A stresszt nem lehet megszüntetni, de nem is kell. Pont elég, ha tudjuk jól kezelni. Erre adunk 9 tippet, s a végén az is kiderül, hogy a stressz megfelelő hozzáállással a barátunk lehet.
Fotó: Dingzeyu Li / Unsplash
Ezen a linken található egy 10-es lista olyan zenékkel, amelyek csökkentik a stresszt. Vigyázat! Van köztük olyan is, amelyik annyira hatásos, hogy álmossá tesz. Utóbbit zeneterapeuták segítségével komponálta a Marconi Union. Jobb, ha nem munka, netán autóvezetés közben hallgatjuk, hanem otthon.
Vannak olyan illatok, amelyek oldják a stresszt. Az egyik a levendula illata. A levendulát sokféleképpen használhatjuk: gyógyteaként megihatjuk, olaját a halántékunknál a bőrünkbe dörzsölhetjük, illatát beszívhatjuk. És kombinálhatjuk más illatokkal.
Ha stressz alatt állunk, a szervezetünkben csökken a szerotonin szintje, pedig ez a hormon fontos az alváshoz, a nyugalmunk megőrzéséhez. Ugyanakkor nő az úgynevezett stresszhormonok, az adrenalin és a kortizol szintje. Kutatások azt mutatják, hogy ezek a hormonszintek stabilizálódnak, ha szénhidrátban gazdagon étkezünk. De vigyázat: a finomított cukor nem tartozik ide! Ez gyorsan megnöveli a vércukorszintet, majd utána gyorsan ki is ürül. A teljes kiőrlésű gabona, zöldségek, gyümölcsök kedvezőek. Teljes értékű, természetes élelmiszereket válasszunk, a zöldségek meg ne csak zöldek, de mindenféle színűek legyenek. Jót tesz a B és a C-vitamin meg a magnézium is. És egyáltalán: étkezzünk rendszeresen! Ne mulasszuk el a reggelit, s együnk többször kevesebbet. Sose tömjük tele magunkat, viszont az étkezések közti nassolások hasznosak. Persze csak akkor, ha egészséges falatokról, például olajos magvakról, zöldségről, gyümölcsről van szó.
Azok az emberek, akik napi 8 óránál kevesebbet alszanak, magasabb stressz-szintet érzékelnek, mint akik ennél többet alszanak. Ezért szoktassuk hozzá magunkat a napi 8 óra alváshoz! Próbáljunk minden nap ugyanabban az időben elaludni, és ugyanabban az időben felkelni. Elalvás előtt számítógépezés helyett inkább olvassunk, de persze nem nyugtalanító szöveget. Az étkezés itt is számít: ha rostokban dús élelmiszereket eszünk, kisebb valószínűséggel fogjuk késő este teletömni magunkat, és így jobban alszunk. A zene is segíthet, lásd az 1. pontot.
Lehet, hogy elöntenek bennünket a feladatok, és úgy érezzük, egy perc megállásunk sem lehet, ha el akarjuk végezni őket. De ez tévedés. Ha szüneteket iktatunk be a munkába, hatékonyabbak vagyunk, jobban tudunk koncentrálni. Ezért ne várjuk meg, hogy zúgjon a fejünk, hanem álljunk fel az asztalunktól, lépjünk át az iroda valamelyik közösségi terébe – konyhába, italautomatához stb. – és váltsunk pár szót az éppen ott lévő kollégákkal. Ne a gyors ebédre törekedjünk, hanem épp ellenkezőleg: sétáljunk el valahová enni – a mozgás is jót tesz.
Önmagában az stresszes, ha este úgy érezzük, egész nap csak a feladataink rabjai voltunk. Iktassunk be minden nap valami olyasmit, amit szeretünk csinálni, amit a saját kedvünkre teszünk. Olvassunk, tévézzünk, társasjátékozzunk, barkácsoljunk, kertészkedjünk – kinek mi tetszik. Már fél óra „saját idő” is számít.
Van egy nap 10 perc, amikor nem csinálunk semmit? Nem beszélgetünk, nem netezünk, nem eszünk, de még csak nem is gondolkozunk? Andy Puddicombe szerint erre szükségünk van. Ő húszéves korában olyan élethelyzetbe került, hogy a Himalájában keresett nyugalmat, szerzetes lett. Az ott tanultakat adja most tovább másoknak. A lényeg: minden nap legyen tíz percünk, amikor nem csinálunk semmit, kiürítjük a fejünket és csak átéljük a pillanatot. Ezt nevezhetjük meditációnak is. Aggodalomra nincs ok: nem kell semmiféle különleges pozitúrát felvenni hozzá.
Kelly McGonigal egészségpszichológus egy TED előadásban beszámolt egy amerikai kísérletről, amelyben 30 ezer felnőttet követtek 8 éven át. Megkérdezték tőlük, hogy az elmúlt évben sok stressznek voltak-e kitéve, és mit gondolnak, ez hogyan hat az egészségükre. Azoknál, akik sok stresszt érzékeltek, 43%-kal megnőtt annak a valószínűsége, hogy meghalnak. Pontosabban csak azoknál, akik egyúttal azt is gondolták, hogy a stressz káros az egészségükre. Akik nem így gondolták, minden más csoportnál kisebb valószínűséggel haltak meg, beleértve azokat is, akik kevés stressznek voltak kitéve.
Ezért a stressz jeleit, a gyorsabb szívverést, légzést tekintsük olyasvalaminek, ami segít bennünket a probléma megoldásában, a jobb teljesítmény elérésében. Bár a stressz egyik jele az, hogy a vérerek összeszűkülnek, a Harvard University egyik kísérlete megmutatta, hogy ha a stresszjeleket pozitív jelnek tekintjük, a vérereink nem szűkülnek be. Vagyis pusztán a hozzáállásunk a testi reakciónkat is megváltoztatja.
Kelly McGonigal az említett TED előadásban ismertette azt az amerikai kutatást is, amelyben ezer embertől – 34 éves kortól 93 éves korig – megkérdezték, mennyi stressznek voltak kitéve az előző évben, illetve mennyi időt töltöttek azzal, hogy segítettek másoknak. A következő 5 évben megnézték, kik haltak meg. A stressz, például a pénzügyi vagy a családi krízis 30%-kal növelte a halál kockázatát. De azoknál, akik segítettek másoknak – barátoknak, szomszédoknak, a közösségük tagjainak -, nem nőtt a halál kockázata a megnövekedett stressz ellenére sem. Ne feledjük: a kollégáink is alkalmasak arra, hogy segítsünk nekik!
