Kansas állam fővárosa, Topeka a Balanced Scorcard (BSC) módszertől várja, hogy megalapozottabb és kiegyensúlyozottabb legyen a költségvetése, ami magyar olvasónak szokatlan lehet, de Amerikában egyáltalán nem egyedülálló gyakorlat. A tengerentúlon a közszolgálatban is természetes, hogy használják a BSC-t, hiszen ott is ugyanolyan jó szolgálatot tud tenni, mint a versenyszférában.
Mik a stratégia középpontjában álló legfőbb célok egy szerzetesrend Balanced Scorecard rendszere esetében? Hogyan lehet, lehet-e egyáltalán ezekhez mutatókat rendelni? Mi a hagyományos BSC dimenziók szerepe? Kik a „vevők”?Olvassa el a Corvinus Egyetem három hallgatójának tanulmányát a Pannonhalmi Főapátságról!
Bár a legtöbb vállalat jelentős pénzeket költ informatikára mégis a legtöbb vállalatnál a pénzek elköltéséért végső soron felelős felsővezetők és a pénzeket valóban elköltő informatikai szakértők csak nehezen értenek szót egymással. Gyakori probléma, hogy a számos nagyértékű IT beruházás esetén nemhogy a ROI-t nem lehet kimutatni, de az sem teljesen világos, hogy milyen viszonyba van […]
2005 első felében, immár harmadik alkalommal készítette el a Horváth & Partners cégcsoport átfogó Balanced Scorecard felmérését. Összesen 120, BSC-t használó, különböző szektorokban tevékenykedő és eltérő méretű vállalat vett részt benne. A felmérést összefoglaló tanulmány legfontosabb megállapításait, néhány érdekes diagrammját mutatja be magyar nyelvű cikkünk. Főbb témái: a BSC szerepe a stratégiai menedzsment különböző feladatainál, […]
A Balanced Scorcardhoz (BSC) kötött ösztönzési rendszerek felülmúlják a más típusú ösztönzési rendszereket. Ezt a következtetést vonják le a Horváth & Partners csoport vezetési tanácsadói abból az empirikus vizsgálatból, melyet Németország, Ausztria és Svájc 50 legnagyobb árbevételű vállalata körében végeztek. A felmérés legfontosabb megállapításait foglaltuk össze cikkünkben.
Bár egyre több vállalat ismeri fel az informatikai controlling jelentőségét nem könnyű az új tevékenységet elhelyezni a vállalati környezetben. Az első és legfontosabb kérdés talán, hogy miként is lehet IT controllinggal foglalkozni, ha nincs a vállalatnak informatikai stratégiája vagy az nem kellően egyértelmű, világos? A stratégiai célok teljesülésének visszamérése vagy a stratégiából levezetett középtávú, illetve […]
Hazánk vezető gazdasági szakemberei és a controlling iránt érdeklődő szakértői számára nem ismeretlen az évente megrendezésre kerülő Budapesti Controlling Fórum (BCF), mely az elmúlt több mint másfél évtized alatt a magyar controlling szakma legjelentősebb seregszemléjévé nőtte ki magát. A rendezvény alapötletét anno a Horváth & Partners csoport által szervezett Stuttgarter Controller-Forum (SCF) adta. Az idén […]
Manapság érzékelhetően megnő a vállalat olyan immateriális javainak fontossága, mint a márkanév, a szervezet tanulási és innovációs képessége és különösen a humán tőke. Ki kell tehát alakítani egy olyan humán menedzsment rendszert, amely képes bemutatni az emberi erőforrás gazdálkodás hatását a vállalat üzleti sikerességére. Cikkünkben az e téma alapművének tekinthető The HR Scorecard című könyvről […]
Véry Zoltán cikkében áttekinti a mezőgazdasági tevékenységeket jellemző stratégiai sajátosságokat, majd a növekedés, hatékonyság, környezettudatosság, fejlődés és hatásosság elvárásai mentén továbbhaladva bemutatja az olvasók számára – a hazai agrárgazdaságban még kevésbé elterjedt – Balanced Scorecard módszertan alapvetéseit.
„10 közül 7 vállalat sikertelen a stratégia megvalósításában. Ennek oka a megváltozott körülményekben rejlik” – mondta Kaplan professzor egy interjú során. Ezek a számok valószínűleg újra lángra lobbantják azokat a vitákat, amelyek a Balanced Scorecard-ról szólnak. A vitának lökést adott Kaplan és Norton professzorok új könyve „Strategy Maps: Converting Intangible Assets into Tangible Outcomes” címmel. […]
A szerző saját tapasztalatainak és nemzetközi felméréseknek a fényében tekinti át az elmúlt évek BSC-bevezetéseinek tanulságait. A figyelmen kívül hagyott, de a pénzügyi eredményt befolyásoló tényezők hatása, a nem-pénzügyi mutatók jelezte eredmények és a pénzügyi eredmény megjelenése közötti időbeni eltérés kérdésköre, továbbá számos elkerülhető hiba éppúgy megismerhető a cikkből, mint az „igényes” BSC-bevezetések fontosabb jellemvonásai. […]
Az USA állami társadalombiztosítási intézményének (a magyar OEP megfelelője) 2003-2008-ra vonatkozó stratégiai terve mintaként szolgálhat minden olyan egészségügyi intézmény számára, amely az operatív működés feladatain túl stratégiai szemlélettel is áttekinteni és megtervezi saját működését. A dokumentumból megismerhető módszertan (stragégaialkotás, Balanced Scorecard) a konkrét gyakorlati eset részletes végigkövetésével bemutatja: – a küldetés és értékek megfogalmazását; – […]
A vevőközpontúság ma már nem rekedhet meg a szavak szintjén! Érdemes bekapcsolni a vevőket a stratégiaalkotásba, és a BSC kialakításába! Bryan Fischer (magyar nyelvű) cikkében közölt megközelítés három lépésből áll. Kulcsgondolata: Listen to the customer! A piacismeret megszerzése, a versenytársaknál gyorsabb és jobb reagálás egyértelműen versenyelőny forrása, sőt: a nyertes stratégia hosszabb távon is biztosítja […]
Már több mint 10 éve, 1992-ben jelent meg Robert S. Kaplan és David P. Norton első cikke a Balanced Scorecardról (BSC) a Harvard Business Review-ban. Azóta a BSC koncepció a figyelem középpontjába került és hatalmas érdeklődést váltott ki. Sok cég vezette be a BSC-t – különböző mértékben és formában. Vajon mennyire hatékony a Balanced Scorecard […]
A közgazdasági szakirodalomban a hagyományos számviteli mutatók alapján történő irányítás tehetetlenségéről írnak, és egy új, értékorientált csúcsmutatókra épülő irányítás szükségességét hangsúlyozzák. Vajon mennyire elterjedt a pénzintézeti szektorban az értékközpontú vezetés? Mennyire sikeres a koncepció gyakorlati alkalmazása? Ezekre a kérdésekre kereste a Horváth & Partners csoport Pénzügyi Szolgáltatók Kompetencia Központja 25 pénzintézet közreműködésével a választ. Huba […]
