A Big Data jelenség hatásai a pénzügyi és a controller szakmára

Korcsmáros István
2014. február 18.

A Webopedia.com egyik cikke szerint [1] 2011-ben 1,8 zettabájt (azaz 1,8 trillió GB) adatot állítottunk elő, amely 57,5 milliárd 32 GB-os Apple iPad táblagépet töltene meg. Ha ezekből a gépekből építenék meg a Kínai Nagy iPad Falat, az kétszer olyan magas lenne mint az eredeti. 2012-ben 2,8 zettabájtot sikerült létrehozni, és ez a szám az előrejelzések szerint 2020-ra eléri a 40 zettabájtot.

Hogy ezt az elképesztő adatrobbanást felfoghatóvá tegye, a cikk az alábbi tényeket sorolja fel. Minden egyes nap minden egyes percében létrehozunk:

  • több mint 204 millió email-t,
  • 2 millió feletti Google lekérdezést,
  • 48 órányi új YouTube videót,
  • 640 ezer bit új tartalmat a Facebook-on,
  • 100 ezer új Twitter bejegyzést, és
  • 272 ezer dollárt költünk elektronikus kereskedelemre.

A Big Data jelenségre természetesen nem csak az informatikusok figyeltek fel. Ráadásul ők már sokkal korábban szembesültek az igen nagy mennyiségű adat feldolgozásának problémájával – gondoljunk csak többek között a meteorológiai vagy a csillagászati adatokra. A nagyteljesítményű szuperszámítógépeket sem ma találták fel. Itt azonban valami másról van szó.

Az Internet révén nem csupán az adatok mennyisége nőtt meg, hanem azok változatossága, valamint előállításuk és áramlásuk sebessége is. A nyílt forráskódú (tehát akár ingyenesen is használható) szoftverek megjelenésével pedig olyan párhuzamos adatfeldolgozási technológiák jelentek meg, amelyek révén elegendő számú olcsó, hétköznapi PC hálózatba kötésével is igen komoly mennyiségű adat reális időben feldolgozható. Ráadásul az ún. felhő számítástechnika révén nekünk magunknak nem is feltétlen muszáj beruházni ezekbe a technológiákba. Egyszerűen bérelhetjük a megfelelő hardver és szoftver erőforrásokat, csupán a szükséges időre. Mindebből viszont az következik, hogy nem csupán a legnagyobb vállalatok engedhetik meg maguknak a Big Data feldolgozásának luxusát, hanem akár a kis- és középvállalatok is, – ha felkészültek.

A Big Data korszakára való felkészülés igen komolyan foglalkoztatja a pénzügyi-számviteli szakma képviselőit is. Az ACCA (Association of Chartered
Certified Accountants) és az IMA (Institute of Management Accountants) 2013 novemberében hozta nyilvánosságra jelentését A Big Data lehetőségei és veszélyei (Big data: its power and perils) címmel [2]. A kutatás során először áttekintették a témakörben megjelent szakirodalmat, majd három kerekasztal beszélgetést hívtak össze vezető pénzügyi és számviteli szakértőkkel. Mindezt kiegészítették egy, a Big Data gyakorlatában jártas szakemberekkel folytatottinterjúsorozattal.

A jelentés által feltárt legfontosabb trendek a következők.

  • A Big Data-ban rejlő üzleti lehetőségek akkorák, hogy korunk olajának tekinthető. Annak a nyersanyagnak az információs megfelelője, mely meghatározta a gazdaság fejlődését a 19. és a 20. században. Az analógia azonban korántsem tökéletes. A Big Data ugyanis az olajjal ellentétben soha sem fogy el és megújítható. Mennyisége exponenciálisan nő, mint ahogy egyre nő az Internet sávszélessége és az Internethez vezeték nélkül kapcsolódó mobil eszközök száma is. A szervezetek versengek, hogy egyre kifinomultabb elemzési módszerekkel tárhassák fel ez adathegyek mélyén rejlő összefüggéseket.
  • Az olyan online és felhő alapú megoldások, mint a Google Analytics vagy a Tableau a kis- és középvállalatok számára is lehetővé teszik a Big Data elemzését jelentősebb tőkebefektetés nélkül.
  • A pénzügyi és számviteli szakemberek számára fennáll a lehetőség, hogy a gazdasági adatok területén már megszerzett elemző és modellező képességeiket más természetű adatok (pl. a szociális hálókon megfogalmazott ügyfél vélemények) kiértékelésére is kiterjesszék.
  • Integrált jelentéskészítési keretrendszerre lesz szükség, mely kiterjed a vállalat tevékenységének, ill. teljesítményének nem-pénzügyi mutatóira is.
  • A pénzügyi-számviteli és informatikai szakemberek sokkal szorosabb együttműködésére lesz szükség, hogy együtt multidiszciplináris, Big Data menedzselésre és elemzésre szakosodott csapatot alkossanak.
  • A pénzügyi-számviteli szakembereknek egy egységes, vizuális nyelvet kell kifejleszteniük, hogy az adatokból feltárt pénzügyi és nem pénzügyi összefüggések kellő hatékonysággal és sebességel legyenek közvetíthetők a döntéshozók felé.

A jelentés a trendek által sugalt lehetőségek mellett kitér azokra a jövőbeli kihívásokra is, amelyekkel a pénzügyi-számviteli szakembereknek szembesülniük kell a Big Data menedzselése során. Ezek a kihívások az alábbi három területen jelentkeznek.

  • Az adat mint eszköz értékelése. A kutatás feltárta, hogy a nagyvállalatok 20%-a az adatait mint eszközt feltünteti a mérlegében. A számvitelesek feladata lesz új, az adatokra vonatkozó eszközkiértékelési módszerek kifejlesztése. Ennek során számos technikai nehézség merül fel, mint pl. az adatok elavulása mikor új adatok érkeznek, vagy az adatok relevanciája. További bizonytalanságot teremt a változó állami szabályozás, ill. az adatokhoz fűződő személyiségi jogok kérdése.
  • A Big Data felhasználása a döntéshozatalban. Míg a Big Data jól használható a kifinomult, valós idejű döntéstámogatásban, a megjelenő önkiszolgáló üzleti intelligencia eszközök alámosthatják a standardizált belső jelentéskészítés iránti igényeket. A pénzügyi és számviteli szakembereknek mindig is feladata volt az általuk kezelt adatok, ill. jelentések közötti konzisztencia megteremtése. Ezért a jövőben abban játszhatnak megkülönböztető szerepet, hogy segítenek ezt a konzisztenciát megteremteni a különböző funkcionális területek, ill. a vállalat és külső környezete közötti adatáramlás területén is. A kutatás szerint a meglévő kulturális gátak ezt az integráló tevékenységet megnehezíthetik.
  • A Big Data felhasználása a kockázatkezelésben. A Big Data egyik fő jellegzetessége a változatosság. A strukturált, számolótáblákban tárolható adatok mellett itt megjelennek a képi, hang és video adatok, a weblapokon tárolt szöveges adatok, email-ek, Twitter üzenetek, blog bejegyzések, stb. Ha ezeket az adatokat is sikerül bevonni az elemzésbe, sokkal átfogóbb, árnyaltabb kép nyerhető a vállalatot fenyegető üzleti kockázatokról. Ez a prediktív analitika (előrejelző elemzés) területe, ahol a statisztikai modellezés és az adatbányászat módszerei alkalmazhatók. E módszerek bevetése viszont meg fogja változtatni a jelenleg használatos tervezési és megtérülési számítások módszertanát.

A jelentés azzal a következtetéssel zárul, hogy a Big Data lehetőséget nyújt a pénzügyi-számviteli szakma képviselői számára, hogy újra kitalálják magukat. Ha meglévő, hagyományos értékeiket sikerül ötvözni a szükséges technológiai (informatikai) és információs (fejlett adatelemzési) ismeretekkel, akkor egy új professzionális hibridet fognak képezni. Ez az új professzionális hibrid pedig még az eddiginél is fontosabb szerepet tölthet be a szervezetek működtetésében.

Mi pedig megállapíthatjuk, hogy a Big Data jön. Jön, akár a Duna. Ha pedig az jön, akkor arra figyelni kell – ahogy erre maga Pelikán elvtárs is figyelmeztet minket [3]. (De az is lehet, hogy már itt van.)

Hivatkozások:

1.    http://www.webopedia.com/quick_ref/just-how-much-data-is-out-there.html

2.    http://www.accaglobal.com/bigdata

3.    Tilos – A Duna JÖN! http://www.youtube.com/watch?v=HTdnMCkPo3w

 

Cimkék: , , , , ,