Amikor az ember megérkezik reggel az irodába, mint mindig, hosszú feladatok sorakoznak előtte: folytatnia kell a kollégákkal a közös projekteket, időben el kell küldenie a fontos e-mailjeit, el kell végeznie azt a bizonyos fontos teljesítményértékelést, és a lista vég nélkülinek tűnik. Ha előrelépést ér el egy projektben, már dönthet is a következő lépésekről egy másikban. Hogyan tudjuk a legjobban menedzselni a feladatlistánkat?
Vannak, akik már kidolgozták a saját stratégiájukat ahhoz, hogy biztosan végezzenek a különböző feladatok elvégzésével. Sajnos a legtöbben azonban ezt elmulasztják, és nem szentelnek energiát annak a kérdésnek, hogy mikor melyik feladatukkal érdemes foglalkozni. Pedig ez fontos lenne. Egy új keletű kutatás szerint sokkal „stratégiaibb” szemmel kellene áttekintenünk, miképpen befolyásolja a döntéseinket és a teljesítményünket az, hogy a nap mely időszakában járunk éppen.
A kutatás következetesen azt mutatta, hogy a mindennapok során mindenki leterheli a szellemi erőforrásait, ezért a nap folyamán – akár tetszik, akár nem – egyre kimerültebbek leszünk, s ennek eredményeképpen egyre inkább alulteljesítünk a munkánkban. A kognitív fáradtság mindennapos állapot, amely a tartós lekötöttségből fakadóan a szellemi erőforrásaink kimerülését eredményezi. Mindez igen logikusan hangzik, ám az emberek jelentős többsége mégis figyelmen kívül hagyja a tényt, annak ellenére, hogy a kognitív fáradtság sok szempontból erősen befolyásolja a döntéseit és a viselkedését.
A kutatás alapján elmondható, hogy a tartós kognitív fáradtság munkahelyi kiégéshez, alacsony motivációs szinthez, a figyelem elterelődéséhez és szegényes információfeldolgozáshoz vezet. Ezzel együtt rontja a döntéseink és ítélőképességünk minőségét is.
Egy kutatócsoport – Shai Danziger, Jonathan Levav és Liora Avnaim-Pesso – 1112 bírósági döntést vizsgáló munkájuk során a nap folyamán hozott kedvező ítéletek arányát térképezték fel. Arra a következtetésre jutottak, hogy a bírák az idő előrehaladtával egyre nagyobb valószínűséggel tagadják meg egy-egy elítélt kérését, és egyre könnyebben fogadják el a status quo-t annak érdekében, hogy tovább tudjanak haladni az adott napra jutó esetek hosszú sorában. Egészen pontosan a nap kezdetén a kedvező ítéletek aránya 65% volt, majd gyors esés volt tapasztalható.
Mire eljött az ebédszünet, a kedvező ítéletek aránya közel nulla volt. Amikor a bíróság újra ülésezni kezdett, a korábbi minta megismétlődött, azaz a kedvező döntések aránya magas értéken kezdett, majd nulla körüli aránnyal zárult. Érdekes módon, sem a bírák, sem az esküdtszék tagjai nem vették figyelembe, hogy a szellemi fittség nélkülözhetetlen a gondos mérlegeléshez, arról nem is beszélve, hogy még tovább merül az energiaszintjük, ha nem töltődnek fel egy ebédszünettel.
Egyéb kontextusban is találtak azonos típusú, a kognitív fáradtsággal összefüggő bizonyítékokat, azzal kapcsolatban, ahogyan az orvosok a különböző típusú gyógyszerek és orvosi antibiotikumok közül választanak. Kutatások szerint az alapellátásban dolgozó orvosok gyakran írnak fel szükségtelennek bizonyuló antibiotikumokat akut légúti fertőzésekre (ARE). A vizsgálatok alapján úgy tűnik, ők is kifáradnak a reggeli és a délutáni rendelés során, ami abban nyilvánul meg, hogy a felírt antibiotikumok aránya megnő. A kutatás szerint a rendelés végén körülbelül 5%-kal több páciens kap antibiotikumokat, mint az elején. A klinikusok naponta sok-sok pácienshez köthetően hoznak betegellátási döntéseket, és összességében a nap vége felé közeledvén egyre több helytelen döntés születik.
Összességében a következő konklúzió vonható le: A nap folyamán meghozott sok és sokrétű döntés jelentősen igénybe veszi az emberek kognitív erőforrásait, ezért egye inkább hajlamosak könnyebb, ezzel együtt potenciálisan helytelen vagy rossz döntéseket hozni.
Természetesen a gyermekek iskolai teljesítményét is befolyásolja, hogy a nap mely szakában vannak. Szakértők (Hans Henrik Sievertsen, Marco Piovesan és Francesca Gino, a cikk szerzője) 8 és 15 év közötti, dán állami iskolába járó tanulókat vizsgáltak meg a 2009/10-es és 2012/13-as iskolaévben. Több mint két millió adatpontot tartalmazó mintában végeztek méréseket egy standardizált teszt keretein belül, hogy lássák, milyen hatással vannak a diákok teljesítményére a napszakok és a szünetek. A teszt eredménye a várakozásoknak megfelelően az volt, hogy a kognitív fáradtság a diákok rosszabb teljesítményéhez vezet, míg a szünet során sikerült visszanyerniük a frissességüket.
A kutatás három legfőbb eredménye:
Fontos megjegyeznünk, hogy a 20-30 perces szünetek után lehetett valódi teljesítménynövekedést tapasztalni. A hosszabb, egy órányi szünetek már romlást eredményeztek. A dán rendszer sajátossága, hogy csak minden második órában tartanak szünetet. Ha minden óra után lenne egy szünet, a teszteredmények várhatóan javulnának a nap folyamán. Így, hogy csak minden második órában van egy-egy szünet, a teljes hatás negatív lesz.
A szakértői vélemények alapján világosan kirajzolódik, hogy a napszak és a szünetek milyen jelentős befolyást gyakorolnak a döntéseinkre, viselkedésünkre és teljesítményünkre. A fent említett feladatlistánkra visszautalva, mindig érdemes átgondolnunk a külső tényezők jelentőségét. Vegyük sorra, hogy melyek a legnagyobb figyelmet és szellemi frissességet igénylő feladatok, és igyekezzünk ezekre áldozni az időt a nap korábbi szakaszaiban. Arról se feledkezzünk el, hogy a nap folyamán szüneteket tartsunk.
Ne hozz fontos döntéseket a nap végén
Forrás: Harvard Business Review
