Forradalom a vállalati tervezésben

A hagyományos vállalati tervezés már nem elég a szervezetek biztos irányításához. Milyen lehetőségeket nyújtanak a digitális technikák? Részlet a Jörg Leyk szakértővel készült interjúból a német Business Intelligence Magazineból.

Merre tart a trend a vállalati tervezésben?

Egy óriási technológiai változás előtt állunk. Ezért először is gondolati szinten kell megszabadulnunk mindattól, amit eddig vállalati tervezésnek hívtunk. Manapság végtelenül gyors számítógépek állnak rendelkezésünkre, végtelen nagy tárhellyel. És az adatok egyre növekvő mértékben automatikusan össze vannak kötve egymással, és adott esetben gombnyomásra elérhetők. A vállalati tervezés során a munka közel 80%-át teszi ki ezen adatok keresése és összekötése – ez  hamarosan már a múlt lesz.

 

Pontosan mi fog megváltozni?

Egy technikai forradalom küszöbén állunk, éppen úgy, mint Henry Ford idejében: akkoriban sok ember csupán gyorsabb lovakról álmodozott. Ám a technológia gyors fejlődése valami egészen újat tett lehetővé: az autómobilt. Ez egy teljesen új gondolkodásmódot kívánt, amihez sok embernek kellett először gondolatilag hozzászoknia.

 

Éppen úgy, ahogy ma a vállalati tervezésben?

A jelenleg rendelkezésre álló tervezési rendszereink birtokában azon gondolkodunk, hogyan tudunk élni az új technológiák által kínált lehetőségekkel. De mivel ezt a régi gondolkodásmódunkkal tesszük, ezért a megközelítés alapjában véve hibás.

 

Miért?

Mert ez pontosan ugyanolyan, mintha Henry Ford annak idején azon gondolkozott volna, hogy miképp tudná a karburátort, a befecskendező szivattyút vagy az üzemanyagtartályt a lovakba és a postakocsikba beépíteni.

 

Sok döntéshozó az új, számítógép által vezérelt tervezési rendszerekben csak a fekete dobozt látja. Igazuk lehet, ha azt gondolják, hogy nem bízhatnak meg az új technikában?

Ma már a pilóták sem egyedül irányítják a repülőgépeket landoláskor. Nagyrészt egy számítógép vezérli a folyamatot, akárcsak a fékezést és a gyorsulást is vészhelyzetben. Hibák többnyire akkor lépnek fel, ha az ember is beavatkozik. Valóban jobban meg kéne bíznunk a végső soron korlátozott képességű emberekben a vállalati tervezés során, mint a végtelen sebességű, algoritmusokkal és óriási tárhellyel rendelkező számítógépes rendszerekben? Alig hiszem.

 

Vajon végül tényleg érvényesülni fog ez a látásmód?

Szerintem nem az a kérdés, hogy vajon az automatizált, algoritmusok által vezérelt vállalati tervezés át fogja-e venni az uralmat, hanem az, hogy mikor és milyen gyorsan.

 

Ehhez szükség van új gondolkodásmódra is a vállalatvezetők körében?

A változás már elkezdődött. Gondoljunk csak vissza, mi volt 20 évvel ezelőtt: akkoriban a CFO-k nem számítógépek előtt ültek, hanem úgy kérették be a szükséges információkat. Ma már minden pénzügyi vezető a tabletjén hívja elő ezeket az adatokat. Papír alapú előterjesztések már alig vannak.

 

Ezek a hálózatos technológiák végső soron az egydimenziós vezetői gondolkodás visszaszorítását segítik elő?

Igen. Fel kellene szabadítanunk magunkat a hagyományos ceteris paribus alól, mely szerint körülöttünk minden mozdulatlan, csak a tervezési rendszerünk fejlődik tovább. Ez a feltevés manapság téves. A környezetünkben minden folyamatosan fejlődik – méghozzá digitálisan és nagyfokú hálózati kapcsolattal. Így tudja például az okostelefon is a rendelkezésre álló forgalmi adatokból megmondani, hogy mikor kell elindulnom autóval A-ból B-be, hogy időben odaérjek. Miért kellene a vállalati tervezésnek emögött lemaradva kullognia?

 

Mert például a kulturális átalakulás még nem ment végbe.

Miért kellene a vállalati tervezésnek továbbra is úgy működnie, ahogy eddig működött – miközben körülöttünk zajlik egy technológiai forradalom (okostelefonok, stb. által)? Miért ne bízhatnánk meg a vállalati tervezés terén is egy hasonlóképpen egyszerű számítógépes előrejelzésben? Egyre több szervezet teszi ezt – méghozzá sikeresen.

 

Hogyan kellene megváltoztatniuk a vállalatoknak a tervezési környezetet?

A statisztikai adatok használatán például változtatniuk kellene. A vállalati tervezés manapság múltbéli adatokat használ, melyekből megpróbál egy mintát felfedezni, és a jövőre rávetíteni…

 

…amivel megint csak  a ceteris paribus feltevéshez érkeztünk?

Ha egyetlen vállalkozásként cselekednénk így, egy elszigetelt prognózis talán még működne. Azonban számtalan más vállalat is működik körülöttünk, és gyorsabban változnak, mint valaha – ugyanúgy, ahogy a fogyasztók is.  Tehát kérdéses, hogy lesznek-e egyáltalán olyan múltbéli adataim, amik reális alapként szolgálnak a vállalat jövőjére nézve.

 

Valószínűleg kevés.

Ezért fognak a vállalatok a digitális lehetőségekkel élve egyre több mindent automatizálni és az előrejelzéseiket algoritmusok alapján fogják elkészíteni. Ez pedig egy dinamikus változást fog eredményezni a vállalati tervezésben – hasonlóan a gazdasági világválságot követően, 2009-ben. Abban az időben sem használhatták tovább az addig bevált tudást a válság kitörése miatt. Minden vállalatnak szüksége van egy olyan eszközrendszerre, amivel agilisabban és dinamikusabban tud irányítani.

 

Mely tevékenységi területek válnak különösen fontossá?

A digitalizáció által 3 alappillért látok. Először: csak egy tervezési megoldásnak szabad  léteznie a vállalatban. Egy egységes platformra van szükség a részletes adatok feldolgozásához, hogy az algoritmusok egyáltalán működhessenek és mintákat ismerhessenek fel. Másodszor: a vállalatoknak le kell mondaniuk az eddigi betokosodott tervezési módszereikről: itt a költséghelyi tervezés, emitt a termékszintű tervezés, amott meg a forgalomtervezés. Ez nem mehet így tovább. Ma ezeknek a módszereknek karöltve kellene működniük, hogy a sokoldalú függőségi viszonyokat és kölcsönhatásokat figyelembe lehessen venni. A harmadik, hogy új funkcionalitásokat kell bevezetni a jövőbeli, még ismeretlen valósághoz, mint például a „prediktív elemzés”. Ezidáig a vállalatok az előrejelzést jellemzően manuálisan készítették el. A jövőben ezt algoritmusok fogják elvégezni. Ezek a funkcionalitások integráltan lesznek jelen a szoftverekben. Én, mint szoftverfelhasználó, egy egyszerű kattintással tetszőleges szcenáriókat tudok majd felállítani és kiértékelni.

 

Ehhez nagyobb mértékű „out-of-the-Box” gondolkodásmódra van szükség?

Abszolút. Ami manapság a vállalati tervezés újragondolásából hiányzik, az az alapvetések megkérdőjelezése. Henry Ford és a lovak példájánál maradva: bár szebb nyergeink, táplálóbb tápok és jobb patkóink vannak, arra kell gondolnunk, hogy egyidejűleg merőben új technológiák állnak rendelkezésünkre – éppúgy, mint anno az autómobil esetében.

 

Milyen perspektívákat nyitnak ezek az innovációk a felsővezetés szintjén?

Tegyük fel, hogy felsővezetőként kinyilatkoztatok egy szándékot a jövőre vonatkozóan, ami a vállalati tervezés alapja. Valóban továbbra is úgy fogom ezt tenni, mint eddig? Költséghelyekkel, költségnemekkel, cikkszámokkal és minden további részlettel alátámasztva? Ebben már nem vagyok annyira biztos.

 

A klasszikus vállalati tervezést akkor dobhatjuk is ki az ablakon?

A legtöbb esetben valószínűleg az is elég lesz, ha a jövőben a CEO vagy a CFO a célt egy jól körülhatárolt eredményként fogalmazza meg. Minden mást a prediktív elemzéssel és intézkedésekkel irányíthatunk.

 

A felsővezetőknek ehhez speciális képzelőerőre lesz szükségük?

Ami a vállalati tervezésből pillanatnyilag hiányzik, az az új célkép. Az új technológiák, az új módszerek nem elegendőek.

 

Ki merné jelenteni, hogy a vállalati tervezés napjainkban az alapokat megrengető krízisen esik át 1920-as, McKinsey általi alapítása óta először?

Fogalmazzunk úgy, hogy nagy kihívások előtt áll. Mi történik ma a vállalati tervezésben? A vezetők rengeteg emberrel beszélnek, majd a sok kicsi képkockából megpróbálnak egy konzisztens képet kialakítani az eljövendő 12 hónapra.

 

Ezzel felvetődik a kérdés, hogy a döntéshozók ezeket a képkockákat emberektől gyűjtik-e be, vagy inkább egy nagy egészet hoznak létre egy intelligens gép segítségével?

Igen, a hatalmas adathalmazzal táplált gép talán már tényleg sokkal jobban tudja ezt, alapul véve a szakértők vagy a versenytársak véleményét, és a szociális hálózatokban megjelenő nyilatkozatokat. Mindezeket az információkat a gépek automatikusan és gyorsan fel tudják dolgozni – a menedzsmentnek egy reális szcenáriót szállítva a jövőbeli szituációra nézve.

 

Ezzel feleslegessé válna a klasszikus vállalati tervezés?

Ez már a nagyon távoli jövő. Véleményem szerint az elkövetkező 5 évben még biztosan nem kell erről beszélnünk. Azonban fel kell készítenünk magunkat, hogy a digitalizációval egy valódi „Game Changer” fog érkezni.

 

Jörg Leyk közgazdász, a stuttgarti székhelyű Horváth & Partners vezetési tanácsadó cég partnere. A Controlling és Pénzügy Kompetencia Központ szakértőjeként több, mint 15 éve foglalkozik tervezési és kerettervezési témákkal.

A teljes, német nyelven készült interjú a következő címen érhető el: www.bi-magazine.net/revolution-in-der-planung.html