A magyar agrárgazdaság fejlődése és környezeti hatása

Buday-Sántha Attila, Dr.
2004. április 01.

A magyar gazdaság és ezzel az agrárgazdaság fejlődésére is a XX. században a megkésettség volt a jellemző. Ez viszont a hátrányai mellett azzal az előnnyel járt, hogy a környezeti károk sem voltak olyan súlyosak, mint a fejlett, túliparosodott, motorizált országokban. A század második felében beindult gazdasági fejlődés, a mezőgazdaságban az iparszerű modell a nyugati országoktól elmaradó méretei ellenére már jelentős környezeti károkat okozott. Ez akkor következett be, amikor a nyugati országok már fokozott figyelmet fordítottak a környezetvédelmi kérdésekre, amelyre a gazdasági válságba került Magyarországon már nem volt fedezet.
A rendszerváltással járó gazdasági válság, a termelés visszaesése a gazdaság egészében és a mezőgazdaságban is csökkentette a környezeti ártalmakat, de a mezőgazdaságban állandósuló tőkehiány nem tette lehetővé új fejlődési pályák kialakítását, és így más jellegű környezeti károk kialakulásához járult hozzá. A magyar agrárgazdaság környezetvédelmi helyzetében csak akkor számíthatunk további javulásra, ha az ágazat újra fejlődésnek indul, kialakulnak a környezetkímélő termelési modellek, és a környezettudatos gazdálkodás általánossá válik.
Átfogó, információgazdag tanulmány agrárgazdaságunk elmúlt évtizedekben bejárt fejlődési útjáról és a közeljövő lehetőségeiről.

A szerző, Dr. Buday-Sántha Attila a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi karának Agrár-, Környezet- és Regionális-gazdaságtan tanszékén egyetemi tanár.

A tanulmány nagyobb mérete miatt (kb. 1,8 mB) lassabb internetkapcsolat esetén javasolt annak letöltése a saját lemezre (jobb egérgomb a linken állva – Cél mentése más néven…).

Cimkék: , , , , , , , ,