Hogyan tanuljunk? Adunk 9+1 tippet

Vrannai Katalin
2018. október 16.

Nem elég, hogy az élethosszig tartó tanulás korszakában élünk, ezen belül is egyre gyakrabban, egyre több új ismeretet kell elsajátítanunk. A hatékonyság tehát ezen a területen is kulcskérdés. Szerencsére a tanulásnak is vannak tudósai, akik nem lankadnak, hanem újabb és újabb módszerekkel állnak elő. Ezek alapján mutatunk be néhány tanulási trükköt.

jeshoots.com / unsplash

  1. Kézírással jegyzeteljünk, ne laptopon!

    Az amerikai Princeton Egyetemen végzett kutatás szerint sokkal jobban vissza tudták adni az előadás anyagát azok a diákok, akik kézzel jegyzeteltek, mint azok, akik klaviatúrával. Ez akkor is így történt, amikor csak egy hét elteltével kérdezték ki az anyagot a kísérlet résztvevőitől. A laptop-használók szinte szó szerint leírtak mindent, és a több információ elvben hasznosabb lehet. Ám ez nem maradt meg bennük úgy, mintha az elhangzottakat feldolgozva, a saját szavaikkal írták volna le.

  2. Használjunk színkiemelést!

    Ha a jegyzeteink legfontosabb pontjait színkiemelővel megjelöljük, világos szerkezetet adhatunk az anyagnak. Ez megkönnyíti a tanulást, később pedig az ismétlést azáltal, hogy csak a kiemelt részeket kell újra átolvasnunk. Célszerű mindig ugyanazokat a színkódokat alkalmazni, például sárgával a legfontosabb megállapításokat, kékkel az adatokat jelöljük, és így tovább. Három-négy szín elegendő, különben túl komplikált lesz a rendszer. És tényleg csak azt emeljük ki, ami fontos!

  3. Alkalmazzuk a Pomodoro-technikát!

    Ez a módszer egy paradicsom-formájú konyhai időmérő-eszközről kapta a nevét. Ez az, amelyen előre beállíthatjuk például a sütés időtartamát, s ha ez lejár, csenget nekünk. Amikor tanulunk, 25 percre kell beállítanunk, és amíg le nem jár, a tanulásra kell koncentrálnunk. A csengetéskor viszont szünetet kell tartanunk. Kávézhatunk, sétálhatunk, meditálhatunk, kinek mi tetszik. De vigyázat! Az internetezés nem pihenteti úgy az agyunkat, mint mondjuk pár tornagyakorlat. A szünet után újabb 25 percig tanulhatunk, s négy ilyen szakasz után hosszabb szünetet kell tartanunk. 25 percig biztos tudunk koncentrálni, és nem is érződik túl hosszúnak, amikor nagy nehezen rászánjuk magunkat a tanulásra. Persze nem fontos konyhai időmérőt vennünk, a telefonunk órája pont úgy megteszi.

  4. A multitasking rontja a tanulás hatékonyságát

    Ha több dolgot csinálunk egyszerre, akkor megkétszereződik az az idő, amennyi egy feladat elvégzéséhez szükséges, és a hibák száma is a duplájára nő. Az agyban ugyanis nincs annyi kapcsolat, hogy két komplex feladatot el tudjunk végezni egyszerre. Még az olyan ártalmatlannak tűnő dolgok is elterelik a figyelmünket a tanulásról, mint a zenehallgatás. Ilyenkor a tananyagból érkező üzeneteket a zene elhalványítja, és először az agyunknak csak egy része figyel a zenére, majd azon kapjuk magunkat, hogy már nem a tananyagra, hanem a zenére fókuszálunk. Ha váltanunk kell két dolog között – például valaki hozzánk szól -, akkor a váltás időt vesz igénybe, ahogyan az is, amikor a zavaró tényezőről ismét a tananyagra irányítjuk a figyelmünket. Tanulás közben tehát iktassunk ki mindent, ami megzavarhat! Kapcsoljuk ki a telefonunkat, lépjünk ki a közösségi média oldalakról és csukjuk magunkra az ajtót!

  5. Teszteljük magunkat!

    Angolul „practice testing” néven emlegetik azt a gyakorlást, amikor a tanuló teszteli saját magát. Ehhez készíthet tanulókártyákat, felírhat magának kérdéseket az anyag olvasása közben, kitölthet teszteket. Minél többet teszteljük magunkat, annál jobb. De ne egyszerre csináljuk, hanem szakaszosan elosztva az időben!
    Tanulni is szakaszosan célszerű (distributed practice). Vagyis ne a vizsga előtti utolsó napon akarjuk belegyömöszölni a tudást a fejünkbe, mert nem fog sikerülni.

  6. Aludjunk rá egyet!

    A Harvard Egyetemen végzett különböző kutatások megerősítették, hogy pozitív kapcsolat van a tanulás és az alvás között. Az alvás mindenféle formája jót tesz az egészen rövid szunyókálástól kezdve a pihentető éjszakai alvásig. Egy német kísérletben még egy mindössze hatperces szundítás is segített visszamondani egy harminc szóból álló listát az önkéntes résztvevőknek. A hosszabb alvás, amelybe belefér a mélyalvás is, még jobb hatással bír. Egy kaliforniai kutatásban, amelynek résztvevői kreatív problémákat oldottak meg, a többieknél 40 százalékkal jobban teljesítettek azok, akik a napközbeni alvás során eljutottak a mélyalvás fázisáig.

  7. Változtassunk helyszínt!

    Ha különböző helyszíneken tanulunk, akkor könnyebben visszaemlékezünk az anyagra. Ezt több kutatás is igazolta. A Michigani Egyetemen végzett kísérletben például diákok két csoportjának kellett megtanulnia egy 40 szavas listát. A csoportok egyik fele a tanulás második szakaszában helyet cserélt, míg a többiek maradtak, ahol voltak. Azok, akik cseréltek, 21 százalékkal jobban teljesítettek a teszten. Ennek az a magyarázata, hogy az agyunk önkéntelenül a helyszínhez is köti a tanultakat. Amikor vissza kell idéznünk, amit tanultunk, akkor az agyunk nem csak azt az információt keresi elő, amire éppen szükségünk van, hanem mindent, ami ahhoz kapcsolódik. Ha mindig ugyanazon a helyen tanulunk, akkor kevesebb a kapcsolódási pont. Ezért célszerű mindig más helyszínt választani, például a lakásunk más-más helyiségében tanulni. Ha ez nem lehetséges, akkor legalább a szobán belül üljünk máshova, de legalábbis forduljunk másik irányba!

  8. Az agyunkat tápláló ételeket együnk!

    A finomított cukor, a chips és a zsíros ételek a tanulásnak sem tesznek jót. Ha nassolni akarunk, válasszunk Omega-3 zsírsavakban gazdag magvakat, mogyorót, diót. Az antioxidánsokat tartalmazó gyümölcsök, zöldségek is jó szolgálatot tesznek. Ha éhesek vagyunk, ezeket belekeverhetjük joghurtba, és a teljes kiőrlésű kenyérrel, péksüteménnyel készült halas szendvics is segíti a tananyag elsajátítását.

  9. Jutalmazzuk meg magunkat!

    Rövid és hosszú távon is jót tesz a tanulásnak a jutalom. Ha valamilyen tevékenységünknek egy számunkra pozitív dolog lesz a következménye, akkor szívesen megismételjük azt a tevékenységet. Tűzzünk ki tehát jutalmakat magunknak egy-egy tananyagrész elsajátításához, de a vizsga letételéhez is! Például ha a Controlling Akadémiára járunk, akkor a napi anyag megtanulása után megengedhetünk magunknak egy különleges kávét vagy süteményt. Egy-egy modul befejezése után elmehetünk a párunkkal egy jó helyre vacsorázni, a sikeres záróvizsgáért pedig már egy wellness hétvégét is megérdemlünk.

Az emberek nem egyformák a tanulásban sem. Az úgynevezett VARK-modell szerint négyféle típust lehet megkülönböztetni. A vizuális típusúak videókból, képekből tanulnak könnyebben. Az auditívok inkább előadásokból, hangfelvételekből tudják memorizálni az elsajátítandó anyagot. Az író-olvasó típusúaknak a jegyzetelés, az ismeretek hangos felmondása segít. A kinesztetikus (mozgásos) típusúak dolga a legnehezebb, mert ők a tevékenységekből, a testmozgásból kiindulva jegyzik meg az új információt. Célszerű tehát elgondolkozni azon, hogy mi melyik típusba tartozhatunk, s ennek fényében válogathatunk a fenti módszerek közül.