Intézményesített kormányzati informatikáról az ezredforduló óta beszélhetünk. Ha megnézzük az elmúlt lassan 15 év kormányzati intézkedéseit, akkor érdekes mintázatokra bukkanhatunk. Számos példát láttunk már arra, hogy ágazati, vagy akár kormányzati szinten informatikai szolgáltatásokat nyújtó szervezeteket hoznak létre. Ilyen volt a korábbi Központi Szolgáltatási Főigazgatóság (mai nevén KEF), a Pénzügyminisztériumi Szolgáltató Központ (mai nevén KIFÜ). Ezzel a törekvéssel önmagában egyet lehet érteni, számos előny származhat belőle. Mégis mindig azt tapasztaljuk, hogy az intézmények inkább saját infrastruktúrájuk fejlesztésében érdekeltek ahelyett, hogy ezt a feladatot legalább részben a központi szolgáltatóra bíznák. Az eredmény a legtöbb esetben ugyanaz: párhuzamos kapacitások jönnek létre, a rendszerfejlesztési projektek elhúzódnak, a rendszerek fenntarthatatlanná válnak. Sok-sok pénzt elköltünk, de nem látjuk a hasznát. Pedig az elvárások óriásiak: reagáljunk azonnal, csökkentsünk költséget, ügyeinket intézzük elektronikusan.

Úgy érzem, ez nem az a felvetés, amelyre ne ismernénk a megoldást: léteznek szolgáltatók, amelyek a feladatok jelentős részét el tudják végezni (vagy végeztetni). Persze nem biztos, hogy úgy, ahogy a helyi informatika elvégezte, s nem biztos, hogy minden igényt ki tudnak elégíteni (mivel nem is ez a dolguk). Viszont összességében, hosszú távon fenntarthatóbb és kiszámíthatóbb működést eredményeznek.

A hosszú táv elsőre riasztó lehet (pedig igaz), ezért első lépésként most csak képzeljük el, hogy az informatika nem az IT infrastruktúrával, hanem az alkalmazásokkal és – ami még ennél is fontosabb – szolgáltatásokkal kezdődik. Nem szerverekkel, hanem felhasználókkal, s nem technológiai, hanem szakmai kérdésekkel foglalkozik. Ez ugyanis az elmúlt jó néhány év tapasztalata: mindenki elindul az informatikai infrastruktúra oldaláról (elkezd halálcsillagot építeni), majd az alkalmazásokhoz érve elfogy a lendület. Hardver eszközből és szoftverlicencből nincs hiány, jól működő alkalmazásból annál inkább.

A jelenlegi kormányzati informatika felépítése, ha féllábasan is, de jó irányba mozog. A Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató (NISZ) Zrt. egy lehetséges (ma még tényszerűen nem az) kormányzati infrastruktúra szolgáltató, amelynek a bázisán (az infrastruktúrájára építve) jellemzően ágazati informatikai szolgáltató központokat lehetne építeni. El tudjuk képzelni?