statisztikák szerint a magyarok utolsó megtakarításaikat élik fel a válságban, és ezért csökkent a betétállomány.
Tehát lehet siratni a svájci banktitkot, egy dolog azonban elvitathatatlan. A betétekhez kapcsolódó nyilvánosság világosabb képet fog nyújtani arról, hogy adott ország bizalmi indexében a betétek menekítése milyen szerepet játszik.