Elfogytak az orvosok! Akkor most mit tegyünk?

Kovács László
2014. október 28.

Évek óta sokan kongatták meg a vészharangot az egészségügyben, hogy nincs elég orvos, aki gyógyítson minket. A kormányzat ugyan lassan, de elkezdett foglalkozni a problémával, azonban a helyzet csöppet sem javult, sőt egyre kilátástalanabb küzdelmet vívnak a kórházak, szakrendelők és önkormányzatok.

Évek óta sokan kongatták meg a vészharangot az egészségügyben, hogy nincs elég orvos, aki gyógyítson minket. A kormányzat ugyan lassan, de elkezdett foglalkozni a problémával, azonban a helyzet csöppet sem javult, sőt egyre kilátástalanabb küzdelmet vívnak a kórházak, szakrendelők és önkormányzatok.

Lényegében a 25-45 közötti, idegen nyelven jól beszélő orvosok jó része elhagyta az országot. Szembesülve a hálapénz rendszerével, a megkövesedett hierarchiával és a méltatlan körülményekkel, inkább külföldön próbáltak szerencsét. Ez pedig oda vezetett, hogy a kint letelepedett orvosok kezdték el toborozni az itthon lévőket, hiszen Nyugat-Európában is egymillió orvos álláshely betöltetlen. Másik oldalról az alapellátásban a klinikai szakmákhoz képest is nagyon elöregedett háziorvosi réteg dolgozik. 40%-a a háziorvosoknak nyugdíjas korú, s csak azért aktív, mert a praxisvállalkozások miatt nem elegendő a nyugdíja a tisztességes megélhetéshez.

Felmerül a kérdés, hogy akkor mit tehetünk az akut orvoshiánnyal, hiszen a befizetett járulékért joggal várja el a lakosság az államilag finanszírozott szolgáltatást. Úgy is lefordíthatjuk a kérdést, hogy milyen eszközökkel, stratégiai megközelítéssel tud a kormány javítani az egészségügyön belül zajló humán krízisen?

Ágazati bérfejlesztés

Az ágazatban elindult egy egyenlőtlen bérspirál, amit az ellátók generálnak. Főként a képalkotó (radiológia) és anestheziológia területén a havi jövedelmek szintje megközelíti helyenként az egymillió forintot is, mert ezen szakmák nélkül nem tud működni a többi műtétes szakma. Ennek a kiegyenlítése, s a többi szakma felzárkóztatása elengedhetetlen ahhoz, hogy versenyképes jövedelmeket tudjon adni az ágazat. Az alapellátásban is el kell ismerni a magas jövedelemszintet, hogy ne legyenek nyugdíjas korban kényszervállalkozók az orvosok. A jövedelmek drasztikus megemelése szükséges!

Ágazati hatékonyság növelése rendszerszinten

Az ágazaton belül csökkenteni kell az ellátórendszer méretét, s növelni kell a járóellátás súlyát a fekvőellátással szemben. Ez azt is jelenti, hogy csökkenteni kell a közeljövőben az intézményrendszer méretét, a szükséges létszámigényt. Be kell hozni a hatékony technológiákat, folyamatszervezést az ellátórendszerbe, illetve az indokolt ellátások körét tudatosabban kell szabályozni, kvázi az alapellátási csomagot szűkíteni.

Egészségnevelés előtérbe helyezése

Akkor lehet leginkább javítani az ágazat hatékonyságán, ha a lakosság egészségtudatossága, részvétele az ellátási folyamatban, illetve a tájékozottsága javul. Drámaian sok az olyan eset, ahol a beteg az utolsó pillanatban fordul orvoshoz, amikor a legdrágább kezelések se feltétlen segítenek. Tudatosabb lakosság, kevesebb beteg, kevesebb súlyos beteg.

Képzési rendszer fejlesztése

A felsőoktatásban drasztikus forráskivonás zajlott le, ami miatt az orvosképzés is veszített kis mértékben hallgatókat. Az orvosi egyetemek reakciója a forráskivonásra a nemzetközi orvosképzés felfuttatása volt, ami kompenzálta a hiányt részben, s láthatóan komoly kereslet jelentkezik erre a világban. Mára olyan szinten kifeszítettek az orvostudományi egyetemek képzési kapacitásai, hogy nem képesek a gyógyítás, kutatás, oktatás és a jelenlegi infrastruktúra mellett nagyobb hallgatói kapacitást felszívni. Ráadásul már orvoshiány van az intézményeken belül is. A megoldás csak az lehet, hogy a külföldi hallgatói kapacitásokat kell a hazai hallgatóknak biztosítani állami finanszírozás mellett!

Ha rátekintünk a beavatkozási területekre, akkor az látható, hogy jelentős forrásokra van szüksége az ágazatnak – legyen szó a bérfejlesztésről, struktúra hatékonyságának a növeléséről, vagy éppen a lakosság egészségtudatosságának és az orvosképzésnek a fejlesztéséről.

Amíg ezt a jelentős pénzt nem tesszük be az ágazatba, ami több száz milliárd forint, addig reményünk sincs arra, hogy tíz év múlva leküzdöttük az orvoshiányból adódó ellátási zavarokat.

És utoljára egy táblázat arról, hogy a környező országokhoz és etalonnak tekintett gazdaságokhoz képest hol tartunk az egy lakosra fordított egészségügyi közkiadásokban (US $):

Kattintásra nagyobb méretben megnyílik a táblázat.
(Forrás: http://www.oecd-ilibrary.org/social-issues-migration-health/health-key-tables-from-oecd_20758480)