Az okostelefon-használók többek között alkalmazás-boltokból töltögetnek le mindenfélét, jellemzően rosszindulatú szoftverekre vonatkozó védelem nélkül. Aztán a mobiljukat csatlakoztatják a céges hálózathoz merthogy például a leveleiket akarják látni -, és máris kaput nyitottak az esetleg letöltött kórokozóknak, hiába védi a cég hálózatát a legkorszerűbb tűzfal.
Az okostelefon-használók többek között alkalmazás-boltokból töltögetnek le mindenfélét, jellemzően rosszindulatú szoftverekre vonatkozó védelem nélkül. Aztán a mobiljukat csatlakoztatják a céges hálózathoz – merthogy például a leveleiket akarják látni -, és máris kaput nyitottak az esetleg letöltött kórokozóknak, hiába védi a cég hálózatát a legkorszerűbb tűzfal. A szervezetek azt ugyan szokták szabályozni, hogy az asztali gépeikre és a notebookjaikra milyen szoftvereket szabad telepíteni, a munkatársak tulajdonában levő okostelefonokra azonban nemigen lehet ilyen kontrollt alkalmazni. A munkatársak meg nem feltétlenül vannak tisztában a letöltött alkalmazások kockázataival.
Léteznek már tűzfalak, víruskeresők mobil eszközökre is – a Mobile Device Management (MDM) megoldások részeként –, de a cégek többsége egyelőre ellenáll, nem ad ezekre pénzt. Mert hát mennyit is adjon? Senki sem tudja megmondani, mekkora a kockázat, így aztán azt sem, hogy megtérül-e ez a befektetés. De előbb-utóbb lépni kell, pedig ebben is van kockázat. Vajon eltaláljuk-e, hogy melyik szolgáltató rendszere fog elterjedni, vagyis megmaradni és fejlődni? Ha nem, akkor később vásárolhatunk és telepíthetünk egy másikat.
Egyvalami azonban biztos: sokat fog még fájni az IT biztonsági szakemberek feje az okostelefonok miatt. Hiszen még nem is beszéltünk például arról, mi minden történhet, ha elromlik vagy elvész egy okostelefon. De fogunk! Ebben a blogban rendszeresen posztolok majd effajta biztonsági kérdésekről.