Itthon valós igény van az Industry 4.0 fejlesztésekre – mutatta ki az IFUA Horváth & Partners felmérése. Ugyanakkor sok még a teendő: a válaszolók nagy különbséget jeleztek a jelenlegi és az elérni kívánt állapot között.
A felmérés kitöltői közül senki sem számolt be sikeresen lezárt Industry 4.0 projektekről. A válaszok alapján ez két tényezőre vezethető vissza: a szakértők hiánya és a projektek magas költsége hátráltatja a várt eredmények elérését.
A termelő vállalatok két legfőbb célja a kibocsájtás növelése és a meglévő adatvagyon hasznosítása. Ezek a célok elérhetőek az Industry 4.0 eszközökkel, de – célorientált projektekkel – akár nélkülük is.
A vállalatok mérete és éves bevétele kismértékben enged következtetni termelésük digitális érettségére. Feltételezhető, hogy a kisebb vállalatok gyorsabban és olcsóbban tudnak digitalizálni, míg a nagyvállalatok jelentősebb erőforrásokkal rendelkeznek ilyen téren. Ugyanakkor a kisvállalatoknál a korlátozott (emberi vagy anyagi) erőforrások, a nagyvállalati szektorban pedig a projektek hosszúsága és komplexitása lehet gátló tényező. Összességében a 10 000 főnél nagyobb létszámú cégeknél szerény mértékben, de magasabb automatizáltság és digitalizáció látható.
A Horváth & Partners csoport – amelynek az IFUA Horváth & Partners is tagja – Németországban 2017-ben végezett kutatást Industry 4.0 témakörben. Ennek alapján ott az Industry 4.0 legfontosabb területei az átláthatóság, az adatrögzítés, valamint a termelés agilitása és alkalmazkodóképessége.
A német résztvevők közel fele jelenleg is aktívan foglalkozik az Industry 4.0 területeivel, s több mint 60%-uk vár hasznot az Industry 4.0-tól a következő 3 évben. 2020-ig 470 milliárd euró értékű hatékonyságjavulást várnak, a tervezett befektetések összege 240 milliárd euróra tehető. A termelési egységek leállásainak 25-50%-os, a készletezési költségek 10-30%-os, míg a Time-to-Market 10-40%-os csökkenését várják a kitöltők, emellett az adminisztratív feladatok várhatóan 25-40%-kal fognak javulni az Industry 4.0-nak köszönhetően.
Állapotalapú karbantartás működtetéséről, raktártervezési vagy kihasználtsági szimulációról egy kitöltő sem számolt be, pedig Németországban több helyen már a gyakorlatban használják ezeket módszereket.
Termelési normákat és sorozatnagyságokat már egy kitöltő sem alkalmaz tapasztalati alapon vagy megszokás szerint, mindenhol adatalapon vagy statisztikailag optimalizált méretekben használják ezeket.
Stratégiailag, magasabb szinten pedig az látható, hogy Magyarországon a vállalatok digitális működése kialakulóban van. Nem volt olyan válaszadó, aki ne gyűjtene adatot, de az adatok felhasználása jellemzően eseti jelleggel történik. Általában egy-egy projektre vagy egy felmerülő probléma megoldására használják a gyűjtött adatokat, folyamatos adatelemzés még nagyon kevés helyen valósult meg.
Az IFUA Horváth & Partners vezetési tanácsadó cég munkatársai magyarországi termelő, szállítmányozó és készletező vállalatok termelési és logisztikai vezetőit keresték meg. Céljuk a vállalatok digitális működési állapotának és a kiemelten kezelt fejlesztési területeknek a felmérése volt iparágtól függetlenül. A kérdéseket adatalapú termelés, készletezés és szállítmányozás témakörben tették fel. A kutatásban résztvevő vállalatok a hazai GPD több mint 6%-át állítják elő, a feldolgozóipari termelésnek pedig több mint 25%-át képviselik. Ezek alapján a kutatás reprezentatívnak tekinthető.
A felmérés kapcsolódott a Horváth & Partners csoport – amelynek az IFUA Horváth & Partners is tagja – Németországban, 2017-ben végzett felméréséhez. Ott 48 vállalat vett részt, gépgyártás, ipari termékek, autóipar, gyógyszeripar és más szektorokból.
Bata Gábor az IFUA Horváth & Partners vezető tanácsadója. Amennyiben érdeklődik a részletes eredmények iránt, keresse őt! E-mail: gabor.bata@horvath-partners.com.
A cikk eredetileg a Logisztikai Híradó decemberi számában jelent meg.
