Az internet veszélyesebb, mint gondolnánk 9 tipp arra, hogyan védjük az adatainkat

Vrannai Katalin
2018. augusztus 21.

Sokan pályáznak az interneten keresztül hozzáférhető adatainkra. A skála a hackerektől a családtagjainkig terjed. Vannak bűnözők, akik az adataink megszerzésével a bankszámlánkat szeretnék megcsapolni, és vannak betörők, akik azt szeretnék kifürkészni, mikor utazunk el. Potenciális munkáltatók vagy hitelezők arra kíváncsiak, hogy megbízhatók vagyunk-e. Egy-egy fotó, amely az óvatlanságunk miatt kikerül egy közösségi oldalra, veszélyeztethet egy iskolai felvételt, tönkretehet egy házasságot. A digitális lábnyomunk azt is elmondja rólunk, hogy milyen az anyagi helyzetünk, s ha az átlagnál jobb, könnyen megdrágíthatják számunkra az interneten vásárolt árukat. A nagy technológiai cégek pedig sosem látott hatalomra tesznek szert az adataink elemzésével, képessé válva arra, hogy befolyásolják a véleményünket, a viselkedésünket.

Fotó: Jeroen Bosch / Unsplash

Kezdjük is félteni a személyes adatainkat az internettől. Például egy nemzetközi felmérés résztvevőinek háromnegyede aggódott a személyes adatainak biztonsága miatt. A válaszadók 52%-a jobban védte az adatait az interneten 2016-ban mint az előző évben. Ennek érdekében változtattak a viselkedésükön, illetve korlátozták a saját magukról megosztott információt. Így például amikor regisztráltak valahová, nem adták meg a valódi nevüket, a nem kötelező mezőket pedig nem töltötték ki. A korábbinál „erősebb” jelszavakat választottak és rendszeresen megváltoztatták azokat, továbbá rendszeresen törölték a böngészéseik előzményeit meg a sütiket. Ez nem is csoda, ha azt vesszük, hogy a válaszolók fele kételkedik abban, hogy a különböző szervezetek valóban csak arra a célra használják az adataikat, amelyre engedélyt adtak.

Csakhogy az algoritmusokat nem könnyű átejteni. Különösen, ha olyan sok adattal rendelkeznek rólunk, mint a Google és a Facebook. Ez a két cég tudja rólunk a legtöbbet, mert nem csak a saját oldalaikon, de mások oldalain is tudnak rólunk információt szerezni. A Google például az ingyen kínált elemző eszköze, a Google Analytics révén, a Facebook a számtalan helyen látható pluginjei segítségével leskelődik. A Princeton University kutatása kimutatta, hogy a mások oldalairól is adatot szerző legerősebb 10 domain közül 7 a Google-hoz tartozott, a maradék 3 meg a Facebooké volt.

Nagyon óvatosnak kell lenni ahhoz, hogy legalább egy kissé korlátozzuk a rólunk hozzáférhető adatokat. Ezeket ugyanis általánosan elterjedt, hétköznapi online viselkedések során szerzik meg. Kielemezve őket, olyasmiket tudhatnak meg rólunk, amire álmunkban sem gondoltunk volna. Felsorolunk 9 dolgot, amit érdemes észben tartani. De ez csak figyelemfelhívás, és korántsem teljes lista.

  1. A like-ok megmondják, ki vagy

A like-jainkból igen érzékeny adatokra lehet következtetni, esetenként igen nagy pontossággal. Ide tartozik például a világnézet, a politikai preferencia, a szexuális orientáció, a szenvedélybetegség. Ne gondoljuk, hogy triviális összefüggésekről van szó. A Cambridge University kutatása például kimutatta, hogy azok, akik jelezték a Facebookon, hogy kedvelik a „Hello Kitty” márkát, az átlagnál nagyobb arányban voltak nyitott személyiségűek, ugyanakkor kevésbé lelkiismeretesek. Egyúttal nagyobb valószínűséggel voltak demokraták, afroamerikaiak, keresztények és valamivel fiatalabbak az átlagnál.

  1. Óvakodj az app-ektől!

Nagy felháborodást váltott ki, hogy a Cambridge Analytica cég egy facebook alkalmazás segítségével gyűjtött adatokat emberekről azzal a céllal, hogy befolyásolja az amerikai elnökválasztást. A „Thisisyourdigitallife” alkalmazást Aleksandr Kogan, a Cambridge University pszichológusa készítette, azt ígérve a felhasználóknak, hogy az app részletes elemzést ad nekik saját magukról. A cél érdekében hozzáférést kért a Facebook fiókjukhoz, ugyanis annak tartalmát elemezve jutott eredményre. Az így kapott személyes tulajdonságokat felhasználva küldtek aztán célzott üzeneteket a felhasználóknak, hogy a kívánt irányban változtassák meg a véleményüket.

Pszichológusok, szövegírók, fotósok, designerek, kreatív szakemberek, videószerkesztők dolgoztak ezen, a Facebookon kívül is létrehoztak internetes tartalmakat. És ami különösen riasztó, nem csak az app használóinak, hanem azok ismerőseinek adatait is „leszívták” a Facebookról, megsokszorozva a kapott információt. Hogy mennyire megsokszorozva, azt jól mutatja, hogy miközben Ausztráliában csak 53-an töltötték le az app-et, a Cambridge Analytica több mint 310 ezer ausztrál adataihoz fért hozzá.

A Thisisyourdigitallife persze extrém példa. De a különböző „Hogyan néznél ki filmsztárként?”, „Milyen állat lennél?” „Ki a lelki társad?” típusú, ártatlan játéknak tűnő alkalmazások sem azért készülnek, hogy szórakoztassanak bennünket, hanem azért, hogy megszerezzék az adatainkat. Elvben arra kell nekik, hogy szállíthassák a beígért eredményt, de gyakorlatilag követhetetlen, hogy ezen kívül milyen célokra használják még fel. És ez nem csak az effajta alkalmazásokkal van így. Jóformán bármi, amit letöltenénk a mobilunkra, hozzá akar férni a telefonon lévő képeinkhez, kontaktjainkhoz és máshoz.

  1. A nélkülözhetetlen második email cím

Közösségi platformok gyakran sürgetik a felhasználókat, hogy az e-mail címlistájuk segítségével találják meg az ugyanazon a platformon regisztrált ismerőseiket. A hátsó szándék az, hogy hozzáférjenek a címlistájukhoz. Mivel szinte biztosan van olyan ismerősünk, aki élt ezzel a lehetőséggel, az adott platform már tudja az e-mail címünket, akkor is, ha nem vagyunk ott regisztrálva. Jobb tehát, ha létrehozunk magunknak olyan email címet, amelyet kizárólag a közösségi platformokon való bejelentkezéshez használunk. Célszerű, ha ez az e-mail cím nem gmail-es, mert – mint láttuk – a Google a legnagyobb kukkoló (mások oldalairól is szerez adatokat).

  1. Ne regisztráljunk sehova a Facebook, Google, Yahoo stb. fiókunkkal!

Bár ezt sok helyen felajánlják, és nagyon kényelmes, ne használjuk valamelyik meglévő fiókunkat különféle bejelentkezésekre. Vagy tán akarjuk, hogy ezek az applikációk is hozzáférjenek az adatainkhoz? És egyáltalán, kell az nekünk, hogy az ismerőseink (kollégáink, főnökeink) lássák, milyen játékokkal játszunk, milyen videókat nézünk? Használjunk inkább álnevet és egy második email címet.

  1. Sütik és előzmények

A sütik (cookie) megmutatják,milyen oldalakat néztünk meg, milyen funkciókat használtunk. Vannak sütik, amelyek maguktól, rögtön törlődnek, amikor bezárjuk a böngészőt, vannak, amelyek bizonyos idő eltelte után törlődnek, és vannak, amelyek megmaradnak. Utóbbiak segítségével például hirdetők hosszan követhetik a tevékenységünket. A megmaradó cookie-kat nekünk kell törölnünk, illetve alkalmazhatunk olyan bővítményeket (add-on), amelyek automatikusan törlik ezeket, ha bezárjuk a böngészőt. Megadhatjuk azt is, mely oldalakon nem kérjük a sütik törlését, így kényelmesebbé téve ezek használatát. Ez a cikk pedig eligazít abban, hogyan törölhetjük manuálisan, illetve automatikusan a böngészési előzményeket.

  1. Ne maradjunk bejelentkezve!

Sokszor láthatjuk a „Maradj bejelentkezve!” felszólítást, de ne engedelmeskedjünk neki. Ha megtesszük, az adott szolgáltató akkor is követheti a digitális lábnyomainkat, ha nem használjuk az adott oldalt. Ha például be vagyunk jelentkezve a Gmail fiókunkba, akkor a YouTube – amely szintén a Google tulajdona – a megtekintett videókat hozzárendeli a felhasználói profilunkhoz. A Facebook is akkor tudja a pluginjei segítségével követni, hogy milyen más oldalakat keresünk fel, ha be vagyunk jelentkezve. Igaz ugyan, hogy a Facebook a kijelentkezés után is gyűjt adatot – sőt, olyanokról is, akiknek még fiókjuk sincs nála -, de ilyenkor legalább nem tudja ezeket személyhez kötni.

  1. A Google-on túl is van élet

Bár a Google keresője és böngészője (Chrome) nagyon népszerű, van lehetőség arra, hogy kiváljunk a tömegből. Választási lehetőségként nem csak a nálunk szintén gyakori Explorer, Edge és Firefox jön szóba. Ezen a linken találunk 10 alternatív böngészőt, melyek közül az Epic Privacy Browser kifejezetten a privát szféránk védelmére specializálódott.

  1. Ha nem vigyázunk, a fotóinkról leolvasható, hol vagyunk

És nem csak akkor, ha kiírjuk mellé. Akár egy szobabelsőt ábrázoló képből is kiderülhet, hogy hol készült, mert a telefonunk, a digitális kameránk sok metaadatot is tárol úgynevezett EXIF (Exchangeable Image File Format) adatként. Ezek közé tartoznak a GPS koordináták is, feltéve, hogy ennek rögzítését nem tiltottuk le előre. A netre kitett fotóinkból bárki leolvashatja, hol készültek, csak be kell írniuk a linket a megfelelő alkalmazásba. Szerencsére olyan alkalmazás is van, amelyik nem csak megmutatja, van-e helyadat a képhez, hanem le is törli azt. De jobb, ha nem utólag tisztogatjuk a képeinket, hanem előre letiltjuk a GPS adatokhoz való hozzáférést. Azt ugye mondani sem kell, hogy nem tanácsos bejelentkezni a Foursquare-en vagy kitenni a Facebookra, hogy éppen (hova) utazunk.

  1. Még a születésnap megünneplése is veszélyes

Általános gyakorlat, hogy az emberek olyan adatokat tesznek ki magukról az internetre, amelyek adott esetben biztonsági kérdésként szolgálnak akár egy banknál is. Ilyen a születésnap, a telefonszám, a lakcím. De ilyen a házikedvenc neve is az oly cuki macska- vagy kutyaképek mellett. Ha a közösségi platformon kapcsolatban vagyunk a szüleinkkel, az „Anyja neve?” kérdésre is található válasz. És még sorolhatnánk.

Ne feledjük tehát, hogy ugyanazokat az adatokat jó és rossz célra is fel lehet használni, s nem tudjuk megjósolni, kinél van rossz kezekben az adatunk. Mint ebből a cikkből is kiolvasható, a Cambridge Universityn készült az a tanulmány, amelyik a like-olás veszélyeire – vagyis az adatvédelem fontosságára – figyelmeztet, de ott dolgozott az a pszichológus is, aki a Cambridge Analytica adatlopó appját készítette. S ha már megadtunk magunkról valamilyen adatot, nem tudjuk kontrollálni, hogy kinek a kezébe kerül.

 

Cimkék: