Kansas állam fővárosa, Topeka a Balanced Scorcard (BSC) módszertől várja, hogy megalapozottabb és kiegyensúlyozottabb legyen a költségvetése, ami magyar olvasónak szokatlan lehet, de Amerikában egyáltalán nem egyedülálló gyakorlat. A tengerentúlon a közszolgálatban is természetes, hogy használják a BSC-t, hiszen ott is ugyanolyan jó szolgálatot tud tenni, mint a versenyszférában. A fő különbség a versenyszféra és a közszolgálati Balanced Scorecard között a nézőpontok sorrendjében és fókuszában van. A „klasszikus” BSC nézőpontok sorrendjében legfelül a Pénzügyi dimenzió áll, amelyet a Vevők, majd a Folyamatok és legalul a Tanulás-fejlődés nézőpont követ. Ezzel szemben a közszolgálati BSC kialakításánál a legfelső nézőpont az Alapfeladatok (küldetés), amelyet az Érintettek, Folyamatok és a Pénzügyek (Finanszírozás vagy Költségvetés) nézőpont követ.  A közszolgálati BSC célja, hogy ok-okozati rendszerbe helyezi a város feladatait és stratégiai céljait, valamint kapcsolatot teremt a feladatok ellátása, a lakók és egyéb érintettek elvárásai, a hivatal és intézményrendszer belső működése és a pénzügyi keretek között. Jellemző cél egy város stratégiai térképén például a jó közoktatás, közbiztonság, köztisztaság, környezetvédelem, szociális ellátás. A BSC azért is hasznos a közszolgálatban, mert az állampolgárok számára is érthetővé és követhetővé teszi a célokat és azok megvalósítását. Mondjuk a jó közoktatás mellé mutatószámként rendelhető a városi gimnáziumban végzettek továbbtanulási aránya (egy gimnáziumból hány érettségizett kerül be állami egyetemre), milyen tudományos eredményeket érnek el (pl. tanulmányi versenyeken elért eredmények) vagy az intézmény helyezése az országos gimnáziumi rangsorban. Már nálunk is egyre inkább elterjed a közszolgálati Balanced Scorecard gyakorlata, és az elmúlt időszakban az ÁROP pályázatok keretében számos hazai városban is elindult a BSC alkalmazása, így például Tökölön, Fonyódon vagy Fertődön is. A BSC-t kialakítani viszonylag könnyű és gyors folyamat, ugyanakkor a buktató a működtetésben van: a mutatószámokat rendszeresen mérni kell, az elhatározott akciókat pedig meg kell valósítani. Így drukkolunk, hogy a hazai városok Balanced Scorecardjai kiállják az idő próbáját, és hozzájáruljanak a városok stratégiai céljainak megvalósulásához.