Hogyan költsük el hatékonyabban az informatikai rendszerek fejlesztésére és üzemletetésére szánt összegeket? Az általános válasz: felhő használatával. Ám ennek az útnak nagyon sok elágazása és buktatója van.

Mi lenne nekünk jó? Saját (magán) felhőt építsünk? Szolgáltatói magánfelhőt vegyünk igénybe? Esetleg elegendő nekünk valamely publikus felhő szolgáltatása? A helyzet bonyolult, általános szabályok alapján nem lehet dönteni, de van néhány olyan pont, amit mindenképpen meg kell fontolnunk.

1. Mi a vállalati „fő” finanszírozási modell? Tudunk-e beruházni jelentősebb összeget, hogy magánfelhőt építsünk, és azt befele IT szolgáltatásként nyújtsuk? A felhő építése, tulajdonlása és üzemeltetése nem olcsó mulatság, és számít a mérethatékonyság.
2. Van-e és lesz-e elegendő, jól fizetett IT szakértőnk, aki a rendszer fejlesztését, üzemletetését meg tudja oldani? Ezt a feladatot persze ki is lehet szervezni, de ebben az esetben még komolyabban megfontolandó, miért nem rakjuk ki a teljes felhő építését.
3. Milyen szolgáltatásokat, milyen szervezeteknek szeretnénk nyújtani a felhőből? Például a kereskedők szolgáltatásai (CRM, levelezés, csoportmunka támogatás) felhőért kiáltanak, különösen akkor, ha ez földrajzilag szétszórtan valósul meg. A pénzügyes munkatársak esetében már előnyösebb lehet a helyi IT szolgáltatások használata. A folyamatirányító, gyártástechnikai szakértők kiszolgálásánál, a technológiai berendezések, folyamatok felügyeleténél kritikus lehet az időzítés. Ezek a rendszerek jellemzően nem támogatják a felhő alapú működést, ezért nem is javasolt így használni őket.
4. Van-e megfelelő kapacitású és késleltetésű hozzáférésünk egy külső felhőszolgáltatáshoz? Ez jellemzően internet hozzáférést jelent, aminél figyelembe kell venni a minimális belföldi, illetve külföldi sávszélességeket. Amennyiben munkatársaink otthoni vagy mobil interneteléréseken keresztül is dolgoznak, akkor a vonalak aszimmetrikusságával is számolni kell: a fel- és a letöltési kapacitások jellemzően eltérnek egymástól.
5. Adatkezelés, adatbiztonság szempontjából meg tudunk-e felelni az előírásoknak? Itt a (rész)vállalati adatvagyon feltárása és kockázatelemzése a kérdés. Lehetnek olyan jogszabályi előírások, amelyek korlátozhatják a vásárlóink, munkatársaink adatainak tárolását (érintett lehet például: CRM, HR, PayRoll/bérszámfejtő rendszerek). Különleges esetekben sehova sem adhatjuk ki az adatokat, néha csak az országon belül kell tartanunk őket, de általában elég, ha az Európai Unión belül maradunk. EU-n kívülről is lehet felhőszolgáltatást  használni, ha nincs olyan adatunk, amelynél ez tiltott lenne.
6. Illeszkedik-e a felhő az IT és a vállalat stratégiájába, illetve a vállalati kultúrába? A felhő nemcsak a felhasználó „szabadságát” hozza, hanem – az erős standardizálás következtében – az egyedi igények, testreszabások jelentős csökkenését is. Ennek megértéséhez, elfogadásához mind az IT-nek, mind pedig a felhasználóknak – különösen a vezetőknek – el kell érniük egy adott informatikai érettségi szintet.
7. Hogyan fogjuk ellenőrizni a szolgáltatást, akár belső, akár külső esetben? El kell döntenünk, hogy hova állítjuk be, hogyan és honnan mérjük a szolgáltatási szinteket (Service Level Agreement, SLA).

E kérdések megválaszolására mind a vállalati informatikusoknak, mind pedig az üzleti vezetőknek sok időt kell áldozniuk, és együtt kell működniük. Célszerű, ha az üzleti oldal – kivételes esetektől eltekintve – segítséget kér független tanácsadóktól, hiszen a házon belüli IT általában ellenérdekelt ezekben a változásokban.

Megfelelően alátámasztott, erőforrásokkal megtámogatott vállalati felhő IT stratégia mentén sokkal hatékonyabban lehet új üzleti szolgáltatásokat bevezetni, és a szervezeti ellenállást leküzdeni, mint anélkül. Kimutatható az is, mikor nincs értelme, illetve mikor nincs lehetőség felhő használatról beszélni, s így elkerülhető a sikertelen, sok pénzt felemésztő bevezetés.