A Bain szakértői által készített tanulmány nyolc területen összesen 27 billió dolláros növekedést prognosztizál – a világgazdaság jelenlegi problémái ellenére. A megfelelő stratégiai szemlélettel rendelkező, versenyképes vállalatok különösen sikeresek lehetnek a cikkben bemutatott nyolc piaci lehetőség valamelyikében.
„Ha a hatóanyag valóban képes mérsékelni az agysejtek elhalásának ütemét, a gyógyszer forgalmazása billiárdos üzletet jelenthet a jövőben” – állítja Jens Holstein, a Morphosys pénzügyi vezetője. A Roche-val együttműködésben dolgozó német biotechnológiai cég az egyre szélesebb rétegeket érintő Alzheimer-kór kezelésében próbál áttörést elérni. A kór – számos más krónikus betegséggel egyetemben – egyre több embert fog érinteni az öregedő fejlett világban, mely óriási piacot jelent majd a gyógyszeripari szereplőknek. Nem véletlen, hogy a München dél-nyugati szegletében található biotechnológiai „Szilícium-völgy”-ben, ahol a Morphosys telephelye is található, egymást érik a különböző kutatási programokat folytató biotech cégek. Az elöregedő társadalom bombaüzlet lehet: a Bain&Co. nemzetközi tanácsadó által készített prognózisok szerint az elkövetkezendő évtizedben 4 billió dolláros bővülés előtt áll ez a piac.
A Bain szakértői által készített tanulmány, melynek most rövid összefoglalását olvashatjuk, nyolc területen összesen 27 billió dolláros növekedést prognosztizál – a világgazdaság jelenlegi problémái ellenére. A megfelelő stratégiai szemlélettel rendelkező, versenyképes vállalatok különösen sikeresek lehetnek a bemutatásra kerülő nyolc piaci lehetőség valamelyikében.
1. Feltörekvő középosztály
A következő évtizedben várhatóan továbbfolytatódik a feltörekvő országok felemelkedése, amivel párhuzamosan emelkedik majd ki a szegénységből egy, a fejlett országok fogyasztóinak életszínvonalára áhítozó középréteg. A tanulmány szerzői szerint nagyságrendileg a Föld népességének hatodáról lehet szó, mely az elkövetkezendő évtizedben 10 billió dolláros piacot jelenthet.
Az új piacokon azonban új stratégia felépítésére van szükség, ezért a siker egyik kulcsa a nyugati világban jól bevált termékek újradefiniálása lehet. A Bosch vezetői is felismerték ezt és hozzáigazították európai fogyasztóiknak szánt napkollektoraikat az indiai, kínai, és brazil középosztálybeli fogyasztók igényeihez. Az egyszerűbbé és egyúttal olcsóbbá váló termékek így megfizethetővé váltak, a fejlődő világ ottani mérce szerint tehetősebb fogyasztója pedig elégedett lehet, mert német minőséget kap jó áron.
A feltörekvő országok meghódítása ugyanakkor nem csak új piacot jelent, hanem a hosszú távú versenyképesség alapjává is válhat azáltal, ha a költségminimalizálásra törekvő innovációk visszaáramolva az európai és amerikai piacokra további versenyelőny forrásává válhatnak.
2. Tehetős nyugatiak
A fejlődés a már fejlettnek mondott világban sem áll meg – itt elsősorban a tehetősebb rétegek addicionális kereslete jelenthet növekedést a Bain szakértői szerint, 2020-ig mintegy 5 billió dolláros potenciális piacot teremtve a német cégeknek. Ebben az esetben azonban egyáltalán nem az olcsó, funkcióiban leegyszerűsített termékeken van a hangsúly! Sokkal inkább arról van szó, hogy a jelenlegi termékeket a magasabb élvezeti értéket középpontba helyezve kell megújítani, attraktívabbá téve azokat a vastag pénztárcájú fogyasztók szemében. Magasabb árrést alkalmazva így nagyobb vállalati profitok válhatnak elérhetővé. Elég csak az oly sokszor emlegetett Apple példájára tekintenünk: ők elérték, hogy fogyasztók milliói cseréljék le olcsó mobiltelefonjukat – funkcióiban nem jelentősen jobban teljesítő, de divatosabb és szebb – iPhone-ra. Ugyanez a stratégia vezette sikerre a Nestlé kapszulás kávéfőzőjét, mely ugyan jóval drágább, mint a hagyományos kávéfőzők, azonban élménnyé teszi nem csak a kávézást, de a kávé elkészítését is.
Az inkrementális innovációk terén a német vállalatok tradicionálisan erősnek mondhatóak. Jó példaként szolgálnak erre a német autóipar luxustermékei, melyek minden új modellnél olyan képességekkel ruházzák fel az autót és használóját, melyekről nem könnyű lemondani. Mint ahogy manapság nehéz elképzelni egy felsőkategóriás autót klíma nélkül, a jövőben alapfunkcióvá válhat a radarvezérlésű sebességtartó automatika, illetve sávtartást vagy parkolást segítő asszisztens.
3. Az öregedő társadalom kihívásai
Míg a fogyasztási cikkek vásárlói a csábító ajánlatokon keresztül további vásárlásra ösztönözhetők, addig a közszféra vásárlásait egyre inkább korlátozza az állami költségvetések nehéz helyzete. A fejlett államok egészségügyi rendszerei a jövőben kettős szorítással néznek szembe, mely egyik oldalról az öregedő társadalom miatti növekvő finanszírozási igényben, másik oldalról pedig az erősen korlátozott költségvetési mozgástérben ölt testet. A jövőben ezért egyre nagyobb kihívást jelent majd a krónikus betegségekben szenvedők terápiás kezelése.
Az új gyógymódok, melyek a cukorbetegség, az Alzheimer-kór, vagy más, széles rétegeket érintő krónikus betegségek kezelésében hatékonyabb megoldásokat kínálnak, enyhíthetik az egészségügyi rendszerek leterheltségét. A növekvő finanszírozási problémák azonban nem csak az új hatóanyagot gyártó gyógyszercégeknek, hanem a támogató infrastruktúra létrehozásában innovációkra képes vállalatoknak is piaci potenciált jelenthetnek. Egy, a Siemens által kifejlesztett, az orvosokat kórházakkal és gyógyszertárakkal összekötő IT-megoldás például a jelenlegi rendszer hatékonyságának fokozásával jelentős megtakarítást hozhat a fejlett országok költségvetéseinek.
A tanulmány szerzői szerint az öregedő társadalom problémái a teljes egészségügyi értéklánc mentén 4 billió dolláros piacot jelenthetnek a jövőben.
4. Infrastruktúrák fejlesztése
Egy billió dolláros piaci potenciált jelenthet a jövőben a fejlett világ elöregedő infrastruktúra-hálózatainak felújítása, illetve fejlesztése. Az autó- és vasúthálózat, az elektromos vezeték-hálózatok, illetve az energiát termelő erőművek növekvő ütemben érik el tervezett élettartamuk határát, így a katasztrófahelyzetek elkerülése még azzal együtt is kényszerítő erővel hat a beruházások elindítására, hogy a fejlett országok nagy része komoly költségvetési problémákkal néz szembe. Pozitív ösztönző lehet ugyanakkor, hogy az infrastruktúrára fordított nagyberuházások ösztönzőleg hathatnak a láthatóan nehezen beinduló növekedésre.
Azok a vállalatok vehetnek majd részt ezekben az óriásprojektekben, amelyek innovatív, hosszú távon fenntartható megoldásokat tudnak kínálni – az állami költségvetéseket kímélő, versenyképes áron.
5. Biztonságtechnológia
A világ az új évezred beköszöntével korántsem lett biztonságosabb: terrorcselekmények, háborúk, növekvő társadalmi feszültségek jellemzik az elmúlt tizenkét évet. Az amerikai hadiipari óriások – mint például a Nortrop – a világ vezető katonai hatalmaként természetes, hogy különösen kedvező helyzetben vannak a nemzetközi konfliktusokban központi szerepet ellátó amerikai hadsereg beszállítójaként. A Bain tanácsadói által 1 billió dolláros növekedés előtt álló hadiipar azonban nem csak a közvetlen beszállítóknak jelent lehetőséget.
Az Euro Hawk elnevezésre hallgató, leginkább bálnára hasonlító, pilóta nélküli felderítő – melyet az amerikai Nortrop gyártott a német hadsereg számára – például olyan elektronikával van felszerelve, amit a bajorországi székhelyű Cassidian állított elő helyi üzemében. A német elektronika lehetővé teszi, hogy a gép 20 km magasból – a földi szemek és radarok elől elrejtőzve – befogja a földfelszíni hullámokat, megkülönböztetve az információtartalommal bíró rádiójeleket a zavaró jelektől. Az egyedülálló high-tech megoldás jól tükrözi a biztonságtechnológia fejlődési irányait, mely a feltörekvő országok növekvő biztonságigénye további piaci keresletet gerjeszthet.
6. Zöldgazdaság
A jövő egyik újabb kihívása, hogy növekvő világnépességet kell ellátni egyre nagyobb ütemben apadó természeti erőforrások mellett. Nem vitás, hogy egyrészről a termelés hatékonyságának további növelése, másrészről takarékosabb fogyasztás szükséges ahhoz, hogy az emberiség megoldja ezt a problémát. Ehhez azonban olyan új technológiák szükségesek, melyek a meglévő erőforrásokat hatékonyabban tudják kihasználni, illetve új, alternatív erőforrásokat képesek bevonni a rendszerbe. A tanulmány szerzői három billió dolláros növekedési potenciált látnak a „zöld piacon”, melynek határai a hatékonyabb fémhulladék-feldolgozástól a tengervíz sótalanításán át egészen a nap- / szélerőművekig terjednek.
Ezen a piacon a német vállalatok sokéves tapasztalattal rendelkeznek és további növekedés előtt állhatnak – annak ellenére, hogy az olcsó termékeket kínáló kínai konkurencia a fejlesztések egy részét gyorsan lemásolja. Lényeges lehet a sikerben a tudományos- és nagyvállalati szféra folyamatos együttműködése a fejlesztésben. Egy német fizikai kutatóintézet például évek óta együttműködik olyan vállalatokkal, mint a BMW, az Airbus vagy a Daimler – azért, hogy közösen találjanak megoldást a motor leadott hőenergiájának mindinkább hatékony újrahasznosítására. De nemcsak multinacionális vállalatoknak van esélye helyt állni ezen a piacon – ahogy azt egy francia kisvállalat példája is mutatja. A kisvállalat egy olyan vízvezeték-rendszer koncepcióját fejlesztette ki, amelyik a jelenlegi rendszereknél gyorsabban képes elvezetni a felhőszakadásokkor felgyülemlett esővizet a városi vízrendszerből.
7. Tudásexport
Szintén a fejlődő országokat érintő kihívás a növekvő számú fiatalság illetve a már munkában állók képzése és továbbképzése. A Bain tanulmánya 2 billiós piaci növekedést lát a feltörekvő országok tudásszomjában.
Természetesen a tanuláshoz szükséges erőforrásokat nagyrészt „házon belül” próbálják majd megoldani ezek az országok, saját tanári apparátus képzésével, azonban a jelentős növekedési potenciált megalapozhatja az, hogy Németország jelenleg is 9,4 milliárd eurós exportot bonyolít le a szakképzési szolgáltatásokra vonatkozóan, a tendencia pedig meredeken emelkedő.
Például a szakképzéssel foglalkozó német TÜV Süd bevételének jelentős része fejlődő országokból származik: kínai autóipari mérnököknek tartanak képzést az elektromos autók működéséhez szükséges akkumulátorokról, indiai gyártásirányítóknak a minőségmenedzsment rendszerek szépségeiről, vagy éppen az Egyesült Arab Emirátusokban autóvezetést oktató személyzetnek a biztonság fontosságáról. S teszik mindezt a modern technológiák segítségével – a hagyományos oktatási anyagokat számítógépes és telefonos alkalmazások útján is elérhetővé téve.
8. Tudományos áttörések
Alkalmazkodás a piaci trendekhez, hatásos marketing, költségtudatosság és ügyfélközpontúság – a német vállalatok termékei minden tekintetben versenyképesnek tűnnek ahhoz, hogy a jövőben is komoly részt vállaljanak a világgazdaság növekedéséből.
Kétséges azonban, hogy képesek-e olyan átütő erejű, a korábbi trendeket felborító sikertermékeket létrehozni, mint tette azt a Google vagy a Facebook. Ugyan a német kutatók tudományos eredményeit senki sem vitatja, az eredmények nehézkesen öltenek testet piacképes termékekben – ezt mutatja az is, hogy az elmúlt évtizedekben nem igazában találhatunk átütő erejű német innovációkat.
A téma jelentőségét a Bain szakértői sem becsülték alá: előrejelzéseik szerint ezen a területen egy 1 billió dolláros aranyhal kerülhet elő, valószínűleg a nanotechnológia, genetika, robotika, vagy a mesterséges intelligencia területéről. Ehhez azonban a tudományos szféra és a piaci szereplők szorosabb együttműködésére van szükség.
A német Manager Magazin cikke alapján az összefoglalót készítette: IFUA Horváth & Partners
Forrás: managermagazin.de
