Az IFAB a szabályzat megújítása során nemcsak a tartalom megújítására törekedett, hanem olyan XXI. századi formai elemeket (pl. kereszthivatkozások, linkek, „élő” tartalomjegyzék, folyamatábrák, képek) alkalmazott, melyek jelentősen javították a szabályzat áttekinthetőségét, strukturáltságát, végeredményben a szabályzatban foglaltak megértését.

A labdarúgás legfőbb szabályalkotó szervezete (IFAB) 130 éve nem látott mértékben változtatta meg a foci alapvetéseit. Már a nyári Európa-bajnokság mérkőzései során érdekes újdonságokra lehetünk figyelmesek.

„Fociszakmai” szempontból változás például, hogy a színészkedést, a „műeséseket” szigorúbban fogják szankcionálni. Ha a mérkőzés után, videófelvételek alapján bebizonyosodik, hogy a játékos szándékosan tévesztette meg a játékvezetőt, akkor eltiltással sújtható. Újdonság lesz az is, hogy szigorodnak a 11-esek elvégzésének szabályai; a labda elrúgása előtt a gólvonalról elmozduló kapust sárga lappal kell büntetni, a tizenegyest újra kell rúgatni.

Nemcsak – a hozzám hasonló – sportemberek és lelkes focirajongók számára ajánlom azonban az új szabálykönyv részletesebb tanulmányozását, hanem azt szabályozói munka szempontjából is kiváló példának tartom. Nekünk, üzleti életben dolgozóknak érdemes „magunkkal vinnünk” a történetből, hogy a szabályalkotó testület meghallotta és megértette, hogy a felhasználók világos elvárásokat támasztanak a szabályozásokkal szemben; „a szabályozás legyen rövid, érthető és könnyen átlátható – egyszóval semmiképpen ne kelljen sokáig olvasni”. Ezek mindegyikének megfelel a labdarúgás új szabálykönyve.

A szabályalkotó testület 95 paragrafus esetében vizsgálta felül, módosította a korábbi leírásokat. A munkát azonban az új tartalmak beépítésénél nem hagyták abba, hanem párhuzamosan számos helyen egyszerűsítették, egyértelműsítették a leírásokat, kifejezéseket, és
újrastrukturálták a szabályzat törzsszövegét. A szabályzat tartalmi felülvizsgálata mellett a tartalmak finomhangolásával elérték, hogy a korábbi 22 ezer szavas szabályzatot – tartalomvesztés nélkül –  több, mint 10 ezer szóval sikerült megkurtítani, így egy lényegesen rövidebb és olvashatóbb dokumentum jött létre.

Az IFAB a szabályzat megújítása során nem csak a tartalom megújítására törekedett, hanem olyan XXI. századi formai elemeket (pl.
kereszthivatkozások, linkek, „élő” tartalomjegyzék, folyamatábrák, képek) alkalmazott, melyek jelentősen javították a szabályzat áttekinthetőségét, strukturáltságát, végeredményben a szabályzatban foglaltak megértését.

Milyen kézzelfogható előnyei vannak, ha a fenti kritériumnak megfelelő „jó” működés- és szervezetszabályozó dokumentumokkal rendelkezünk?

• Egyértelmű fogalmak, „definíciós szett” bevezetésével javul a közös megértés, elkerülhető, hogy a kollégák vagy a külső, belső érintettek mást értsenek adott kifejezésen, ezáltal operációs kockázataink csökkennek.
• Működésünk standardizáltabbá válik, ami hatékonyságot eredményez, mivel egyértelmű feladat- és hatásköri lehatárolás
  eredményeként könnyen követhető, hogy kinek, mit és mikorra kell elvégeznie.
• A szervezeti közös tudás könnyen megosztható (hiszen írásba foglalt); ezáltal időt és kapacitást spórolhatunk meg; mivel pl.
  az új kollégák esetén a betanításra fordított idő (és humánráfordítás) csökkenhet.
• Kiváló kommunikációs eszköz lesz a kezünkben, ami hatékonyságot eredményezhet számunkra, mivel pl. a felhasználók
  eredményesebben tehetik magukévá a szabályzatokban foglaltakat, így pl. kevesebb reklamáció, panasz érkezhet hozzánk a jövőben.
• Ha rendelkezünk valamilyen informatika rendszerrel (vagy azt tervezünk bevezetni a jövőben), akkor szintén nélkülözhetetlen egy jó szabályzat, mivel az ügyviteli rendszer használatát nem csak folyamati oldalról, hanem szabályozói oldalról is meg kell alapozni.

Mentés

Mentés