Ha puskaporos a levegő

Kiss Álmos Péter
2016. május 03.

Korábban békés államok váltak teljességgel újfajta hadviselés színterévé például a Közel-Keleten vagy Afrikában, de ilyen környezetben is működnek vállalkozások, köztük magyar cégek. Miféle kockázatokkal néznek szembe, és hogyan vállalhatják ezt? Dr. Kiss Álmos Pétert, a “Háború a nép között – Esettanulmányok a negyedik generációs hadviselés történetéből” című könyv szerzőjét kérdeztük.

Korábban békés államok váltak teljességgel újfajta hadviselés színterévé például a Közel-Keleten vagy Afrikában, de ilyen környezetben is működnek vállalkozások, köztük magyar cégek. Miféle kockázatokkal néznek szembe, és hogyan vállalhatják ezt? Dr. Kiss Álmos Pétert, a „Háború a nép között – Esettanulmányok a negyedik generációs hadviselés történetéből” című könyv szerzőjét kérdeztük.

– Az úgynevezett aszimmetrikus hadviselésről ír a könyvében. Mi ez, és mit jelent a vállalatok számára?

– Az a lényege, hogy egy állammal szemben nem más állami szereplők állnak, hanem a saját polgárai. Ha egy cég egy ilyen országban tevékenykedik, akkor komoly fegyveres konfliktusokra kell felkészülnie. Általában a kormányerők győznek, de ez nagyon sokáig, akár 10-15 évig is eltarthat. Polgárháborús környezetben kell működni, ennek minden kockázatával.

– És ezt lehet?

– Lehet, de a cégnek jó előre el kell döntenie, hogy áll-e valamelyik oldalra, és ha igen, melyikre? Mennyire hajlandó eleget tenni a hadviselők követeléseinek? Az állami követelések elég egyértelműek szoktak lenni, az a kérdés, hogy a felkelők követeléseit lehet-e teljesíteni. Az állampolgárok 80 százaléka szeretne kimaradni az egészből, és ez igaz a vállalkozásokra is. De ezt nem feltétlen lehet megtenni. Ha egy cég példának okáért sisakokat gyárt, akkor a legjobb megrendelője a kormány, amelytől védelmet is kap. De ha fazekakat vagy cipőket gyárt, akkor a felkelők nem engedik, hogy kimaradjon a konfliktusból, és a felkelők követelései általában nehezebben teljesíthetőek.

– Van, hogy elrabolják a cég egyik munkatársát. Ilyenkor mit lehet tenni?

– Ha az emberrablók azt követelik, hogy valamelyik ország vonja ki valahonnan a csapatait, akkor a cég nem sokat tehet. Ha pedig azt akarják, hogy váltsák ki az alkalmazottjukat nagyon nagy pénzért, akkor az állam ebbe beleszól, hogy ezeknek nem szabad pénzt adni. És ebben van is igazság, hiszen ezzel csak motivációt adnak újabb emberrablásokhoz. Az emberrablást nagyon óvatosan kell kezelni, hiszen az sem biztos, hogy ez a kormányellenes hadviselő fél tevékenysége, lehet, hogy valójában üzleti vállalkozás. Ilyen volt például, amikor a szomáliai partoknál hajókat fogtak el.

– Érdemes ekkora kockázatot vállalni?

– Adott esetben komoly profitot lehet elérni ilyen rendkívüli kockázatok mellett. És a termelésben úgyis helyiek vesznek részt, a betelepülő nemzetközi cég csak pár munkatársat hoz külföldről. Vagyis emberi kockázatot nem nagyon vállal, a berendezések árával kell kalkulálnia. Azt kell figyelembe vennie, hogy milyen az adórendszer, a munkaerő, az üzleti légkör, és ha puskaporos a levegő, akkor az igazi fegyveres konfliktus lehetőségét is, de még ez is lehet kezelhető: védhetik a céget állami fegyveresek és lehetnek saját zsoldosai is. Egy háborús helyzet nem akaszt meg minden gazdasági tevékenységet.