A nyári szabadság arra való, hogy pihenjünk. Vagyis egy időre felejtsük el a munkát. Ez azonban nem könnyű. Az elektronikus kütyük világában meg különösen nem. De ne hagyjuk magunkat! Íme 5 módszer a munkafelejtésre.
Fotó: Josh Rakower / Unsplash
Sokkal nehezebb valamit nem megtenni, mint megtenni. Ha nem akarunk a munkára gondolni, de az minduntalan betolakodik a gondolatainkba, akkor folyamatosan azzal kell foglalkozzunk, hogy elűzzük ezt a képet. Hatásosabb, ha valami újfajta szokást igyekszünk felvenni – vagyis a fürdésre, a városnézésre, a túrázásra koncentrálunk. Készítsünk tervet a vakációra, ez segít abban, hogy arra figyeljünk, amire szeretnénk.
Ha kijelölünk magunknak időpontot arra, hogy egy bizonyos problémával mikor kell foglalkoznunk, akkor megnyugszunk, és a köztes időben nem érezzük szükségét annak, hogy az adott problémán agyaljunk. És bár aktívan nem fogunk vele foglalkozni, könnyen előfordulhat, hogy egyszer csak eszünkbe ötlik a megoldás. Mondjuk épp, amikor egy hegyre kaptatunk fel vagy a jacuzziban heverünk.
A holland Radbound Egyetemen végzett kutatás szerint a nyaralásunk kezdetétől számítva nap nap után egyre jobban érezzük magunkat, s ez a jó érzés a 8. napon hág a tetőfokára. Ennek minden bizonnyal az az oka, hogy időre van szükségünk ahhoz, hogy eltávolodjunk a munkától, megszabaduljunk a stressztől. A 11. nap után viszont az öröm jelentősen csökken, vélhetően azért, mert ekkor kezdünk vágyódni az otthonunk után.
Állítsunk be automatikus üzenetet, megadva, hogy mikor térünk vissza a munkahelyünkre. Ha lehetséges, adjuk meg, ki helyettesít bennünket addig. Elég lesz akkor válaszolnunk, amikor lejárt a szabadságunk. Vannak, akik attól félnek, hogy így túl sok e-mail gyűlik majd fel, nehéz lesz őket utólag feldolgozni. Ha ezt érezzük, akkor jelöljünk ki a szabadságunk alatt egy vagy két napot, amikor az e-mailekkel foglalkozunk. A köztes időben azonban ne hagyjuk zaklatni magunkat! A kollégáinknak szóljunk előre, hogy ne írjanak nekünk e-mailt, inkább küldjenek sms-t, és majd visszahívjuk őket. Na aggódjunk, tényleg csak rendkívüli esetben fognak sms-írásra vetemedni. Biztos, ami biztos alapon letilthatjuk az adatkapcsolatot, és a szabink alatt a mobilunkat „buta” telefonként használhatjuk – de így is csak este. Lásd a következő pontot.
A szabadságunk alatt a mobiltelefonnak a szállodai széfben van a legjobb helye. Így nem felejthetjük ott például az étteremben és nem lophatják el a strandon. És ami a legfontosabb, nem fog a pihenés közben zaklatni minket. Vegyünk fel rá a szabadságunk idejére új hangpostaüzenetet, mely szerint megadott ideig nem vagyunk elérhetőek. A családtagokat és a barátokat – no meg a rendkívüli esetben sms-ező kollégákat – majd visszahívjuk este.
És végül egy jó hír annak érdekében, hogy valóban nyugodtan nyaralhassunk: azt, aki kiveszi a teljes szabadságát, nagyobb valószínűséggel léptetik elő. Legalábbis erre jutott egy amerikai kutatás, amely kimutatta, hogy azokat, akik a szabadságuk minden napját kivették, 6,5%-kal nagyobb valószínűséggel léptették elő, mint azokat, akik szabadságuknak legalább 11 napját bent hagyták. Bár ez nem nagy eltérés, ráadásul nem is ok-okozati összefüggésről, hanem pusztán korrelációról van szó, az azért biztosra vehető, hogy szabadságunk teljes felhasználása nem árt a karrierünknek; nem kell attól tartanunk, hogy egy gondtalan nyaralás miatt nem látszunk majd eléggé elkötelezettnek.
