Korábban békés államok váltak teljességgel újfajta hadviselés színterévé például a Közel-Keleten vagy Afrikában, de ilyen környezetben is működnek vállalkozások, köztük magyar cégek. Miféle kockázatokkal néznek szembe, és hogyan vállalhatják ezt? Dr. Kiss Álmos Pétert, a „Háború a nép között – Esettanulmányok a negyedik generációs hadviselés történetéből” című könyv szerzőjét kérdeztük.
Az elmúlt időszakra jellemző, növekvő bizonytalanság várhatóan továbbra is útitársunk marad, és a főbb devizapárok volatilitásában is visszaköszön – erősen megnehezítve a pénzügyi vezetők dolgát is. Öt pont, amit tanácsos idejekorán átgondolnunk a devizakockázatok kezelése kapcsán.
A vállalati vezetőket leginkább azok a kockázatok kötik le, amelyek váratlan külső csapásként vagy kiszámíthatatlan körülményként jelennek meg. Pedig másfajta kockázatok is vannak, s azok is súlyos következményekkel járhatnak. A posztban egy csokorra való tanulságot adunk közre, amelyek a kockázatok viselkedéséről szólnak, nem függetlenül azok kezelőitől.
A régi vállalati tervezés olyan, mintha egy térkép alapján akarnánk eljutni A pontból B pontba. Az új meg olyan, mintha egy modern navigációs rendszert használnánk. Térképpel legfeljebb néhány tényező alapján választhatunk pár útvonal között (melyik jobb minőségű, melyik vezet át városon vagy hegyen stb.). Egy korszerű, TMC-t (Traffic Message Channel) használó navigációs rendszer azonban valós időben értesül arról is, van-e az adott útvonalon építkezés, sávelzárás, baleset, egyáltalán: kialakult-e dugó? Ezeket az információkat felhasználja az útvonaltervezéskor, s ha kell, menet közben újratervez.
A treasury a kamatokat és a valutákat biztosítja/fedezi a vállalaton belül, és ezt a tudást érdemes felhasználni az ipari beszerzésekben is a nyersanyagár-kockázatok menedzseléséhez – állítja a DerTreasurer 2013/4. számában megjelent cikk szerzőpárosa. A nemzetközi beszerzési- és értékesítési piacokon jelenleg fennálló komplex helyzet komoly kihívások elé állítja a vállalatokat. A feltörekvő országok, mint pl. Kína […]
Váratlanul érte a reálgazdaságot, hogy a január közepéig nagyjából 300HUF/EUR árfolyam a hónap végére gyors vágtában 312 fölé került. Ezt mutatja az is, hogy – mint a Napi Gazdaság január 29-i cikkében banki treasury szakemberek és elemzők megerősítették – az árfolyamkockázatokat fedező ügyletek iránti érdeklődés nem változott érdemben az év elején.
Hitelt felvenni általában olcsóbb, mint kötvényt kibocsátani – írja Dr. Stefan Kolek, az UniCredit Bank szakembere a CFO Insight magazin őszi kiadásában. Cikke jól összefoglalja a finanszírozásban vissza-visszatérő vitát, mely szerint mi éri meg jobban: hitelt felvenni vagy kötvényt kibocsátani a vállalati források megteremtésére. A CFO-k gondolkodása nyilvánvalóan a kamatterhek, díjak, a kibocsátási memorandumok és későbbi kötelezettségek, valamint saját cégeik teljesítőképessége körül forog.
Azoknál a vállalatoknál, ahol a vezetők kommunikációjában többségben vannak a rövid távú célok, magasabb a kockázat, mutat rá a Harvard Business School professzorának tanulmánya, többek között azért, mert a rövid távú célok kommunikációja a rövid távú befektetőket vonzza. Ez ellen például a beszámolás átalakításával lehet tenni, az angol nyelvű cikkből kiderül, hogyan. Rövid távú célok, […]
A kockázatmenedzsment Compliance-orientációja rendszerint csalfának bizonyul. A kockázatokat / a „rizikófaktort" sokkal inkább közönséges portfólióproblémaként kell kezelni.
Magyar nyelvű összefoglaló.
A kockázatmenedzsment nem korlátozódhat a pénzügyekre – a teljes üzleti modellt, illetve a vállalati stratégiát is górcső alá kell venni. Önök milyen osztályzattal értékelnék vállalatuk stratégiáját? A szerző felhívja a figyelmet az alternatív forgatókönyvek fontosságára. Ne csak a „teljesen bizonyos” és az „abszolút bizonytalan” értékekkel minősítsük az eshetőségeket, hiszen a legtöbb trend ezen szélsőségek között […]
Közel kétszáz nemzetközi nagyvállalat részvételével készült a Horváth & Partners legújabb, „Kockázatmenedzsment turbulens időkben” című online felmérése. A résztvevők főként az ipari és szolgáltató szektorban tevékenykednek. A tanulmány célja az volt, hogy megvizsgálják, az adott vállalatok CFO-i hogyan ítélik meg a cégeik számára jelenleg kínálkozó aktuális lehetőségeket és kockázatokat. Milyen tanulságokat vontak le a vállalatok […]
A női kvóta bevezetéséről szóló vita továbbra is aktuális. Több női vezetőre lenne szükség a vállalati kockázatkezelés területén is. A „Women in European Business” elnevezésű gazdasági konferencia keretében a Deutsche Bank 10 különböző európai országból kérdezett meg 500 női vezetőt a kockázatmenedzsmentről. Az európai női menedzserek többsége meg van róla győződve, hogy jobban lehetne a […]
Az ICV 2. munkacsoportja kockázatmenedzsment témában tartotta 2010. áprilisi összejövetelét. A találkozóról készült összefoglaló itt olvasható.
Ha a kockázatokat nem sorscsapásnak, hanem figyelmeztetőnek, serkentőnek tekintjük a mögöttük rejlő esélyek felismerésére, akkor a változások, javítások ösztönző forrásai lehetnek. Ezzel a szemlélettel kialakíthatunk egy olyan integrált esély- és kockázatmenedzsment rendszert, amely előtérbe helyezi az esélyek felderítésének jelentőségét a kockázatok felméréséhez képest, és amely fontos funkcióként beilleszkedik a vállalati vezetési folyamatokba.
Nagyvállalatok, jelentősebb informatikai beruházásai előtt, a beruházás indításához szükséges döntések meghozatala előkészítéseként ún. Business Case-eket, vagy magyarul üzleti esettanulmányokat készítenek. Teszik ezt azért, mert a nagy pénzügyi és emberi erőforrásokat igénylő, nem egyszer a szervezet mindennapi működését is egy időre felforgató informatikai projektek indításához szükséges döntések meghozatala nagyon összetett. Az érvek és ellenérvek, a hasznok […]
Egyik 2003 júliusi cikkünkben röviden már esett szó a reálopciós technikák alkalmazásáról. A pénzügyi életben már széles körben elterjedt a pénzügyi opciók használata a különböző pénzügyi eszközök (részvények, kötvények stb.) árának értékelése során. A sikereken felbuzdúlva néhány amarikai közgazdász kidolgozta ennek analógiáját a reáleszközök értékelésére. A közeli jövőben várható e technikák elterjedése Magyarországon is. Ajánlott […]
Az üzleti kockázatelemzés újabb alkalmazási lehetőségét, az ingatlan portfolió értékelését mutatja be cikkünk. Az elemzés során elvégzendő lépéseken túl egy konkrét esetet is áttekintünk, melynél az időszak végén elvégzett terv-tény elemzések kimutatták, hogy az értékesítésre kerülő ingatlanportfolió nettó jelenértékére a kockázatelemzés eredménye reálisabb értéket adott mint a kockázatelemzés előtt kalkulált érték. A megfogalmazott kockázatcsökkentő javaslatok […]
A nyereség optimalizálásához az adott vállalat működésében rejlő kockázatokon túl szükséges a versenypiaci környezetben rejlő kockázatok tudatos feltárása és értékelése is. Ez utóbbiban nyújt segítséget a játékelméleti modellezés, mely képes a versenytársak várható magatartását is figyelembe véve az optimális döntés megalapozására. A cikkben egy olyan esetet mutatunk be (a termékár meghatározása témakörben), amelynek során – […]
Az innováció stratégiai jelentősége, felgyorsulása és jelentős költségvonzata egyaránt indokolja a kockázatelemzés módszertanának alkalmazását a termékfejlesztési és K+F folyamatokat érintő döntések meghozatalánál. Az ötletgyűjtés menedzselésekor érdemes megvizsgálni a lehetséges kockázatokat – majd pedig beépíteni ezeket a termék üzleti tervébe, illetve felhasználni a szükséges beruházások értékelésekor. A marketingtervezés során végzett kockázatelemzés feltárhat olyan piaci lehetőségeket is, […]
Cikksorozatunk folytatásaként a Matáv Rt. jelenleg is működő kockázatkezelési gyakorlatának áttekintését ajánljuk olvasóink figyelmébe. A Matávnak mint a Deutsche Telekom leányvállalatának és mint a New York-i tőzsdén jegyzett társaságnak egyszerre kell megfelelnie a német és az amerikai kockázatkezelésre vonatkozó szabályozásoknak. A kockázatkezelési rendszer mindennapi gyakorlati működésébe nyújtanak betekintést a szerzők – érintve többek között a […]
A Matáv Rt-nél 2001-ben kísérleti jelleggel készült el egy olyan módszertan, amely az üzleti tervezés során a társaság üzleti bevételét érintő kockázati tényezők mindenre kiterjedő szisztematikus feltárásával és értékelésével segíti elő a megalapozott terv elkészítését. Az elkészült módszertant első alkalommal a 2002. évi üzleti terv elkészítése során került kipróbálásra. A munka két ütemben zajlott le: […]
Az előző cikkben (Bevezetés a projektek kockázatelemzésébe) Olvasóink megismerkedhettek a kockázatelemzés jelentőségével a projektek előkészítése és megvalósítása során: a cikk röviden bemutatta a projektek kockázatelemzési és kezelési folyamatát, és egy demonstrációs példán keresztül a gyakorlati alkalmazást. Jelen tanulmány áttekinti az üzleti kockázatelemzési módszertan lehetséges felhasználási területeit, az alkalmazás folyamatát és feltételeit, valamint a szükséges költségek […]
A projektek kockázatának elemzése kiemelten fontos tervezésük, a döntéselőkészítés időszakában, hiszen egy jó döntés a projekt tényleges kivitelezésének kockázatát lényegesen csökkenti. Milyen feladatok tartoznak a kockázati tényezők feltárásához? Hogyan válasszuk ki és értékeljük a kritikus tényezőket? Hogyan jussunk el a kockázatkezelési stratégia kialakításához? A cikk első felében áttekintjük ezeket a módszertani kérdéseket, majd a második […]
A Nemzetközi Fizetések Bankjának (BIS: Bank for International Settlements) honlapján az érdeklődők tájékozódhatnak a Bázeli Tőkeegyezmény történetével, céljaival, az irányító bizottság tagjaival, működésével kapcsolatos kérdésekben éppúgy, mint a 2002 nyarán elfogadott alapvetésekről: a bevezetésre kerülő Új Bázeli Tőkeegyezmény elemeiről, azon belül is az általános rating-standardokról, a kis- és középvállalatok, a nem-jelzálog jellegű kölcsönzési tevékenység, valamint […]
Az Internationaler Controller Verein eV. két szakértője 10 pontban foglalta össze azokat a követendő szempontokat, melyeket szem előtt tartva mind a felkészülés, mind pedig az Új Bazeli Tőkeegyezmény szerinti működés során eredményesen tevékenykedhet cégünk. Empfehlungen zum Unternehmensrating und zur Steuerung der Gescháftsrisiken Forrás: Internationaler Controller Verein eV.
A „rating” egy vállalat gazdasági helyzetének, hitelképességének a standardizált, objektív, aktuális megítélését, osztályba sorolását jelenti. Az Új Bázeli Tőkeegyezmény (Basel II) szabályai szerint a bankok a jövőben két utat választhatnak: – külső rating, osztályozás alapján végzik a kockázati súlyozást, vagy – az IRB módszer szerint, belső minősítési szempontok alapján járnak el. Utóbbi esetben a vállalatokat […]
A banki környezet hagyományos kockázati tételei (hitel-, kamatláb-, likviditási kockázat) mellett az utóbbi években egyre hangsúlyosabbá válik a működési kockázatok új típusú kezelése, mely több annál, mint amit a hagyományos audit funkció takar. A Bázeli Bizottság kockázatmenedzsmenttel foglalkozó csoportjának tanulmánya definiálja a kockázatkezelés gyakorlatának alapfogalmait – ágazati szinten megteremtve a közös gondolkodás építőköveit, majd pedig […]
A CIMA (Chartered Institute of Management Accountants) tanulmánya több, rövidebb cikkből épül fel, s átfogóan bemutatja a kockázatkezelés főbb kérdésköreit. Olyan izgalmas témák gyűjteményét jelenti tehát, mint például a stratégia és a kockázatkezelés viszonyát, az üzletmenet folytonosságának biztosítását, a hírnév, a márkák veszélyeztetettségének kérdését, stb. Mindezen kérdésekre vezető nagyvállalatok menedzserei (például: Microsoft), közintézmények képviselő és […]
1987-ben a New York-i tőzsde összeomlása figyelmeztető jel volt a világ vezető pénzügyi intézményei és szakemberei számára: a feltárt problémákra válaszul egységes pénzügyi szabályozást dolgoztak ki a pénzintézetek számára. A Bázeli Tőkeegyezmény néven ismertté vált alapelvek viták sorát váltották ki szakmai körökben, s e termékeny tapasztalatok nyomán mára az egyezmény második, újabb változatának keretei közt […]
