Miért kell nekik üzleti intelligencia (business intelligence, BI) jövőkép? Hogyan működnek együtt ebben az egyes vállalati területek? Mit gondolnak az önkiszolgálásról? Milyen nehézségeik adódtak a jövőkép kialakításánál? Kérdéseinkre Vida Szabolcs, a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) kontrolling igazgatója válaszolt.
– Milyen feladatot szánnak a BI-nak az MFB-nél?
Az MFB-nél a BI egy részben osztott kompetencia, de jelenleg a kontrolling / pénzügy területe viszi a kezdeményezéseket, illetve folyamatban van egy átfogó adattárház projekt is, ami elsősorban az eszközoldalt fogja jelentősen erősíteni. Kontrolling területen elsősorban a vezetői információk biztosítását tartjuk feladatunknak, és a BI-t a teljesítménymenedzsment integráns részeként értelmezzük. Teljesítménymenedzsment alatt pedig az angol performance management kifejezésnek megfelelő tartalmat értünk, vagyis a transzparencia, visszamérés, döntéstámogatás áll a középpontban.
A magas elvárási szintet jelentő üzleti, vezetői információigények korában élünk. Ma már az állami és a magánszféra is rákényszerül arra, hogy mélységi, gyors, és egyben önkiszolgáló információforrásokat biztosítson az irányítás számára. Az minden cégben közös, hogy egyre többet, és egyre jobbat várnak a vezetők. Az MFB-nél ez azért különösen látványos, mert a kereskedelmi banki szektorból vagy más nagyvállalati környezetből érkezett vezetők és szakértők dolgoznak itt. Az általuk természetesnek vélt igényeket BI megoldásokkal lehet kielégíteni.
– Miért érezték szükségesnek, hogy BI jövőképet alkossanak?
Az MFB korábban nem rendelkezett tudatos BI tevékenységgel. Erős piaci pozíciója nem kívánta meg az ilyen irányú fejlődést, jól működött a klasszikus, alkalmazásalapú IT megoldásokkal. Ez mára teljesen megváltozott, elsősorban az üzleti környezet változása miatt. Így született döntés az adattárház létrehozásáról. Az üzleti stratégiában körvonalazódó irányok is azt mutatják, hogy a jövőben a piac rezdüléseit jobban értő és követni tudó megoldásokat kell kínálnunk. Ez lehetetlen BI képességek nélkül.
A BI képességek megteremtéséhez azonban tudatos tervezésre és építkezésre van szükség mind szervezeti, mind pedig technikai értelemben. Az előttünk járó vállalatok sem az egyik napról a másikra tudták kialakítani ezt a kompetenciát. Több évre kiterjedő fejlődési folyamatot kell megvalósítanunk, ennek első lépése pedig a jövőkép megalkotása volt. A jövőképünk alapján pedig elkezdtük az ahhoz vezető intézkedések kidolgozását is.
– Mely vállalati területek együttműködésére van szükség?
Mivel bank vagyunk, ezért természetszerű, hogy a legfőbb felhasználói területek a kockázatkezelés, a kontrolling és az üzlet, az IT pedig a technikai oldalon kapcsolódik be a fejlesztésekbe.
Az együttműködés részben a mindennapok közös problémamegoldását jelenti az egyes területek igényeinek megfelelően, de ennél fontosabb, hogy az MFB-nél úgy döntöttünk, tudatos munkamegosztást is létrehozunk. Ennek keretében a kontrolling terület felelős a BI jövőkép alakulásáért, a risk és az üzleti terület igényeket fogalmaz meg, az IT pedig az alkalmazástechnikai oldalért felelős. Egyelőre pozitívak a tapasztalataink a munkamegosztást illetően.
– Milyen adatokkal dolgoznak?
Jelenleg már zajlik a fejlesztés az adattárházban. Az adattárház elsődleges megoldandó problémája pedig a kockázatkezelés, a scoring és a nagy egyedszámú termékek kockázatkezelési elemzése, követése. Ezért az adatmodell ebből az irányból kezdett el épülni.
Ugyanakkor már megkezdtük azoknak az üzleti és pénzügyi jellegű igényeknek a feldolgozását, melyeket a vezetők várnak, és a BI eszközöket már az adattárházi építkezéssel párhuzamosan elkezdtük használni. Ezek közül a termékjövedelmezőségi, értékesítési, költséggazdálkodási, piackutatási adatok tekinthetők a legjelentősebb témáknak.
A horizonton már látszanak a szabályozás változásából adódó következmények is, például az IFRS szemléletű pénzügyi kimutatások készítésénél a jövőben várhatóan alkalmazni kell majd komolyabb BI eszközöket.
– Van-e mód önkiszolgálásra?
Egyelőre még csak korlátozottan (webes riportok formájában), de a jövőképünknek ez az elsődleges részét képezi. Vagy másképpen fogalmazva, akkor sikeres a BI tevékenység, ha lehetővé tesszük az önkiszolgáló megoldásokat. A korszerű management accounting keretében lassan lejár az ideje a kizárólagosan „készítsd el és küldd meg” típusú információszolgáltatásnak. A megnövekedett információigényeket így nem lehet kielégíteni, a reporting terület egyszerűen nem rendelkezik ehhez megfelelő áteresztő kapacitással. Tehát a változás iránya egyértelmű.
Az önkiszolgálás kiteljesítéséhez pedig szükség van az önkiszolgáló felhasználók kompetenciáinak és együttműködésének a kialakítására is, ez legalább akkora feladat, mint az önkiszolgáló eszközök biztosítása. Így erre is sort fogunk keríteni.
– Voltak-e nem várt nehézségeik a BI jövőkép kialakításánál? Ha igen, milyenek?
Inkább várt nehézségeink voltak. A közös nyelv megteremtése, a bizalom megteremtése, feladatok elhatárolása, vezetői támogatás megszerzése minden új együttműködésnél kihívást jelent, melyet sok kommunikációval és tisztelettel el lehet érni. Ami azonban elősegítette a jövőkép megalkotását, hogy a szereplők viszonylag hamar felismerték az értéket abban, hogy hosszú időre tervezünk, és nyíltan tisztázzuk, hogy kinek mi az elsődleges szerepe. Így a kezdeti nehézségeken átjutottunk.
– Vannak-e terveik a folytatásra?
Természetesen. Amint említettem, még csak a folyamat elején vagyunk, a jövőkép alapján egy 2-3 éves stratégiát tervezünk megalkotni. Nincs kétségem afelől, hogy komoly kihívások várnak ránk. A jövőben egyszerre kell szervezeti, kompetenciabeli, eszközbeli és tartalmi fejlődést elérnünk.