Ahol a szenvedély a mozgatórugó – Közösségi szervezetek

Sipos Edit
2016. június 16.

Napjainkban számos multinacionális cégvezető fürkészi, hogyan lehetnének olyan gyorsak, rugalmasak, olcsók, izgalmasak és intuitívek, mint a sharing economy zászlóvivői. Ez adta az apropóját annak, hogy a Brain Bar Budapest jövőfesztiválon, a Budapesti Corvinus Egyetem és az IFUA Horváth & Partners közös workshopján (Brain Bar Lab) azt vizsgáljuk, hogyan működnek a közösségi ( “crowd”) szervezetek, vagyis azok, amelyek aktívan bevonják a tágabb közösséget is az értékteremtésbe.

Napjainkban számos multinacionális cégvezető fürkészi, hogyan lehetnének olyan gyorsak, rugalmasak, olcsók, izgalmasak és intuitívek, mint a sharing economy zászlóvivői. Ez adta az apropóját annak, hogy a Brain Bar Budapest jövőfesztiválon, a Budapesti Corvinus Egyetem és az IFUA Horváth & Partners közös workshopján (Brain Bar Lab) azt vizsgáljuk, hogyan működnek a közösségi („crowd”) szervezetek, vagyis azok, amelyek aktívan bevonják a tágabb közösséget is az értékteremtésbe.

Nyolc meghívott cégvezető (Blablacar, Időkép, Testbirds, Járokelő, Fortepan, Magyar Elektronikus Könyvtár, Resourceful Humans, 444) segítségével az alábbi következtetéseket vontuk le:

  • A mozgatórugó a szenvedély

A közösségi szervezeteknél a minőséget a szívvel-lélekkel elvégzett “munka” és a közösségi visszajelzések biztosítják. A működés fontos mozgatórugója a szenvedély és a közös célok megvalósítása. A Járókelő ügyvivője szerint a non-profit egyesületek a közösség aktív tagjai esetében gyakran jutalmazás nélkül is jobb munkát végeznek, mint a fizetett alkalmazottak.

  • Új foglalkozás jön létre: közösségi menedzser

A meghívott vezetők élesen elhatárolták a szervezetben foglalkoztatott munkatársak vezetését a közösségi „vezetésétől”. Meglátásuk szerint a szervezetek munkavállalóinak vezetése, teljesítményértékelése és menedzselése nem különbözik a kisvállalatok és start up cégekétől. Ugyanakkor a vállalatok motorjaként szolgáló közösségek vezetéséhez már egészen más megközelítésre van szükség. A meghívottak közül többen gondolkodtak a közösségi menedzserek alkalmazásán, akiknek a feladata a kapcsolattartás, az állandó visszajelzés biztosítása, és így a közösség “terelése”. A tapasztalatok szerint a közösség tagjait a közös célon és szenvedélyen kívül az elismerés és a személyes találkozások, események motiválják leginkább. Ennek érdekében az AirBnB, a Bla Bla Car, és a Járókelő is szervez utazásokat, elvonulásokat a legaktívabb felhasználói számára.

  • Növekedés határai és szervezeti hatásai

Brain Bar Lab résztvevői különbözőképpen látták a növekedési potenciált, sőt azon is vitáztak, hogy a hagyományos növekedési fogalomtár alkalmazható-e a crowd szervezetekre. Voltak, akik a társadalomra mért hatás, míg mások a profitabilitás mértékével azonosították a növekedést. A legtöbb résztvevő egyetértett abban, hogy az első komoly növekedési kérdés az első professzionális munkatárs felvételekor keletkezik. Sok esetben ebben a pillanatban válik a baráti hálózat céggé.

  • Milyenek lesznek a vállalatok 2020-ban?

A Brain Bar Lab meghívott vezetői szerint a jövőben jelentősen nő a közösségi szervezetek szerepe, főleg az információcserén alapuló tranzakciókban. Ugyanakkor a tradicionális cégek továbbra is dominálni fogják azokat az iparágakat, ahol a termelésnek jelentős az
infrastrukturális igénye és a termékeknek szigorúan megszabott minőségi elvárásoknak kell megfelelniük. A közösségi szervezetek jövőbeli növekedésében fontos szerepet játszik, hogy egyre többen választják a rugalmas és a részmunkaidőt.

Kapcsolódó bejegyzés:

Sharing economy 30 évvel a Zimmer frei után

Mentés

Mentés

Kapcsolódó bejegyzések:
Civil szervezetek menedzsmentje